Navracsics elismerte, hogy „létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”

„A küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten. A látogatás kezdettől fogva a kormánypárti médiakampány középpontjában állt. Egyes képviselőket szándékosan rágalmaztak, a vizit célját pedig »boszorkányüldözésnek« vagy inkvizíciónak nevezték” – így kezdődik az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) májusi magyarországi tényfeltáró missziójáról készült jelentéstervezet, amely a Népszava birtokába került.

A jelentéstervezet bevezetőjében az EP-képviselők felszólítják a magyar kormányt, hogy haladéktalanul teljesítse az összesen 28 milliárd eurónyi közösségi forrás folyósításának feltételéül szabott kritériumokat.

A többpárti delegáció tagjai a találkozóikról készült összefoglalóban a következő megállapításokat tették:

• tapasztaltak néhány pozitív fejleményt, de továbbra is várják, hogy a frissen felállított Integritás Hatóság konkrét megállapításokkal álljon elő a magyarországi korrupcióról,
• az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékokat az uniós források elköltésének hatékony ellenőrzéséről,
• „A küldöttséget meglepte, hogy az ÁSZ elnöke folyamatosan tartózkodott attól, hogy magyarázatot adjon a számvevőszék elmúlt években folytatott tevékenységére”,
• konkrét információkat kaptak az üzleti élet képviselőitől a kormány versenyt torzító, diszkriminatív intézkedéseiről, mint például a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő módosításáról, a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, köztük a tisztességtelen különadókról és díjakról, valamint a különféle megfélemlítési taktikákról, mint például a titkosrendőrség látogatásai a vállalatok irodáiban.

A küldöttek összefoglalója szerint Bánki Erik, a Gazdasági Bizottság fideszes elnöke „optimistán jellemezte az általános gazdasági helyzetet” és azt állította, hogy a magyar gazdaság ellenállt a gazdasági válságnak és a jelentős inflációnak.

A területfejlesztési miniszternek azt vetették fel, hogy információik szerint az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, például a budapesti, nehezebben jutnak uniós forrásokhoz.

Navracsics Tibor elismerte, hogy „létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”.

Budapestről megjegyezte: a magyar régiók kétharmada elmaradott, ezért a budapesti önkormányzatnak hozzá kell járulnia ezek fejlesztéséhez.

A küldöttség a kapott információkat nyomon fogja követni, és azokat továbbítja az Európai Bizottságnak, az Európai Számvevőszéknek, az EU Csalás Elleni Hivatalának és az Európai Ügyészségnek, írja a lap. A szakbizottság tagjai jövő hétfőn vitatják meg a dokumentumot, majd néhány héten belül véglegesítik.

Ahogy arról a Telexen is részletesen beszámoltunk, Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnökének vezetésével májusban járt háromnapos látogatáson Budapesten az EP költségvetési ellenőrző bizottságának delegációja, és maradtak megválaszolatlan kérdései.