Orbán Viktor: Brüsszel nem Moszkva, csak egy rosszul sikerült paródia

• Az 1956-os forradalom a magyar géniusz megmutatkozása volt, nem pedig egy artikulálatlan üvöltés – mondta Orbán Viktor Veszprémben.
• Szerinte lekezelő, ha valaki csak Budapestről beszél október 23-án, hiszen például Veszprém már egy nappal korábban, október 22-én megalakította a forradalmi szervezeteit, és megfogalmazta a követeléseit.
• Orbán sok aktuálpolitikai utalást tett: például Moszkvát és Brüsszelt is párhuzamba vonta, csak míg szerinte Moszkva tragédia volt, addig Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. Ma már pedig nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok nyugatról.
• Orbán szerint máig Magyarország a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában.
• Az MSZP-ről pedig azt mondta, az most már mikroszkopikus méretű, „és az utolsó baloldali párt is ott végzi, ahol 1956 szelleme szerint is végezni kell”.
• Orbán Viktor meglepően rövid veszprémi beszédének elemző összefoglalója.

1. Orbán már válogatott körben szeret ünnepelni

„Jó napot veszprémiek, jó napot Magyarország” – kezdett az október 23-i beszédébe miniszterelnök, amelynek szervezése több szempontból is rendhagyó volt. (Itt olvashatja vissza percről percre.)

Orbán Viktor az utóbbi ünnepeken előszeretettel hagyta el a fővárost és annak szimbolikus helyszíneit, tavaly október 23-án Zalaegerszegen, március 15-én Petőfi Sándor szülőházánál mondott beszédet.

Ezúttal Veszprémet választotta, és ahogy az előző két ünnepi rendezvényén, ezúttal is válogatott közönség előtt ünnepelt, a veszprémi várhoz is regisztrációval lehetett csak bejutni. Magát a helyszínt sem árulták el előre.

Egy éve még beengedték a sajtót a regisztráció után, idén már ezt sem tette lehetővé a miniszterelnöki stáb: sajtófőnöke, Havasi Bertalan azt írta, a sajtó most nem mehet be, a miniszterelnök beszédét így a közmédiában lehetett követni. A magát korábban utcai harcosként definiáló Orbán Viktortól ez mindenképp szokatlan húzás, ugyanakkor a stáb nyilvánvalóan egyre inkább el akarja kerülni a váratlan helyzeteket vagy akár valamilyen tiltakozás szervezését. (Nem mintha bármelyik ellenzéki formáció ilyet tervezett volna, a Momentum is Veszprémtől távol, Budapesten locsolt festéket a kordonokra.) A mostani beszéd még annyiban tekinthető rendhagyónak, hogy váratlanul rövid volt: alig félórás.

2. Orbán szerint hiba csak a fővárosról beszélni

A veszprémi látogatást az indokolta, hogy jelenleg Veszprém Európa kulturális fővárosa, emellett Orbán a város október 23-i kötődésére is kitért. Mint mondta, a veszprémiek 1956-ban „nem vártak a pestiekre, hanem már október 22-én megalakították forradalmi szervezeteiket, és megfogalmazták a követeléseiket. Nem lepődünk meg ezen, Veszprém már csak ilyen, szeret a dolgok elébe menni” – fogalmazott.

Orbán szerint ugyanakkor ‘56 az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt, mert az eltiport forradalom utáni megtorláskor végeztek ki papot, tanárt, földművest, kommunista pártvezetőt, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat, budapestieket és vidékieket. Orbán úgy fogalmazott: Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja, „és mindegyik része a mi nagy közös ’56-os szabadságharcunknak.”

Ezért is szerinte lekezelő és hiba, ha valaki október 23-án „csak a rivaldafényben úszó Budapestről beszél”.

Orbán ezzel azoknak az ünnepi szónokoknak szúrt oda, akik csak a budapesti eseményekre térnek ki a megemlékezéseikben, egyben az önkormányzati választások előtt pár hónappal hangsúlyozni akarta, hogy mennyire fájlalja a főváros-központúságot. A Fidesz vidéki nagy népszerűségét és mérsékeltebb budapesti népszerűségét tekintve ez nem is meglepő.

3. Orbán ismét jó nagyokat brüsszelezett

Az idei március 15-i beszéd azért volt maradandóan meglepő, mert Orbán semmilyen aktuálpolitikai utalást nem tett Petőfi Sándort és a márciusi ifjakat emlegetve. Ezt az elmaradását most annál inkább bepótolta a miniszterelnök, most ugyanis hemzsegett a beszéd az aktuálpolitikától.

Orbán szerint például a történelem azzal ismétli önmagát, hogy újra és újra azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk vagy megvédtünk. „Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és békét javasoltunk háború helyett, amellyel megvédhettük volna százezrek életét. Köszönetet, méltánylást, jóakaratot sohasem, gáncsot, hátbatámadást gyakorta kaptunk szerinte.”

Orbán szerint 56-ban is szabadságot akartunk, szabadok is vagyunk, és Európa is a szabadság jegyében egyesült. Mást értünk azonban szabadság alatt szerinte, és különbözőképpen képzeljük el a szabad világot.

„A nyugatiaknak a szabadság menekülést jelent: szabadulj meg önmagadtól, szabadulj meg attól, aminek születtél, válts nemzetet, válts nemet, váltsd identitást” – sorolta Orbán percekig kritizálva a nyugati társadalmi folyamatokat.

