16 éves gyerekek vagyunk, és a rendőrségen találkozunk egymással azért, mert kiálltunk az oktatásért

„Most mindenki óvatosabb a tüntetéseken, de még soha nem volt olyan tiltakozásnak visszhangja, ahol csendben álltak az emberek” – mondta a Telexnek a középiskolás Fanni, aki társaival együtt részt vett tavasszal a Karmelitánál tartott tüntetésen, ami után augusztusban csoportosan elkövetett garázdaság és rongálás miatt indult ellene eljárás, mert a rendőrség videója szerint négy másodpercig rugdosta az építési területen lévő kordont.

Idén április 24-én és május 3-án az oktatás helyzetéért vonultak utcára a pedagógusok, diákok, civilek. A demonstrációk hivatalos vége után a tüntető diákok egy része a budai Várba indult, ahol a Karmelitánál a rendőrök állították meg őket. Április 24-én az események akkor váltak erőszakosabbá, amikor a diákok az ellenzéki képviselők kordonbontási kísérletéhez csatlakoztak.

Május 3-án néhányan megpróbáltak a Karmelita mellett felállított kordon megbontásával közelebb jutni Orbán Viktor hivatalához. Voltak, akik üres PET-palackot is dobtak a rendőrsorfalra, illetve a rendőrök mögé. A rendőrség jelezte, hogy kényszerítő eszközt fog alkalmazni, végül dulakodás alakult ki, ami alatt könnygázt is bevetettek.

Ezt a tüntetést videóban is bemutattuk, a dulakodást hosszú, vágatlan jelenetekkel (3:14-től):

A rendőrség szerint május 3-án a tüntetés „több agresszív résztvevője” a rendőrökre támadt, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) helyszínen lévő jogásza szerint viszont a tüntetők megtorpantak, a rendőrség pedig szinte egyből a felszólítás után erőszakosan reagált. A történtek után augusztus végén több, a Karmelitánál tüntető diákot beidéztek a rendőrségre, és sorozatban kezdték el kihallgatni őket. Diákokkal, szülőkkel és a TASZ jogászával beszélgettünk, hogy állnak ezek az ügyek, és mit tapasztalnak az eljárások alatt.

„Nehezen komolyan vehető, ami történik”

„Mikor ujjlenyomatot vett tőlem egy rendőr, azt mondta, ő csak igazi bűnözőkkel szokott foglalkozni” – idézte fel kihallgatásának részleteit Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront elnökségi tagja. A Telexnek azt mondta: őt még az április 24-i karmelitás incidens miatt kereste meg a rendőrség. A bizonyítékok alapján csoportosan elkövetett garázdasággal gyanúsították meg, egy CD-n meg is kapta ezeket a felvételeket.

Mayer Bendegúzt is csoportosan elkövetett garázdasággal és rongálással gyanúsítják: azt mondta, a rendőrségnek felvételei vannak arról, ahogyan bontja a kordont. Az első meghallgatáskor nem tett vallomást, de miután elküldték neki a videókat, már azt beszélte meg a jogi képviselőjével, hogy vallomást fog tenni. Lapunknak azt mondta: a nyomozók teljesen korrekten kezelték az ügyet, de a szülei nagyon féltik.

A cikkünk elején idézett 16 éves Fanni nem ijedt meg, amikor megkapta a rendőrségtől az idézést, mert tudta, hogy nem követett el bűncselekményt. Azt mondta, a szülei sem voltak rá mérgesek, csak a rendszerre haragudtak. Két nyomozó volt ott a kihallgatásán, az egyikőjük itt is többször felhozta, hogy ő igazi bűnözőkkel szokott foglalkozni. Képeket is készítettek róla, és vettek tőle ujjlenyomatot. Fanni eddig csak a filmekben látott hasonlót.

„16 éves gyerekek vagyunk, és a rendőrségen találkozunk egymással azért, mert kiálltunk az oktatásért”

– mondta a Telexnek.

Egy neve elhallgatását kérő 17 éves diák, nevezzük Leventének, a rendőrségi leírás alapján 34-szer belerúgott egy kordonba, amitől az behorpadt, ezért indítottak ellene csoportosan elkövetett garázdaság és rongálás miatt eljárást. Ő sem aggódott az idézése miatt, mert mire megkapta a papírokat, addigra sok ismerőse ment át hasonlón. A rendőrségen leültették, felolvasták neki a vádpontokat, ujjlenyomatot vettek tőle, képeket készítettek róla, de vallomást ő sem tett. Azt mondta, a nyomozók kedvesek voltak vele, viccelődtek, nem ijedt meg, de ehhez szükség volt arra is, hogy az ügy technikai részét a szülei intézzék. És az is könnyebbé teszi a helyzetet, hogy szerinte „nehezen komolyan vehető, ami történik”.

