Péntektől drágulnak a BKK-jegyek

Szeptember 1-től emeli a tömegközlekedés egyes jegyárait a BKK, a bérletek áraihoz nem nyúlnak, de három tétel árán változtatnak 10 év után:

• a vonaljegy ára 350 forintról 450-re emelkedik;
• a 10 darabos gyűjtőjegy 3000 helyett 4000 forintba kerül majd,
• a fedélzeti vonaljegy ára – amit a sofőrtől lehet vásárolni – 450-ről 600 forintra nő.

2011-ben gyökeres fordulat következett be a BKK tarifapolitikájában. A BKK nem emelt árat, sem azután, 2013-ban pedig 10 százalékos bérletárcsökkenés is volt. Azóta egészen mostanáig változatlanok az árak. Ebben csak egy kis kivétel volt: a reptéri buszok jegyárának majdnem háromszorosra emelése. A MÁV és a Volánbusz tarifái is változatlanok több mint egy évtizede.

A változatlan jegy- és bérletárak sokáig nem fájtak a közlekedési cégeknek, hiszen alig volt infláció, sőt 2015 elején 1,4 százalékos defláció (árcsökkenés) is volt. A statisztikai adatok szerint az utasok meghálálták a tarifapolitikát, és egyre nagyobb számban használták a BKK és a MÁV járatait, nagyobb menetdíjbevételt hozva.

Az első mélyütést a koronavírus-járvány vitte be a tömegközlekedési cégeknek. 2020-ban és 2021-ben drasztikusan csökkent az utasszám a korlátozások miatt, a szolgáltatást viszont változatlan szinten fenn kellett tartani. Amikor kezdett volna már visszaállni az egyensúly, a Covid után a gazdasági válság (üzemanyagár-emelkedés) és az infláció vert oda a közösségi közlekedés szolgáltatóinak.