„A gondolat, hogy ne legyek férfi, keresztény és magyar, olyan, mintha a szívünket tépnék szét.” A szabadság azt jelenti Orbán szerint, hogy vállald, hogy kereszténynek, magyarnak születtél. Erről se Brüsszel, se Moszkva kívánságára sem vagyunk hajlandóak lemondani Orbán szerint.

Nekünk a szabadság életösztön, a családom, a hazám, az mind én vagyok. A szabadságharcot nem vállalni kell, hanem az alap, mondta Orbán Viktor, aki szerint ezt már Szent István is tudta, és ma is tudják a magyarok. Hiszen „mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk”.

Orbán a beszéd második felében, a gondolatmenet mintegy összegzéseként eljutott a konkrét brüsszelezésig is. „Szerencsére Brüsszel nem Moszkva” – jelentette ki Orbán, aki már 2011-ben is használta ezt a fordulatot, majd 2020-ban már azt állította, hogy „már nem sok hiányzik hozzá”, hogy Brüsszel Moszkva legyen. Ezúttal Orbán azt mondta:

„Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát, de szerencse, hogy ami elsőre tragédia volt, az másodszor már komédia. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. És ha Moszkva fütyült, akkor úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül, akkor mi nem táncolunk, ha nem akarunk.”

Nem kizárt, hogy Orbánnak ehhez a gondolatához az ihletet a Tanú című film adta, amely azzal a Marx-idézettel zárul, hogy „miért halad így a történelem? Hogy az emberiség derűsen váljon meg múltjától.” Márpedig Orbán mostani mondata erra a Marx-aranyköpésre hajaz, miszerint „a történelem megismétli magát, s ami egykor tragédia volt, második kiadásban komédia, az emberiség nevetve vesz búcsút kellemetlen múltjától.”

Orbán úgy folytatta: az elvtársi kioktatás változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak, jogállamisági eljárásnak hívják a pártállami megrovást – tette hozzá. Folytatva a párhuzamot úgy fogalmazott: nem a tankok gurulnak be Keletről, hanem a dollárok Nyugatról, de ugyanoda és ugyanazokhoz.

A Szovjetunió reménytelen és megjavíthatatlan volt a miniszterelnök szerint, az Európai Unió azonban nem az, hiszen jövőre is EP-választás lesz. „Európa még él, lélegzik, a testében még dolgozik az életerő.”

4. Orbán meglátta a magyar géniuszt

Orbán a beszéd elején megemlékezett Veszprém hős mártírjáról, Brusznyai Árpádról, középiskolai tanárról, akit a szabadságharc leverése után kivégezték. Brusznyai sorsa a miniszterelnök szerint tipikus magyar sors. Felebarátainkért érzett felelősség, kérlelhetetlen igazságérzet, az ellenségeinkkel szemben érzett igazságosság, lovagiasság – sorolta a magyarok erényeit.

Orbán szerint Brusznyai ártatlan volt, megölték, köntösére kockát vetettek, emlékét is üldözték, hogy azt kitöröljék, ez pedig sikerült is három évtizedre. A miniszterelnök például sem hallott róla gimnáziumi tanulmányai alatt.

A miniszterelnök szerint értette az idők szavát, és tudta, ha újra a magyaroknak oszt lapot a történelem, akkor azt fel kell venni. Megértette, hogy 1956 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát, az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából, ahogy az osztrákok azt megtették 1955-ben.

A magyar forradalom és szabadságharc Orbán szerint nem artikulálatlan üvöltés, nem a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt, hanem minden létező hősiessége mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes forradalom volt.

„A forradalom a magyar géniusz megmutatkozása”

– mondta Orbán, aki az elmúlt 13 évben rendre emlegeti, mennyire hisz a magyarok „sajátos észjárásában”.

5. Orbán nem hagyta ki a magyar hazaárulókat sem

„Tudjuk, hogy a hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban. Ahol magasság van, ott mélység is van” – fogalmazott Orbán Viktor a beszéd közepén, és nem is hagyott kétséget afelől, hogy az 56-os kommunisták örököseinek tekinti a jelenlegi politikai ellenfeleit. (Ez a gondolat egy nappal korábban a budapesti Fidelitas elnökének beszédében is előkerült.)

Orbán szerint a kommunistáknak csak akkor volt esélyük 1989-ben átlépni a demokrácia korszakába, ha előbb bevallották legnagyobb bűnüket. Ahogy azonban bevallották, elvesztették a hatalmukat. Orbán szerint 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük, amit 1956-ban elkezdtek: hogy megmutassuk, harminc év kényszerű hallgatás nem egyenlő a megbocsátással, és hogy a számlát előbb-utóbb meg kell fizetni.

„Harminc évvel később is tart még a vita, hogy igazságszolgáltatás ügyében elégtelen demokráciát látva helyesen döntöttek-e a magyarok”, mondta Orbán, aki szerint annyi azért bizonyos, hogy itthon úgy váltották le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború és egy ember sem halt meg. Nem kellett előrehozott választást sem tartani, és az is biztos Orbán szerint, hogy

„máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában”.

A kommunizmus vezetőinek ugyanakkor szerinte nagy szerepe volt az 1956-os forradalom vérbefojtásában. Majd a jelenlegi politikai ellenfeleire is kitért, elsőként az MSZP-re, majd a többi baloldali pártra célozva: „ha jól látom, az MSZMP utódpártja már mikroszkopikus méretű, és az utolsó baloldali párt is ott végzi, ahol 1956 szelleme szerint is végezni kell” – fogalmazott a miniszterelnök az ünnepi beszédében.