Levente testvére (nevezzük Annának) ellen azért indult csoportos garázdaság miatt eljárás, mert a Karmelitánál háromszor belerúgott az építési kordonba. A kihallgatásáról azt mondta: „Anyukámmal voltam bent és beszélgetni próbáltunk a rendőrökkel, de ez teljes tévedés volt a részünkről, a nyomozók kifejezetten távolságtartók voltak, próbáltak megfélemlíteni, megalázni. Úgy állítottak be, mintha igazi bűnöző lennék.”

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a rendőrség, tekintettel a fiatalok életkorára, alkalmazott-e bármilyen speciális szabályt a diákok kihallgatásakor. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Telexnek küldött válasza szerint a fiatalkorúak esetében az eljárást a nyomozóhatóság a büntetőeljárási törvény fiatalkorúakra vonatkozó passzusainak alkalmazása mellett folytatta.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa arról számolt be, hogy a TASZ mintegy 25 diáktüntető jogi képviseletét látja el. Ő is úgy hallotta ügyfeleiktől, hogy személyesen az eljáró rendőrök korrektek voltak a diákokkal, de maga az eljárás attól még nyomasztó a fiataloknak.

„Egy büntetőeljárás még a felnőtteknek is megterhelő, és ezt nem tudja ellensúlyozni az sem, ha az eljáró rendőr kedves” – mondta a Telexnek.

A szülők szerint meg akarják ijeszteni a gyerekeket

Beszéltünk több olyan szülővel, akiknek a gyereke ellen indult eljárás. Levente és Anna apja lapunknak azt mondta, hogy a rablási osztálytól kaptak levelet, amiben annyit írtak, hogy megalapozottan gyanúsíthatók a gyerekei bűncselekmény elkövetésével. A helyszínen tudták meg, hogy csoportos garázdaságról és rongálásról van szó. A TASZ jogásza szerint szokványos eljárás, hogy a rendőrség által kiküldött idézésből nem derül ki a konkrét bűncselekmény. A rendőrség szerint a rongálás azzal valósult meg, hogy a diákok rugdosták a kordont. A szülő szerint ezek a jogi megfogalmazások inkább arra vannak, hogy megijesszék a gyerekeket.

Lapunknak a kétgyerekes apa azt mondta: amikor otthon a gyerekek elmondták, mi történt, főleg a nagyszülők aggódtak. Az apa szerint a kommentelők egy része úgy gondolja, a szülők akarták, hogy a gyerekeik a Karmelitához menjenek, de ez nem igaz. „Mind azért voltak ott, mert hisznek a közös célban és változást akarnak” – mondta a Telexnek. Szerinte viszont a rendőrök azért mentek oda a Karmelitához, hogy eszkalálják a helyzetet, nem azért, hogy fenntartsák a rendet. „A probléma inkább az, hogy sok diáknak ez volt az első tüntetése, és a gyerekek nincsenek tisztában azzal, hogy egy nem feltétlenül jóindulatú hatósággal szemben hogyan kell úgy fellépni, hogy ne legyenek támadhatók” – mondta a Telexnek. Azt megbeszélte a gyerekeivel, hogy akármennyire is irritáló a helyzet, vannak bizonyos határok, amiket be kell tartani.

„Kedden reggel becsenget a postás, aki hoz két levelet a rablási alosztálytól, amikben semmilyen konkrét információ nincs, csak hogy a gyerekedet bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, és meg kell jelennie a rendőrségen”

– mondta a 16 éves Fanni anyja. Szülőként megrázta, hogy garázdasággal gyanúsítják a lányát, de szerinte „a garázdaság egy koholt vád, gyakorlatilag bármelyik tüntetésen bárkire rá lehetne mondani.”

Az anyát megviseli, hogy a családi életükben most foglalkozni kell ezzel a témával, mert a gyereknek el kell magyarázni, mi történik vele. „Ezek nem természetes helyzetek egy 16 éves gyereknek, eddig nem érte őt trauma, de jó úton haladunk afelé, hogy érje” – mondta. Szerinte ezzel tökéletesen elérik, hogy megfélemlítsék a fiatalokat, de neki muszáj hinnie, hogy jogállamban él. „Nem fogjuk megadni nekik azt, hogy megijedjünk.”

