Nem, nem a jégkármérséklő rendszer miatt van aszály az Alföldön

2022. július 08. – 18:04

frissítve

Nem, nem a jégkármérséklő rendszer miatt van aszály az Alföldön
Sütő Gábor, az országos jégkármérséklő rendszer egyik talajgenerátorának üzemben tartója összeszereli a szerkezetet a Baranya megyei Garén 2018. május 7-én – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az ég kék, a fű zöld, idén nyáron is megjött a gatyarohasztó hőség, a tavalyi helyzettel ellentétben viszont egyelőre ezt nem szakították meg óriási esőzések, diónyi jégdarabok és gigantikus szélviharok. Persze érkeztek hidegfrontok az országba, ám az ország keleti felében nem volt túl sok a csapadék az elmúlt időszakban, az Alföldön pedig idén különösen súlyos aszállyal küzdenek a gazdák. A háttérben egy rakás dolog állhat a klímaváltozástól a 19. század grandiózus folyószabályozásain át a helyi mocsarak, lápok lecsapolásáig, az utóbbi hetekben azonban felmerült egy másik potenciális felelős is.

Ez nem más, mint az Országos Jégkármentesítő Rendszer (Jéger), ami a közszájon forgó elméletek szerint elpárologtatja az esőt vagy éppen idő előtt megpiszkálja a felhőket, amikből így az ország nyugati felében kihullik minden csapadék. Azt,

hogy ezek nem elszigetelt konteók, jól mutatja, hogy a héten több fórumot is tartottak Békés megyében a rendszer működéséről, ennek ellenére azonban több generátorkezelő is halálos fenyegetéseket kapott.

Összeszedtük, hogy miért felesleges a Jéger időjárás-manipulálása miatt aggódni.

De mi az a Jéger?

A Jéger egy 2018 májusában üzembe helyezett, országos lefedettséget nyújtó jégkármérséklő-rendszer, ami a gyakorlatban 986 darab talajgenerátort jelent. Ezek a generátorok ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, mérsékelve ezzel a jégesőket, következésképp a jégkárokat is. Ahogy az a rendszer hivatalos oldalán is olvasható, a rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működteti, az agrárkár-enyhítési alapból finanszírozzák, és évente durván 1,5 milliárd forintot költenek rá. A működésben emellett kiemelt szerepe van az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) is, mert a generátorok az általuk küldött riasztás alapján kapcsolnak be.

A talajgenerátorok aztán egy acetonos ezüst-jodid oldatot égetnek el, az így keletkező ezüst-jodid molekulák pedig feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ahol csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. A jégeső nagyon röviden összefoglalva akkor alakul ki, ha egy zivatarfelhő elég magasra nyúlik és elég alacsony benne a hőmérséklet ahhoz, hogy jégmagvak alakuljanak ki. Ha ez megtörténik, és elég erőteljes a feláramlás, akkor a párából kicsapódó vízcseppek megfagynak, és akkora jégszemekké állnak össze, hogy lehullás közben nincs elég idejük elolvadni.

Ezt tudja megakadályozni a feláramlással a felhőkbe juttatott ezüst-jodid oldat, ami növeli a jégkristályok képződésének sebességét, így több, kisebb jégdarabot eredményez, amelyeknek vagy elolvadnak az aláhullás során, vagy legalábbis kisebb károkat okoznak, mintha öklömnyi méretű jégeső esett volna. A rendszer tehát nem szünteti meg teljesen a jégesőt, de arra tökéletesen alkalmas, hogy enyhítse az általa okozott károkat. Ezt a számok is igazolják: a Jéger hivatalos adatai szerint 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai, számításaik szerint pedig közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg, mintegy ötmillió hektáron.

Időjárás-manipulálás, de nem úgy

Abban a korban, amikor emberek még mindig szentül hisznek a chemtrailezésben és a HAARP-összeesküvésben, egyesek számára elég meredeken hangozhat az, hogy egy átfogó rendszer időnként kemikáliákat pumpál a felhőkbe, de a sejtelmes időjárás-manipuláció itt nem esőcsinálást takar. Dacára annak, hogy ezüst-jodiddal egyébként ez is lehetséges lenne. Az amerikaiak a vietnámi háborúban fegyverként vetették be az ezüst-jodidot – pár évvel később meg nemzetközi egyezmény született a katonai célú időjárás-manipuláció betiltására –, azóta pedig gyümölcsöző iparág épült az esőcsinálásra.

Kínában konkrétan állami esőcsináló program is létezik, amit pár éve ki is bővítettek, és több százmillió dollárt költenek a mezőgazdaság megsegítését, illetve a légszennyezés (átmeneti) csökkentését is célzó esőfakasztásra. Így tettek többek közt a 2008-as pekingi olimpia, illetve a Kínai Kommunista Párt százéves fennállása alkalmából tartott tavalyi nagyszabású ünnepség előtt is. Az Egyesült Államokban is egyre intenzívebben foglalkoznak ezzel, és bár a legtöbb szakértő szerint az aszályokra nem nyújt megoldást a dolog, az biztos, hogy működik, és bizonyos problémákon segíthet is.

Az elmúlt időszakban terjedő elméletek szerint Magyarországon is valami ilyesmi zajlik, ezek szerint a nyugatról érkező felhőkből a Jéger hatására „idő előtt kiesik a csapadék”, máshogy mondva lecsapolják őket, így az ország keleti felébe már nem jutnak el. Ha az ember megnézi az OMSZ honlapján fellelhető csapadéktérképeket, azon belül is a csapadékösszegek sokéves átlagtól való eltérését, valóban azzal fog szembesülni, hogy a csapadék egyszerűen nem jut át a Tiszántúlra. A fentebb már emlegetett Békés megyei fórumokon a Beol.hu cikke szerint sokan számoltak be „szétszakadó”, kettéváló felhőkről, hasadó felhőkről és emiatt elmaradt esőről.

