Piknikkel tiltakoztak az autós határzár ellen az osztrák-magyar határon, de elmaradt a nyitás

2023. szeptember 18. – 00:01

Piknikkel tiltakoztak az autós határzár ellen az osztrák-magyar határon, de elmaradt a nyitás
A vasfüggöny árnyékában rendezték meg a pikniket – Fotó: Nagy Márta / Telex
Nagy Márta
Nagy Márta
Soproni tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Nincs jó üzenete az ágfalvi civilek által vasárnap délután rendezett Poller Pikniknek. Azt jelenti ugyanis, hogy a Sopron túloldalán lévő határszakaszon, az 1989-es Páneurópai Pikniken sikerült ugyan áttörni a sorompót és ezzel leszabni a vasfüggöny első métereit, de a határzár egy modernebb formában 34 évvel később visszakúszott a két ország közé.

Poller Piknik néven szerveztek ágfalvi civilek zenés-táncos, szendviccsel és sörrel is csábító programot a magyar Ágfalva és az osztrák Somfalva (Schattendorf) közötti mezőn vasárnap délután. Bár látszólag jókedvű együttlétről volt szó, a szervezők tiltakozó és figyelemfelkeltő demonstrációnak szánták a rendezvényt. A poller ez esetben azt a sorompófunkciót betöltő oszlopot jelenti, amiből négy március óta fizikai akadályt képez a két település közötti határátkelőn.

Göröngyös út, ha végigmegyek rajtad én...

Hosszú és a jószomszédi viszonyt elmérgesítő út vezetett el a határ lezárásáig és a Poller Piknikig – szó szerint és átvitt értelemben is. Ahogy arról korábban a Telex is írt, Sopron mellett léket kapott az unió – újra van vám és sorompó.
Ágfalvát és Somfalvát évtizedeken át elválasztotta a vasfüggöny, holott két kilométer köztük a távolság. Egy uniós projekt 2010-ben 700 ezer eurót adott aszfaltos út építésére, aminek akkor még a határ mindkét oldalán örültek. De az elmúlt években hihetetlenül megnőtt az ingázók száma, és nem mindenkinek volt a soproni-klingenbachi határátkelő a legrövidebb út a munkahelye felé. Az ágfalvi határon is egyre több lett az autós, még azután is sokan jártak erre, hogy 2015-ben ideiglenes tilalmat, időbeli korlátot vezettek be.

Thomas Hoffmann, Somfalva polgármestere talán éppen azzal nyerte meg tavaly a helyhatósági választást, hogy megígérte a választóinak: újra visszaadja a határátkelőhöz közeli utcákban a békés nyugalmat. A somfalvi testület településük nyugalmának és biztonságának megőrzése érdekében meg is szavazta a pollerek telepítését.

Csak azokat engedik át, akiknek kérelmét kedvezően bírálja el az osztrák falu vezetése, és kifizetik a két évre szóló 160 eurós (durván 60 ezer forintos) matricát.

Ez az összeg levásárolható ugyan a somfalvi üzletekben, csakhogy nem kaphatja meg bárki. A vasárnapi pikniken kiderült,

magyar állampolgár még egyetlen egy sem kapott ilyen engedélyt, pedig sokan szívesen kifizetnék az árát.

„Harmincnégy éve a magyarok lebontották a vasfüggönyt, Somfalvánál viszont pollereket telepítettek. Azért vagyunk itt, hogy ez ne maradjon így” – üdvözölte a piknik résztvevőit vasárnap a szervezők nevében az Ágfalván élő egykori ingázó, Horváth Gyula.

A legények kurjogatnak, szinte reng belé az ablak

Több száz autó kellemetlen zajt okoz egy vidéki utcában, ezt senki nem vonja kétségbe, de a piknik szervezői, az ingázók csoportjai és jogvédők is kétségbe vonják a somfalvi döntés jogszerűségét. Egy ügyvédi iroda keresetet is benyújtott az osztrák nemzeti bíróságnak, mert szerintük uniós jogot sért az osztrák határátkelőknél a rendőrségi ellenőrzés és jogszerűtlenek a pollerek is.

Korábban az ágfalvi civilek is jelezték a problémát számtalan hivatal felé, foglalkozott az egyoldalúan lezárt határral az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága is. Politikusok és diplomaták ültek már asztalhoz a két falu közötti helyzet miatt – de a pollerek maradtak. Még azután is, hogy a beüzemelése első hetében valaki – valószínűleg dühében – szétverte a matricák regisztrálására telepített lézeres eszközöket.

