A chemtrailben hinni azért egész jó, csak hát attól még hülyeség

2023. október 30. – 15:08

A chemtrailben hinni azért egész jó, csak hát attól még hülyeség
Illusztráció: Getty Images
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Miért terjednek a józan ésszel és a tudományos érvekkel is szemben álló nézetek? Mi lehet az alapja a chemtrailkonteó makacs fennmaradásának? Ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni Vasárus Gábor László geográfus, a Regionális Kutatások Intézetének szegedi tudományos munkatársa, aki az ELTE Kémiai Intézetében a Felhőbe költözött a halál!? címmel tartott előadást. A témáról interjút is adott a Telexnek.

Vasárus Gábor László terület- és településfejlesztő szakon végzett az egyetemen, kutatóként a városi területek átalakulását elemzi, ami kapcsolódik a klímaváltozáshoz is. Vasárus a Telex kérdésére elmondta, 2007 körül találkozott a chemtrailkonteóval, ami akkor kezdett nálunk terjedni. A chemtrailelmélet vagy -hiedelem egyik fontos eleme, hogy a klímaváltozást tervszerű munkával akarják kiváltani a háttérhatalom irányítói. Vasárus szerint a nézetrendszer terjedése tökéletesen mutatja, hogy az internetes kommunikáció és a tudományos kommunikáció közötti szakadék miatt hogyan lehet alaposan félrevezetni embereket.

A chemtrail egy összeesküvés-elmélet neve, hívei szerint a chemtrail-repülőgépek titokban vegyi anyagokat permeteznek, amelyek megmérgezik, elbutítják és pusztítják az embereket, továbbá befolyásolják az időjárást, tönkreteszik a termőföldet. A chemtrailkonteó Amerikából indult, 1999-től néhányan elkezdték terjeszteni, hogy a háttérhatalom az emberiség létszámának csökkentésére törekszik, ezért repülőkről elbutulást és korai halálozást okozó vegyi anyagokat szórnak ki. A következő, kissé már módosított okosság szerint alumíniumport szóratnak a földre, ami tönkreteszi a termőtalajt, emiatt éhínség lesz, ezért csökken majd az emberiség létszáma. Közben az élelmiszerhiányon sok pénzt keresnek a nagyon gazdagok és a hatalommal bírók, akik a pusztulást titokban átvészelik.

„Aki mindezt elhiszi, annak azt is látnia kellene, hogy a módszer eddig nem igazán működött, mert az emberiség lélekszáma folyamatosan növekszik”

– mondta a szakértő.

A méregpermetezés sokat emlegetett bizonyítéka – a hívők szerint – a repülőgépek mögött az égen gyakran látható fehér csík, amely esetenként sokáig megmarad, és gyakran több is megjelenik egyszerre a magasban. Ez valójában felhő, a repülőgépek hajtóműveiből kibocsátott koromszemcsékre és más égéstermékekre a magaslati hideg miatt kicsapódott, megfagyott vízpára, és hogy mikor oszlik el, az az időjárástól függ. Az utóbbi évtizedekben a légi forgalom növekedésével egyre több lett a fehér kondenzcsík az égen.

A chemtrailkonteó a kezdete után különböző irányzatokban fejlődött tovább, a repülős méregszórásra alapozott nézeteknek Vasárus Gábor László szerint 13 különféle alváltozatuk van, ezek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. E nézetek hívei a klímaváltozás mögött is a chemtrailtevékenységet látják, mondván, a háttérhatalom akar melegebb bolygót létrehozni.

Más változatok szerint több technikai újdonság oka is a chemtrail, pontosabban a mérgezés, a pusztítás, a titkolt befolyásolás szándéka, köztük a nanotechnológia és a mikrochip is a háttérhatalom ármánya.

A konteóknak minden esetben van valamiféle magjuk, ami valóságos, de az arra alapozott nézetrendszer már csak feltevésekből áll, amiket persze bizonygatni igyekeznek az azokban hívők.

Az időjárás módosításával kapcsolatos nézetek alapja az lehet, hogy ezzel tényleg kísérleteztek több országban is, és volt, amikor katonai célból próbálkoztak ilyennel.

Ma már elterjedt módszerek is vannak az időjárás alakítására, mint a jégesőket elhárító mezőgazdasági rakéta-, illetve párologtató rendszer, ami hazánkban is működik. Vannak, akik tartanak ettől, erről már írtunk.

A chemtrailhívők száma, úgy látszik, lassan bár, de fogyatkozik. Vasárus úgy véli, a konteók között is van valamiféle verseny, és az utóbbi években sokak érdeklődése fordult a koronavírus terjedése és az oltások körül megjelenő összeesküvés-elméletek irányába. Arról korábban beszámoltunk, hogy a koronavírust tagadók másféle konteókat is gyakran elhisznek.

Konteóban hinni jó

Vasárus azt mondja, a társadalmakban mindig is léteztek olyan nézetek, hiedelmek, amelyeknek a valósághoz lehetett ugyan némi közük, de egészében véve alaptalanok. Azok az igazi konteók, amelyek mögött összeesküvést sejtenek a híveik. Például a horoszkópról sokan elhiszik, hogy működik, holott aligha van valóságalapja, de a csillagjóslást általában nem vádolják eltitkolt pusztító szándékkal. Vasárus ilyennek tartja a grafológiát is.

A valódi tudományos magyarázatok azonban sok ember számára túl bonyolultak, a következtetések pedig nem elég egyértelműek és világosak azoknak, akik nem foglalkoznak azzal a szakterülettel.