Teljesen kiszáradt természetes vízgyűjtő Orosháza közelében 2022. július 7-én. Az itt élők elmondása szerint legalább 50 éve nem volt ilyen – Fotó: Rosta Tibor / MTI
Teljesen kiszáradt természetes vízgyűjtő Orosháza közelében 2022. július 7-én. Az itt élők elmondása szerint legalább 50 éve nem volt ilyen – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Bizonyíték nincs, halálos fenyegetés van

Mindezért azonban aligha lehet a Jégert felelőssé tenni. Az ezüst-jodid oldatot valóban lehet esőcsinálásra, sőt, a felhők elzavarására is használni, de a kínaiak példájából is látszik, hogy ez dollármilliárdokat emészt fel. Kína korábban öt év alatt 1,34 milliárd dollárnyi pénzt költött időjárás-módosító programokra, 2017-ben pedig 168 millió dollárra taksáltak egy hároméves, Magyarország területének durván tízszeresét érintő esőcsináló programot. A Jéger éves költsége még a jelenlegi árfolyamon is durván évi 3,8 millió dollár, és azt is érdemes kiemelni, hogy

egy talajgenerátor egy óra alatt mindössze egy gramm ezüst-jodidot juttat a levegőbe egy liter oldatban, a rendszer pedig az április 15-e és szeptember 30-a közötti riasztási időszakban összesen nagyjából 250-300 ezer liter oldatot használ el.

A Jéger honlapján azt is leszögezik, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre – sőt valójában még növelnie is kéne –, ahogy azt is, hogy a hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent. Ez utóbbit azért érdemes kiemelni, mert ezzel kapcsolatban is merültek fel aggályok, de semmilyen mérés nem támasztja alá, hogy az ezüst-jodidnak lenne bármilyen negatív hatása. Ezt támasztja alá az is, hogy a Jéger elődje, az 1991-ben létrehozott baranyai NEFELA több évtizedes működése után sem lehetett káros hatást kimutatni.

A NAK pénteken külön közleményt is kiadott az ügyben, miután a terjedő elméletek miatt a jégkármérséklő rendszer több generátorkezelője halálos fenyegetést kapott, ami miatt az érintett körzetekben le kellett állítani a szolgáltatást. A kamara ebben kiemelte, hogy idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik. Azt is hozzátették, hogy a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, a rendkívüli csapadékhiány pedig nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában is, függetlenül attól, hogy van-e ott jégkármérséklés. Európában egyébként tőlünk nyugatabbra is van jó pár ország, ahol szintén ezüst-jodiddal harcolnak a jégeső ellen, ami megint csak azt támasztja alá, hogy nem ez a rendszer tehető felelőssé azért, hogy a csapadék nem halad tovább – elvégre ha így lenne, a felhők el sem jutnának Magyarországra.

Súlyos aszály, súlyos konteók

Az ügyben megkerestük a Nemzeti Agrárgazdasági kamarát is, akik cikkünk megjelenése után, pénteken 20:26-kor válaszoltak a kérdéseinkre. Mivel a válaszok korábban kiadott közleményen és a honlapon olvasható információkon túl is szolgáltak újdonságokkal, frissítettük velük a cikket, a továbbiakban ezt olvashatják. A NAK válaszában kiemelte, hogy a tévhiteket az is cáfolja, hogy 2018 óta ilyen mértékű aszályra nem volt példa, holott a rendszer minden évben üzemelt. A napokban felmerült az az aggály is, hogy a talajgenerátorok kezelői „szakértelem és ellenőrzés nélkül” kapcsolgatják a generátorokat, a NAK azonban egyértelműen cáfolta, hogy a kezelők vissza tudnának élni bárhogyan a manuális generátorokkal (ez a generátorok nagyobb része, 767 ilyen van az országban).

A kezelők minden évben tűzvédelmi és üzemeltetési oktatásban részesülnek, a kapcsolások nyomát pontosan nyomon tudják követni és a generátorok hatóanyag-fogyasztását is ellenőrzik és a működési állapotot is valós időben tudják követni. Így aztán legfeljebb néhány perccel lehet túlüzemeltetni egy generátort, ha valaki nem az előírásoknak megfelelően jár el, azzal felbontják a megbízási szerződést, a generátor pedig máshoz kerül. Hozzátették azt is, hogy a túlüzemeltetés sem lenne káros a környezetre, inkább a projekt költségvetését terhelné, a hatóanyag beszerzési ára ugyanis nagyon magas. Arra a kérdésre, hogy vissza lehet-e élni az egyébként kereskedelmi forgalomban is kapható oldattal, azt a választ kaptuk, hogy

az ország egyes, jégesőnek jobban kitett területein valóban voltak és vannak törekvések az országos rendszeren felül további generátorok üzemeltetésére saját védelmük erősítése érdekében, melyeket a Kamara nem tud és nem is jogosult ellenőrizni. Mint írták, a plusz védekezés nem szükséges, de káros hatása sincs.

Kérdeztük arról is a NAK-ot, hogy korábban is felhorgadtak-e a hasonló elméletek az üzemeltetési időszakban, erre azt írták, hogy találgatások már korábban is voltak a rendszer működésével kapcsolatban, de az esetek többségében az időjárás megcáfolta a feltételezéseket a rendszer működése melletti komolyabb zivatarokkal. Idén viszont a korábbi években nem látott, nagy területű aszályról van szó, a mostani helyzetet pedig az emiatti elkeseredettség idézte elő, melyben a meteorológiai tényeket figyelmen kívül hagyva, bűnbakot keresve ellenséges hangok kerültek előtérbe.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!