A vasárnapi piknik résztvevői sem mind ingázók voltak, a többség inkább olyan ember – osztrák és magyar egyaránt –, aki a határ átjárhatóságát félti – Fotó: Nagy Márta / Telex
A vasárnapi piknik résztvevői sem mind ingázók voltak, a többség inkább olyan ember – osztrák és magyar egyaránt –, aki a határ átjárhatóságát félti – Fotó: Nagy Márta / Telex

A mereven álló pollerek ellenére vasárnap délután mindkét irányból érkeztek a résztvevők a piknikre – gyalog, kerékpárral vagy autóval, amit a határtól kicsit távolabb kialakított parkolókban hagytak. Sőt, az ágfalvi és sopronbánfalvi ősökkel büszkélkedő Söder házaspár Németországból utazott ide, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy jelezzék: nem értenek egyet az unión belüli határzárással.

Velük együtt sem voltak viszont többen a mezőn száz embernél, és ez indokolja a kérdést: hol volt az a több száz ingázó, akinek egyébként zsebbe vágó kérdés, hogy a legrövidebb úton érjen el a munkahelyére? Nem firtatta ezt a piknik szónoki szerepét elvállaló Gaál Andrea sem, elmondta viszont, hogy hány magyar, osztrák és uniós hivatalnak írtak már panaszlevelet, és hogy a zárás óta a határ mindkét oldalán szenvednek vállalkozók a lenullázódott autóforgalom miatt.

Claudia Söder és Thorstein Söder a pikniken – Fotó: Nagy Márta / Telex
Claudia Söder és Thorstein Söder a pikniken – Fotó: Nagy Márta / Telex

„A pollerek megépítésére felhasznált pénzből lehetett volna egy olyan utat kijelölni és létrehozni, ami kikerüli és tehermentesíti a településeket, ugyanakkor biztosítja a zavartalan és folyamatos járműközlekedést” – hangzott el a probléma javaslata az egyébként már jövőre esedékes helyhatósági választásokat is előrevetítő beszédben. A helyzet kialakulásáért tudniillik a jelenlegi vezetés a felelős.

A két falut elkerülő út ötlete sem újkeletű, de valós megoldást jelenthetne. Gaál István, Ágfalva korábbi polgármestere szerint van is egy osztatlan közös tulajdonú határút a két falu között, ami tökéletesen megfelelne elkerülőnek.

„Csak tárgyalni kellene egymással a két önkormányzatnak és a két országnak. Biztos vagyok benne, hogy az aszfaltosítását az unió is támogatná” – vélekedik a volt faluvezető.

Hivatalban lévő polgármestereket persze nem lehetett látni a rendezvényen.

Visszatér egy régi szép emlék

Ágfalvától néhány kilométerre, Sopronpuszta és St. Margarethen között 1989. augusztus 19-én a Páneurópai Pikniken a határ egy szakaszát megnyitották, hogy a programra érkező magyar és osztrák vendégeket fogadhassák a szervezők. Már a megnyitó előtt tömeg várakozott a határ mindkét oldalán, a vendégek, a sajtó és az érdeklődők között keletnémetek is, akik a Balatonnál nyaralva értesültek a különleges lehetőségről. Amikor ők áttörték a kaput Ausztria felé, a szolgálatot teljesítő határőrök az érvényes tűzparancs ellenére sem állták útjukat. Helmut Kohl akkori kancellár később úgy fogalmazott: Sopronpusztánál ütöttek ki egy téglát a berlini falból.

Harmincnégy évvel később újra pikniket kellett rendezni Európa egy belső határán, hogy az szabadon átjárhatóvá váljon megint. A szabadság és az átjárhatóság itt és most értelmezés kérdése, hiszen gyalog vagy kerékpárral át lehet menni, az ingázókat azonban ez nem vigasztalja. Ők a szabad munkavállalást a legrövidebb úton szeretnék gyakorolni autóval is. De a vasárnapi piknik résztvevői sem mind ingázók voltak, a többség inkább olyan ember – osztrák és magyar egyaránt –, aki a határ átjárhatóságát félti. Mert ha annak egy pontját le lehet zárni, le lehet majd többet is.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!