Értesítés nélkül csöngettek a gyámhatóságtól

Több, lapunknak nyilatkozó családnál a gyerekek gyanúsítása után a gyámhatóság indított hivatalból védelembe vételi eljárást. Tapasztalataink szerint mivel a gyámhatósághoz is a rablási osztálytól érkezett az idézés, így a gyermekvédelmi szakember is azt gondolta, hogy valamilyen komolyabb bűncselekmény miatt megy ki a családhoz. „A gyermekvédelmi szakember azt sem tudta, milyen ügyről van szó, inkább csak azt mérte fel, milyen körülmények között élek” – mondta a Telexnek a 17 éves Levente.

Kijött a gyámügytől egy szakember, interjút készített a gyerekekkel, megnézte a lakást, felmérte, hogy van-e elég szoba – mondta lapunknak Levente apja, aki szerint persze a jog ezt az eljárást írja elő, de „kell, hogy legyen valamilyen fajta mérlegelés, ami az észszerűséget követi”. A lapunknak nyilatkozó apa azt tapasztalta, hogy a kihallgatást végző nyomozók, a gyermekvédelmi szakemberek és a pártfogó felügyelő is ugyanolyan áldozatai ennek az egész ügynek.

Hegyi Szabolcs elmondta, hogy ha kiskorút gyanúsítanak bűncselekmény elkövetésével, a nyomozó hatóságnak értesítenie kell a gyámhatóságot is, akik elindítják a védelembe vételi eljárást, amennyiben úgy ítélik meg, hogy valóban fennáll a gyermek veszélyeztetése.

A védelembe vételi eljárás nem a családból való kiemelést jelenti, a célja az, hogy a gyámhatóság felmérje, veszélyeztetett helyzetben van-e a fiatal. Ezért megy ki egy szakember a családhoz, meghallgatja a gyereket, a szülőket, pedagógiai szakvéleményt szerez be az iskolától, és aztán a hatóság ezek alapján hoz egy határozatot: vagy megállapítja, hogy nincs veszélyben a gyerek, vagy magatartási szabályokat ír elő a családnak, amiket egy év múlva automatikusan felülvizsgál. A védelembe vételi határozatot bíróságon lehet megtámadni.

Ugyanakkor a TASZ jogásza szerint a diáktüntetők ügyei nem tipikusak, mert bár bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják a gyerekeket, a fiatalkorúak egy közügyben való tudatos tiltakozás miatt vonultak a Karmelitához, nem pedig egy „meggondolatlan ballépésről” van szó.

Szerinte ez nem alapozza meg a gyermek veszélyeztetettségét, főleg, hogy a legtöbb fiatalkorú megfelelő anyagi körülmények között, gondoskodó családban, rendezett körülmények között él.

Fanniékhoz minden előzetes értesítés nélkül csöngettek be a gyámhatóság emberei. Fanni anyja éppen egyedül volt otthon. A Telexnek ő is az mondta, hogy a szakemberek sem tudtak arról, milyen bűncselekmény miatt mennek ki hozzájuk. „Mikor elmondtam, hogy a karmelitás tüntetésről van szó, még ők szabadkoztak, hogy kötelező végigcsinálniuk a folyamatot” – mondta az anya. A látogatáson náluk is felmérték, milyenek a körülmények, van-e a gyerekeknek külön szobája, érte-e trauma a fiatalkorút.

Fanninak külön is el kell mennie egy meghallgatásra. „Teljesen abszurdnak érzem, hogy egy tüntetés miatt a gyermekjóléthez járkálunk” – mondta az anyja. A napokban egy pártfogó felügyelő is kiment hozzájuk, ezen kívül még Fanni osztályfőnökének is kell írnia egy pedagógiai szakvéleményt a gyerekről. „Egy kamasznál annál nagyobb stresszt, mint hogy a családja és az iskolája is bevonódik ebbe az egészbe, nehezen tudok elképzelni” – mondta az anya.

Szerinte ezzel az eljárással kérdőre vonják, hogy ő szülőként alkalmas-e a gyermeknevelésre.

A hatalom éppen azt akarja elérni, hogy ne menjenek ki tüntetni

A diákoktól azt is megkérdeztük, hogy a történtek lelkileg mennyire viselték meg őket, és a jövőben részt fognak-e venni hasonló tüntetéseken. Levente úgy érzi, a jövőjét nem fogja gátolni a rendőrségi ügye. Lapunknak azt mondta: a történtek után beszélgetett az apjával, most már tudja, hogyan kell úgy tüntetni, hogy azt a rendőrség ne tudja felhasználni ellene. „Eddig ezzel nem voltam tisztában” – mondta.

