Szabad Európa: A kormány akkor támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ha a svéd kormányfő vagy külügyminiszter Budapestre jön

A kormány továbbra is azt várja, hogy Svédország NATO-csatlakozásának megszavazása előtt vagy Ulf Kristersson svéd kormányfő, vagy Tobias Billström külügyminiszter Budapestre jöjjön, és találkozzon Orbán Viktorral vagy Szijjártó Péterrel – mondta a Szabad Európának egy „magas rangú kormányzati forrásként” megjelölt, neve elhallgatását kérő személy. Menczer Tamás később hírlapi kacsának nevezte a hírt.

A lap forrása szerint a kormány azt várja, hogy a látogatáson a magyar fél elmondhassa: „idehaza az égvilágon semmi gond nincs a demokráciával és az emberi jogok érvényesülésével”. A kormány azt is szeretné, ha a svéd partner ezt tudomásul venné.

Éppen ezért amíg ez nem történik meg, addig nemhogy nem szavaz ősszel a magyar parlament Svédország NATO-tagságáról, de a ratifikáció távolabb van, mint valaha.

A forrás információi szerint „minimummegoldásként” szóba jöhet esetleg egy kétoldalú találkozó hasonló tartalommal valahol máshol, például egy EU-csúcs keretében, de a magyar kormány egyértelműen a budapesti helyszínt preferálja. A Szabad Európának nyilatkozott egy diplomata is, aki szerint kevés az esély a látogatásra. „Aki ismeri a svédeket, a svéd diplomáciát, az pontosan tudhatja, hogy egy ilyen elvárásnak sosem fognak eleget tenni. Éppen azért, mert tisztában vannak vele, hogy ez elvárás velük szemben, aminek véleményük szerint semmi alapja, így üres gesztusokat nem tesznek” – mondta a diplomata a lapnak.

Kérdéseinkkel megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, ha válaszolnak, beszámolunk róla.

Frissítés 19:10-kor: Hírlapi kacsának nevezte a hírt Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek.

Korábban Kövér László házelnök a témával kapcsolatban a Hír TV-n azt mondta: „Amit csinálnak a svédek a saját hazájukkal, abból egyenesen következtethető az, hogy ők nem szeretik a hazájukat, sőt szabályosan gyűlölik, mert hogyha nem gyűlölnék, akkor nem tennék tönkre.”

Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, a magyar kormány egy éve ül „sértettség” miatt a svéd NATO-csatlakozáson, de úgy néz ki, valójában Erdoğanra vártak. Svédország és Finnország tavaly májusban, az orosz–ukrán háború kirobbanása után eldöntötték: hosszú idő után feladják katonai függetlenségüket, csatlakoznak a NATO-hoz.

A tavalyi NATO-csúcstalálkozón még úgy tűnt, hogy hónapok kérdése, és mindkettő – egyébként katonai szempontból erős – ország tagja lehet a szövetségnek. Tavaly júniusban végül kimondták: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt is.

A döntés véglegesítéséhez az összes tagország parlamentjének jóváhagyására is szükség van. A nyári hónapokban a ratifikálás az Egyesült Államoktól Szlovákiáig majdnem mindenhol megtörtént, 30 országból 28 rövid időn belül jóváhagyta a csatlakozási kérelmet. Ha ezen a többségen múlik, már szeptember végén teljes értékű taggá válhatott volna mindkét skandináv ország. De Magyarország és Törökország valamiért halogatta a döntést. Ebben a cikkben foglaltuk össze, hogy miért.