Kunhalmi Ágnes: Akár 10-15 százaléknyi szavazatot is kidobhat az ellenzék, ha nem állít közös EP-listát

Egyetlen pártnak áll érdekében, hogy az ellenzéki pártok külön-külön induljanak a 2024-es EP- és önkormányzati választáson: a Fidesznek. A jelenlegi választási rendszerben az EP-választáson is egymásra vannak utalva az ellenzéki pártok, ha meg akarják akadályozni Orbán Viktor előretörését. Erről beszélt Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke egy péntek délelőtti háttérbeszélgetésen a párt Villányi úti székházában.

Nagyon úgy tűnik, hogy egyedül maradt ezzel a véleményével a szocialista párt. Mindenki más az önálló indulás mellett érvelt az elmúlt hónapokban, és jelenleg szinte teljesen ki lehet zárni a közös ellenzéki EP-lista esélyét. A leggyakrabban elhangzó érv, hogy az EP-választás pártlistás arányos rendszerben történik, így a kényszerű összefogás után végre mindenki megmutathatja, mekkora erőt képvisel valójában. Azt is szokták mondani a közös listát ellenzők, hogy legalább letisztul az ellenzéki térfél, és a minimális támogatottságú pártokkal már nem kell számolni a 2026-os választáson.

Kunhalmi viszont a mandátumkiosztás miatt messze nem tartja arányosnak az EP-választást. Az úgynevezett D'Hondt módszer szerinte a legerősebb pártot erősíti, így Magyarországon a Fidesznek kedvezhet. Mint fogalmazott: minden egyes szavazat, amelyből nem szerez mandátumot az ellenzék, a Fideszt erősíti.

Az MSZP számításai szerint akár 10-15 százaléknyi szavazatot is kidobhat az ellenzék, ha nem egy nagy, közös listával áll fel a Fidesszel szemben.

Úgy számolnak, hogy a legutóbbi, 2019-es EP-választáson egy mandátummal többet szerezhetett volna az ellenzék a közös indulással, a jelenlegi felmérések alapján pedig akár 2-3 mandátummal is többet remélhetnének jövőre. „Az együttes ellenzék akár ugyanannyi mandátumot tudna nyerni, mint a Fidesz” – állítja Kunhalmi.

A közös indulást támogatják a választók is – jelentette ki az MSZP társelnöke a Závecz Research napokban publikált közvélemény-kutatására hivatkozva. Eszerint a 2022-ben közös listán indult ellenzéki pártok szavazóinak többsége azt szeretné, ha az ellenzéki pártok közös listán indulnának az EP-választáson. Az MSZP-sek 75 százaléka, a DK-sok 67 százaléka és a momentumosok 66 százaléka támogatná a közös EP-listát – derült ki az MSZP háttérszervezetének (Szociális Demokráciáért Intézet) megbízásából készített felmérésből.

„Magyarázza meg a többi párt, miért nem akarják érvényesíteni a választók akaratát. Még egyetlen jó érvet sem hallottam a külön indulás mellett” – fogalmazott Kunhalmi. Amíg nincs egy ellenzéki párt, amely a szavazók többségét maga mögé tudná, az együttműködést ő elkerülhetetlennek tatja.

„Ez nem az MSZP-ről szól. Az MSZP eddig is megcsinálta a maga mandátumát, és ezután is meg fogja”

– reagált arra a véleményre, hogy a közös indulást az MSZP csak amiatt erőlteti, mert egyedül így lenne esélye mandátumhoz jutni.

A szocialisták januárban tárgyalásokat is kezdeményeztek a többi ellenzéki párttal az együttműködésről, de egy-két találkozót leszámítva nem lett belőle semmi. Ha nem sikerül belátható időn belül megállapodni a közös EP-listáról, az MSZP meg fogja nevezni a jelöltjét – jelentette ki Kunhalmi. Szerinte nincsenek elkésve a bejelentéssel, nagyjából az év végéig még adnak esélyt arra, hogy megállapodjanak az ellenzéki közös listáról. Ha ez nem sikerül, karácsony előtt vagy az újévben nevezheti meg az MSZP az EP-lista vezetőjét. Korábban egyébként Hiller István, a párt országos választmányának elnöke Tüttő Kata főpolgármester-helyettest javasolta listavezetőnek.

A közös lista összeállításánál alapvetésnek tartaná az MSZP, hogy egyik párt sem kaphat annál kevesebb mandátumot, mint amennyit megszerzett a legutóbbi választáson. Magyarán: az MSZP is kapna mandátumot. Kunhalmi szerint azonban még több is juthatna a pártoknak, mert akár 2-3 mandátummal többet tudna szerezni a közös listával az ellenzék.

„Ha nem lesz közös EP-lista, a 2019-ben megnyert önkormányzati helyeket is veszélyeztetjük”

– érvelt tovább a közös indulás mellett Kunhalmi. Mivel jövőre egy napon, június 9-én tartják az EP- és önkormányzati választásokat, nehéz lenne szerinte megoldania az ellenzéki pártoknak, hogy az egyik választáson egymással szövetségben, a másikon pedig egymás ellen kampányoljanak.

Arról is beszélt a szocialista politikus, hogy belpolitikai és európai tétje is van a következő EP-választásnak. Már 2024-ben eldőlhet, hogy képes lesz-e az ellenzék felmenni a pályára 2026-ban. Ha ripityára veri az ellenzéket a Fidesz, akkor semmi esély nem lesz a következő parlamenti választáson. Az Európai Parlamentben pedig döntő fontosságúnak tartja Orbán és a szélsőjobb visszaszorítását, mert szerinte ők szét akarják zilálni az unió egységét.

Az MSZP társelnöke szerint azt még nem próbálta ki az ellenzék 2010 óta, hogy két választás között is szóba álljanak egymással, és ne csak a választás előtt pár hónappal kezdjenek tárgyalni az együttműködés formáiról. Molnár Csaba, a DK alelnöke pár hónapja ugyanakkor azt mondta: szerinte még azzal nem próbálkozott az ellenzék, hogy legyen egy domináns párt. Mint fogalmazott, erre készül most a DK, és ezért alakítottak árnyékkormányt Dobrev Klára vezetésével. Kunhalmi viszont úgy véli: egy igazi demokrata tárgyalásokkal kompromisszumra tud jutni a szövetségeseivel, és nem hegemón szerepre törekszik.