Fanni szerint a hatalom éppen azt akarja elérni, hogy ne menjenek ki több tüntetésre. Van is olyan barátja, akinek a szülei ezt tanácsolták. Szerinte egy tüntetésnek akkor van értelme, ha nem csendben állnak és várnak. Fanni nem Magyarországon tervez továbbtanulni, szerinte ha nyugatra megy egyetemre, nem lehet baja a rendőrségi ügyéből.

Mayer Bendegúz szerint a hatalom a rendőrségi ügyekkel akar példát statuálni. Ennek ellenére reméli, hogy nem sikerült megfélemlíteni az embereket. Szerinte a kormánynak már több olyan lépése volt, amivel a megfélemlítés volt a cél, például a tanárok kirúgása. De ezek inkább azt érték el, hogy még nagyobb lett a felháborodás. A történtek ellenére ugyanúgy el fog menni tüntetésekre, de a jövőben jobban fog tartózkodni a hasonló cselekedetektől, még akkor is, ha a tettét politikai véleménynyilvánításnak tekinti, nem szabálysértésnek.

Levente testvére, Anna a Telexnek azt mondta, hogy a szülei egyrészt büszkék rá, másrészt aggódnak érte. „Eddig se, és ezután se fogom más tulajdonát megkárosítani. Megértem, hogy emiatt bajba kerültem, bár nevetségesnek tartom. Tüntetésekre ezután is biztosan fogok menni, de jobban fogok ügyelni az ilyen konfliktushelyzetekre” – mondta a Telexnek.

Harminchét ember kihallgatása

Az április 24-i tüntetés után a BRFK Nyomozó Főosztály négy embert hallgatott ki gyanúsítottként csoportosan elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt. A május 3-án történtek miatt a BRFK összesen harminchárom embert hallgatott ki. Közülük huszonegy embert csoportosan elkövetett garázdaság és rongálás, egyet csoportosan elkövetett garázdaság, kettőt rongálás, hetet az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése miatt, illetve kettőt csoportosan elkövetett garázdaság, rongálás és az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése miatt.

Minden gyanúsított szabadlábon védekezik – válaszolta a BRFK Kommunikációs Osztály​a a Telex megkeresésére. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak miatt hat embert hallgatott ki gyanúsítottként.

A büntetőeljárások még nagyon az elején tartanak, nyomozati szakaszban vannak, megvoltak a kihallgatások – mondta lapunknak Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa, válaszolva arra a kérdésre, hol tartanak most a folyamatban lévő ügyek. Szerinte a diákok által elkövetett cselekmények kimenetelét két kategóriába lehet osztani attól függően, hogy milyen tárgyi súlyúak a cselekmények: a garázdaság és a hivatalos személy elleni erőszak súlyosabb, a maszkviselés viszont csekély súlyú. Ez utóbbiak a TASZ jogásza szerint előbb lezárulhatnak, mert valószínű, hogy ügyészi felfüggesztéssel nem is fogják lefolytatni az eljárást.

Viszont a két súlyosabb büntetőeljárás évekig is elhúzódhat. Hegyi Szabolcs szerint szinte biztos, hogy vádemelés lesz, és bírósági tárgyalás várható, de az már korántsem biztos, hogy a vádemelés idén megtörténik.

Valószínű, hogy nem felmentéssel fognak végződni a bírósági tárgyalások, de Hegyi nem számít súlyos szankciókra. A letöltendő szabadságvesztés szinte kizárt, és a felfüggesztett szabadságvesztést sem tartja reálisnak. Inkább próbára bocsátás vagy pénzbüntetés lehet az esélyesebb, tekintettel például arra, hogy a fiatalok büntetlen előéletűek, és rendezett körülmények között élnek.

A tárgyalásokon a TASZ azzal fog érvelni, hogy ezek a cselekmények egy tüntetésen történtek, ahol a diákok véleményt nyilvánítottak, az alapjogaikat gyakorolták. Hegyi Szabolcs szerint a kordon rángatása, és az, ha valaki csak belerúgott a szerkezetekbe, belefér a véleménynyilvánításba. Az pedig, hogy üres PET-palackot dobott a rendőrök felé, nem alkalmas arra, hogy a készenléti rendőröket akadályozza az eljárásukban, így azt nem szabad hivatalos személy elleni erőszaknak tekinteni.

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint „jog- és szakszerű volt a kényszerítőeszköz alkalmazása a május 3-i tüntetések után. A rendőrség a Telexnek küldött válaszában kiemelte, hogy a tüntetőket „a véleményük, valamivel egyet nem értésük nem jogosítja fel arra, hogy bűncselekményt kövessenek el, mások tulajdonát vagy testi épségét sértsék vagy veszélyeztessék. Ilyen esetekben a rendőrség intézkedni köteles”.