Kiderült, mennyien vallják magukat cigánynak nálunk, de megrázóan sokan nem válaszolnak erre a kérdésre

Közel 210 ezer ember vallotta magáról azt a 2022-es népszámláláson, hogy a cigány (roma) nemzetiséghez tartozik – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A számok azt is mutatják, hogy a kormány eddigi bevándorlásellenes szólamai ellenére folyamatosan nő a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma.

A tavalyi népszámláláson 209 909 ember vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak. Ez jóval kevesebb, mint amennyien az eggyel korábbi, 2011-es országos számláláson ugyanígy válaszoltak a kérdésre. Akkor 315 ezren vallották magukat cigánynak. De az azt megelőző, 2001-es népszámláláson is a mostanihoz közelítő adat született: húsz évvel ezelőtt 205 ezren vallották magukat romának.

Természetesen az a magyarázat biztosan nem állja meg a helyét, hogy húsz évvel ezelőtt 205 ezer roma volt Magyarországon, ahhoz képest tíz évvel ezelőttre másfélszeresére ugrott a számuk, majd mostanra ismét több mint 100 ezren eltűntek közülük.

Ennél sokkal kézenfekvőbb magyarázat az – és ez is látszik a közzétett hivatalos adatokból, hogy

megrázóan sokan vannak azok, akik egyáltalán nem válaszolnak a nemzetiséget firtató kérdésekre.

A tavalyi cenzuson majdnem 1,1 millió ember tett így, ők inkább nem akartak megadni magukról ilyen információt.

A nemzetiségi hovatartozásukról inkább nem nyilatkozók száma drasztikusan nőtt az utóbbi 20 évben. Nem könnyű kérdés, hogy ennek mik az okai. Ahogy az is vizsgálandó, hogy ennek mennyire van köze ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP identitáspolitikájában az elmúlt 10-15 évben nagy hangsúly van azon, hogy egyedül a magyar az a nemzetiség, amit kockázatmentesen be lehet vallani.

A fenti táblázatból látszik, hogy míg 20 évvel ezelőtt 527 ezren nem válaszoltak a nemzetiségre vonatkozó kérdésre, addig 2011-ben már majdnem háromszor annyian, közel 1,4 millióan nem akartak megjelölni ilyesmit a kérdőívben. Aztán tavalyra ez a szám mérséklődött 1,1 millióra, ami még mindig brutálisan sok.

Ráadásul 20 év alatt úgy nőtt több mint duplájára azok száma, akik nem akarnak arra válaszolni, hogy milyen nemzetiséghez tartoznak, hogy közben az ország lakossága mintegy 600 ezer fővel csökkent ezen időszak alatt.

A történelmi emlékezet is az, hogy mindig csak hátrány érte őket abból, ha összeszámolták őket

A témában tavaly Kende Ágnes szociológus írt átfogó helyzetértékelést a Qubitra, „Hány cigány él Magyarországon” című cikkének lényegi állítása, hogy valójában nem tudjuk, mennyi roma él az országban. A Magyarországon először a 19. században végzett nagyívű „cigányösszeírás” és a 20-21. század romákat felmérő kutatásai is rendre több százezer emberrel többet számoltak össze, mint az önbevallásra épülő népszámlálások.

„A számok közötti szakadék ékes példája a romák magyarországi helyzetének, és itt nem csak arról van szó, hogy valószínűleg jóval többen gondolják magukat romának, mint amennyien ezt be is vallják. Amikor a kutatók azt is a romák közé sorolják, akit a környezete annak tart, arra hivatkoznak, hogy az előítéletek miatt fontos tudni, kiket tekint a többség romának, hiszen őket szegregálják az iskolákban, nekik nem adnak ki albérletet, őket nem engedik be az esti szórakozóhelyekre, magyarán a romáknak vélt emberek nagy részét így vagy úgy, de diszkriminálja a többségi társadalom. Márpedig ha tudni akarjuk, hogy mekkora problémával állunk szemben, nem elég azt tudnunk, hogy kik azok, akik romának vallják magukat, hanem tudni kell a vélelmezett romák számát is” – vezette le a kutató.