A minket körülvevő világ mára nagyon bonyolult lett, jó példa erre az okostelefonok gyors elterjedése. Ezeket sokan használják ugyan, de nagyon kevesen tudnák elmondani, hogyan működnek. Kell hát valami egyszerű, világos és könnyen érthető magyarázat arra, ami minket körülvesz, hiszen senki nem szeretné buta alaknak érezni magát, aki nem tudja, mi folyik körülötte.

Vasárus Gábor László geográfus (balra), a Regionális Kutatások Intézetének szegedi tudományos munkatársa az ELTE Kémiai Intézetében a Felhőbe költözött a halál!? című előadáson, mellette Tóth Gergely, egyetemi docens, az ELTE TTK Kémiai Intézet oktatója – Forrás: Galileo Webcast / Facebook
Vasárus Gábor László geográfus (balra), a Regionális Kutatások Intézetének szegedi tudományos munkatársa az ELTE Kémiai Intézetében a Felhőbe költözött a halál!? című előadáson, mellette Tóth Gergely, egyetemi docens, az ELTE TTK Kémiai Intézet oktatója – Forrás: Galileo Webcast / Facebook

Konteóban azért is jó hinni, mert az embernek beavatottságérzetet ad: ő aztán érti, mi folyik itt. Aki terjeszti, azt érezheti, segít másoknak a valóság megértésében. Ha pedig ugyanazt hisszük, ennek révén egy közösség tagjai vagyunk. Az internet pedig abban segít, hogy megtaláljuk azoknak a társaságát, akik – bár fizikailag távol vannak tőlünk – hasonló nézeteket vallanak, és velük a saját véleményünk buborékán belül maradjunk. A véleménybuborékból aztán nem akarunk kilépni.

Emellett önfelmentésre is jó, ha azt gondolhatom, mások tesznek nekem rosszat, nem én tehetek arról, hogy nem sikerül megoldanom a gondjaimat.

Például ha elhíztam, és valójában ezért vacak az egészségem, az életmódom átalakítása helyett kényelmesebb azt gondolni, hogy mérgeznek engem, ezért vagyok kövér és beteges. A klímaváltozásról is önfelmentő az a hit, hogy azért alakul át az éghajlat, mert szórják a mérget, én nem tehetek róla. Közben a saját fogyasztói és/vagy közlekedési szokásaimat nem akarom megváltoztatni, nem akarom tudomásul venni, hogy akaratlanul közreműködöm a klíma megváltozásában.

Tudomány? Na, az nem kell!

A konteók miatt érzett lelki elégedettség lehet az egyik magyarázat arra, hogy nem lehet eredményesen megcáfolni az észszerűséget nélkülöző és tudományos szempontból is megalapozatlan nézeteket. A chemtrailről sokan és sokszor elmondták és leírták már, hogy semmi köze a valósághoz, mégis makacsul fennmaradt a hiedelem. A konteóhit az ember személyiségének a részévé válhat, a téves nézetei tagadóját ellenségnek látja az ember, és védi magát.

Közben a tudósok egy része eleve lenézően viszonyul a konteók híveihez, türelmesen nem is képes beszélni a témáról. A tudomány nyelve is érthetetlen sokaknak, ritka a széles rétegeknek szóló, közérthető ismeretterjesztés.

„Engem tudós körökben már megszóltak azért, hogy miért használok ilyen egyszerű nyelvezetet, hát azért, mert ha például a diszkrepancia szót használom, a nézők felét azzal elvesztem. Ezt tapasztalatból mondom.”

Az ismeretek hatékony átadásához ma már nem bonyolult képletekkel teleírt több száz oldalas könyvekre, hanem rövid videókra, vizuálisan is alátámasztott érvelésre volna szükség, annál is inkább, mert az internethasználat miatt egyre rövidebb üzeneteket hajlandók és képesek fogadni az emberek – véli Vasárus.

Miért baj, ha elhiszik, amit akarnak?

Mindannyian hihetünk és sokan hiszünk is különféle valótlanságokban – mondta Vasárus –, ezzel önmagában semmi baj nincsen. A konteós azonban annyira belemerülhet az őt fenyegető veszélyekbe, hogy szorongani kezd miattuk, ami nem tesz jót a testi-lelki egészségének, vagy úgy védekezik, hogy azzal magának árt. Rengeteg konteó terjedt el a koronavírus-járvány elleni oltásokról, és voltak, akik elhitték, hogy mikrochipet injekcióznak beléjük az oltással, ezért menekültek attól – nem tudni, ezért aztán hányan haltak meg.

A konteókkal sok pénzt lehet keresni. Könyveket, videókat készítenek a gyíkemberekről, a chemtrailről, a háttérhatalom működéséről, és hasonlókról.

„Vannak, akik a chemtrailmérgek hatékony ellenszerét árulják az interneten, ami valójában csapvíz.”

A politikai elit is felismerte a saját javára fordítható hasznát az összeesküvés-elméleteknek: azt, hogy népszerűséget és szavazatokat lehet szerezni az emberek megtévesztésével. Így a titkos háttérhatalommal ijesztgetők valódi és kézzelfogható hatalomra tesznek szert, aminek megőrzéséhez további konteókat terjesztenek ahelyett, hogy a jó kormányzással szereznének maguknak híveket. A politikai manipuláció azonban már egy másik elemzés témája lehetne.

Az ELTE Alkímia ma című sorozatában tartott előadásában Vasárus Gábor László többchemtrailes álbizonyítékot elemzett, és ezeket képekkel is illusztrálta. A teljes program, amelyben Róka András főiskolai docens az aeroszolok valóságos működését látványos kísérletekkel mutatta be, megtekinthető a Facebookon.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!