Óbudai méregszivárgás: Borzasztó a szag, égette az arcunkat
2023. október 12. – 14:31
Extrém alacsony dunai vízállásnál – ellennyomás hiányában – elkezd szivárogni az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a folyóba. Ez történik a napokban ismét. Annak ellenére, hogy a sárgászölden, barnán habzó, szúrós szagú folyadék korábbi mérések szerint rákkeltő, csak halogatják a terület kármentesítését. A Greenpeace öt év után újabb, részletesebb méréseket végzett a helyszínen, hogy felmérje a szennyezés alakulását és felhívja a figyelmet a veszélyre. Mint szakértőjük elmondta: a helyszínen borzasztó a szag, égette az arcukat.
A budai Duna-parton, az újpesti vasúti hídtól délre, körülbelül az Óbudai-sziget északi csúcsánál ismét szúrós, büdös szagot sodor a kutyasétáltatók, horgászok orrába a szél. Amikor ugyanis olyan extrémen alacsony a Duna vízállása, mint a napokban, megindul a volt Gázgyár rákkeltő mérgekkel szennyezett talajvize a folyóba. Ez történt 2018-ban, majd 2022-ben, és ezt a trutyit látja bűzölögni a parton most is az, aki arra jár.
Csütörtökön a helyszínen tiltakozott a Greenpeace a Dunát érő szennyezés ellen. A szervezet szakértői öt év után ismét mintát vettek az anyagból, hogy még részletesebb vizsgálatnak vessék alá, mint korábban. Akkor a szervezet mérései rendkívül magas szennyezést mutattak ki a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a mintavétel tapasztalatairól a Telexnek azt mondta:
„Borzasztó szag volt, égette az arcunkat.”
A zöld szervezet szakértője szerint a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel vagy beszívják az azokból képződött gázokat. Azaz főleg állatokat (halakat, madarakat, kutyákat) érinthet, esetleg az arrafelé horgászó, sétáló embereket. Egy 2018-ban készült videóban jól látszik, milyen undorító anyagok fakadnak itt a parti szakaszból, a helyzet azóta sem változott.
A Greenpeace szerint a szennyeződés a folyóba kerülve felhígul, de bizonyos mennyiségben, az alacsony vízállásnál kevésbé hatékony parti szűrésű kutakon keresztül akár az ivóvízbe is bekerülhet. Ezt a Fővárosi Vízműveknél nem ismerik el, bár a problémáról tudnak, korábbi vizsgálati eredményeik szerint a szolgáltatott ivóvíz minőségére nincs hatással az alacsony dunai vízállásnál a folyóba szivárgó gázgyári szennyeződés.
A terület kármentesítésére a szennyezőt, a Fővárosi Gázműveket közel 30 éve kötelezték. Ezért a jelenlegi jogutódja, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. felel. A kármentesítést jogerős határozat írja elő, a végrehajtás határideje azonban számtalanszor későbbre tolódott, a szennyező szankciók helyett folyamatosan új határidőket kapott a hatóságoktól.
Még 2021. május 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami alapján módosították a kármentesítésre meghatározott eredeti határidőket. Ezek 2022. december 31., illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30. lettek volna. Az MVM Next későbbi kérésére ismét módosították a kármentesítés határidejét. A kármentesítés elvégzésére és a záródokumentáció benyújtására 2024. december 31-et, az egyes részterületek kármentesítésére és a felszín alatti vizeket érintő határidőre 2026. április 30-at határoztak meg.
„A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést vár a hatóságoktól, és felszólítja az illetékes MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-t, hogy haladéktalanul kezdje meg a kármentesítéshez szükséges lépéseket. Ne veszélyeztessék tovább a lakosságot, ne módosuljon többet a kármentesítés határideje!” – nyilatkozta Simon Gergely.
A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszával, amit a területen ástak el. A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, ezenfelül alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik.
Az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi osztálya 2018-ban elismerte a szennyezőanyag-szivárgást, de véleményük szerint a Duna vízhozamához képest elenyésző mérgező anyag jut a folyóba.