Egy Kendének nyilatkozó kalocsai roma aktivista, Sztojka Katalin pedig úgy fogalmazott: „Attól függ, hogy ki kérdezi őket. Mert, ha én kérdezem őket, akkor természetesen azt mondják, hogy ők romák, ha egy idegen kérdezi őket, akkor félelmeik vannak, hogy ezt miért kérdezik tőlük, miért kell tudni a hatalomnak, miért kell tudni a gázsóknak, hogy ő most roma vagy nem roma. (…) Nálunk Kalocsán, amikor a nemzetiségi önkormányzati választásra kellett regisztrálni, akkor érdekes módon 500 ember regisztrált romaként, miközben a 2011-es népszámláláson meg összesen 3 ember vallotta magát romának, miközben legalább 2000 roma él a városban” – folytatja Sztojka. „Az emberek nem értik, hogy miért kellenek ezek az adatok, amikor a történelmi emlékezet is az, hogy ebből mindig csak hátrány érte őket.”

Persze vannak további okai is annak, hogy miért nem vallja meg mindenki a származását: a vegyes házasságban vagy vegyes kapcsolatból származó, de a bőrszíne alapján romának vélt embert a környezete gyakran romának véli, miközben lehet, hogy neki már ez másképp játszik szerepet az identitásában. De fordítva is igaz: a többségi társadalomba teljesen beilleszkedett roma származásúakat a környezetük nem tartja romának, így ők a kutatók szeme elől tűnnek el, miközben könnyen lehet, hogy ettől még erős roma identitással bírnak.

A mostani számokat érdemes összevetni a korábbi kutatásokkal. A Kemény István szociológus által vezetett cigánykutatás eredményei szerint 1993-ban a roma népesség száma 482 ezer volt, ami az akkori teljes népesség 4,69 százalékos arányát tette ki, míg a 2003-as mérés már 540 ezer (az esetleges mintavételi hibákkal számolva 520–650 ezer) roma embert számolt össze, ami az összlakosság 5,3 százaléka.

Hablicsek László 2007-ben született demográfiai előrebecslése 2011-re körülbelül 658 ezer, 2021-re pedig 733–814 ezer főben határozta meg a romák várható számát. Ezzel összhangban van a 2012-es TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat eredménye is, amely 620–680 ezer fős becslést közölt.

Több ukrán van az országban

Mivel a nemzetiségre vonatkozó kérdésre nagyon sokan nem válaszolnak, a többi nemzetiség számai is teljesen bizonytalanok. Az látszik, hogy az úgynevezett hazai nemzetiségek között a német nemzetiségűek vannak a legtöbben, 2022-ben több mint 140 ezren válaszoltak így az érintett kérdésre.

Az is valószínű, hogy az utóbbi években valóban nőtt Magyarországon az ukrán nemzetiségűek száma – és nem csak az orosz-ukrán háború miatt, hanem mert az elmúlt években sok vendégmunkás ment a már a háború előtt sem túl rózsás gazdasági helyzetben lévő kelet-európai országból a többi közép- és nyugat-európai államba.

Évtizedek óta nő az itt lévő külföldi állampolgárok száma

A Fidesz-kormány minden médiatípusban épített idegen- és külföldiellenes narratívái ellenére az is egyértelmű tendencia a hivatalos népszámlálási adatok alapján, hogy folyamatosan nő a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma. 20 év alatt több mint duplájára, 217 ezer főre nőtt a számuk.

Ráadásul a 2022-es cenzus még tulajdonképpen egy másik korszak utolsó pillanatainak egyikeként értékelhető, hiszen a magyar kormány idén nyáron fogadta el az új vendégmunkástörvényt, hogy hatékonyabban szabályozza azt a folyamatot, aminek révén több százezer új vendégmunkás érkezhet az országba a következő pár évben. A hazai munkaerőhiány ellenére hatalmas beruházások jönnek az országba, az új gyárak felépítésén és működtetésén dolgozó, Európán kívülről érkező emberek miatt több helyen alakult már ki lincshangulat, úgy, hogy a rendőrségi statisztikák nem igazolják vissza az ellentmondást nem tűrő idegenellenességet.