L. Simon László szerint Lázárt csak elragadta a hév, Horthy szerepét pedig összetetten kell nézni

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója volt az Egyenes Beszéd vendége az ATV-n. A beszélgetés során szóba került a hétvégi, Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulójáról megemlékező ünnepség is. L. Simon ezzel kapcsolatban azt mondta, Horthy Miklós személyét összetetten kell nézni.

Ahogy arról helyszíni riportunkban beszámoltunk, a vasárnapi, a kenderesi vasútállomáson tartott Horthy-megemlékezésen elmondott beszédében Lázár János miniszter azt mondta, „manapság a politikában a mellébeszélésnek, sunnyogásnak, a hazudozásnak és a gyávaságnak nagy divatja van. Én azt gondolom, hogy világosan és egyértelműen kell beszélni: ma, akik itt összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét”.

Az ATV műsorában L. Simon László azt mondta, „Horthy személyiségét rendkívül összetetten kell nézni: vitathatatlan érdemének tartja, hogy rendkívül jól megválasztotta az ország vezetőit, politikai stabilitást hozott és az országot a teljes reménytelenségből vezette ki. A másik oldalon vitathatatlanul ott van, hogy nem tudta elkerülni a háborúba sodródást, nem tudta jól kezelni a németeket. […] Ugyan van érdeme a deportálások akadályozásában és leállításában, de nem tudta a Nyilas-hatalomváltást, illetve Magyarország németek általi megszállását elkerülni”.

„Óvatosan kell fogalmazni Horthyval kapcsolatosan, mert nem lehet, hogy csak a pozitívumokat látjuk és nem vesszük tekintetbe zsidó származású honfitársaink érzékenységét” – mondta.

A múzeumigazgató ezután azt is megjegyezte, hogy dolgozott korábban Lázárral, a holokauszt 70. évfordulóján együtt csinálták az emlékbizottságot is, és akkor „nem gondolkodott máshogy” Lázár sem, abszolút „egy platformon voltak”. L. Simon azt mondta, a minisztert a beszédében „valószínűleg elragadta a hév”.

„Nem lehet egyetlen történelmi időszakot – beleértve a kommunizmust is – egyoldalúan nézni, tehát igenis, Horthy személyének és az akkori történelmi időszaknak is vannak pozitívumai meg negatívumai”- szögezte le.

L. Simon hozzátette, a kenderesi kiállításra ő is dolgozott ki korábban koncepciót, de végül nem az valósult meg, amit sajnál. Elmondása szerint Fazekas Sándor volt miniszterrel az első és második bécsi döntés utáni visszacsatolások infrastrukturális fejlesztéseire, különösen a vasútépítésekre akartak fókuszálni, nem Horthy személyére.

A hétvégi Horthy-megemlékezésen elhangzottakra David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is reagált az X-en (korábban Twitter). Az amerikai nagykövet azt írta, hogy „az Egyesült Államokat aggasztja, hogy az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztségviselője részt vesz a brutális örökség rehabilitálására és népszerűsítésére irányuló erőfeszítésekben”.

A Népszava kérdésére ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége azt írta,

„a holokauszt nem belpolitikai kérdés”, ezért nem tartják határátlépésnek a nagykövet bejegyzését.

Ellen Germainnak, az USA holokausztügyi különmegbízottja kedden szintén az X-en azt írta: „Nagyon fontos, hogy védjük a Holokauszt tényeit, még akkor is, ha azok kényelmetlenül érintenek egyes embereket és országokat – talán különösen akkor. A (washingtoni) Holocaust Museum világosan beszél Horthy Miklós bűnrészességéről a magyar zsidók meggyilkolásában.”