„Majdnem minden héten ad be valaki felmondást, öngerjesztő folyamat ez. És minél kevesebben vannak, annál több a munka, annál több küldésre kell egy embernek kimennie. Nagyon megnyomorodtam itt, nincs motiváció, se előrelépési lehetőség, semmi. Tizenöt évnyi munka után 216 ezer nettót keresek. Én biztos nem reménykedem tovább, ezért is mondtam fel, most a felmondási időmet töltöm. Civil munkára váltok át.”
Így mesélt nekünk a rendőrség helyzetéről kiábrándultan a Pest megyei kapitányság egyik dolgozója. Forrásunk nem hivatásos rendőr, hanem rendvédelmi igazgatási alkalmazott – legalábbis míg tart a felmondása. Ők csinálják például az ügyiratkezelést, a mindenféle titkári feladatokat, ők fejezik be a járőri jelentéseket is. Így aztán elég közelről rálát a helyi állapotokra.
Szerinte a Pest megyei kapitányság, ahol ő dolgozik, „a szétesés szélén áll”: rendőrhiány van, ami viszont nem a parancsnokokat, vezetőket jelenti – azokból „a fejek megvannak” –, hanem főleg a kapitányságokon dolgozó egyenruhásokat, tiszthelyetteseket, köztük a járőröket. Erről beszélt a Heves megyei Gyöngyös helyzetére rálátó forrásunk is, aki szintén a járőrhiányt emelte ki.
Már évek óta téma, hogy az országban nagyon kevés a rendőr: 2021-ben már a koronavírus miatti rendkívüli fizetett szabadságot sem tudták kiadni nekik, mert nem tudták nélkülözni az embereket. Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrhiányról tavaly úgy nyilatkozott: van hiány, de csak azért, mert jól megy a gazdaság, és a gazdaságban az összes hivatásos múlttal rendelkező embert szívesen látják.
Megszólalóink szerint tehát a rendőrhiány az elmúlt évben sem csökkent, és az leginkább a hierarchia legalján lévő járőröknél a legszembetűnőbb: ők azok, akik az utcán végzik a munkájukat. Szerintük nem a jól menő gazdaság, hanem inkább a rossz fizetés, az eltörölt korkedvezmények állnak a járőrhiány mögött. Kevés az ember, emiatt meg több a feladat, közben nagyok az elvárások, és sokan a poroszos szigort is nehezen viselik.
Nettó 260-270 ezres kezdő fizetés
Forrásunk szerint a kezdő vidéki járőrök fizetése bruttó 383 ezer forint (ebben benne vannak a kiegészítő juttatások és a hivatásos pótlék is), ami így nettó 260-270 ezer forintot jelent. Tehát „a fizetés szar”, a privát szférában ennél jóval többet is meg lehet keresni, ráadásul bár a béreket emelik, ezzel párhuzamosan a túlórakereteiket viszont csökkentették, így aztán jóval kevesebbet tudnak túlórázni, összegezte megszólalónk.
A helyzetet szerinte még úgy lehet kibekkelni, hogy a szolgálat mellett még elmennek valamilyen másodállásba – ezt persze engedélyeztetni kell, de forrásunk szerint „nyílt titok”, hogy többen így működnek.
A kormány kétlépcsős fizetésemeléssel próbálna csiszolni a béreken: a rendőrök tavaly szeptemberben kapták meg az egyik felét, így kúszott fel a fizetés a már említett bruttó 383 ezer forintra. A másik felét 2024 januárjában kapják meg, azután pedig bruttó 463 ezer forint lesz.
Forrásunk szerint hivatalosan az úgynevezett hivatásos pótlék mértéke emelkedett szeptember 1-jével száz százalékról 350 százalékra, és 2024. január 1-jével ezt emelik tovább 520 százalékra. A százalékokat a rendvédelmi illetményalap alapján számolják, ami 2008 óta változatlanul 38 650 forint. Megszólalónk szerint viszont inkább az a probléma, hogy ez az alap nem emelkedik, pedig ez adja csomó más juttatás (például a ruhapénz vagy a nyelvvizsgapótlék) alapját.
A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza is arról beszélt a Telexnek, hogy „mindig is rendőrhiány volt, főleg az elmúlt öt-tíz évben, hiszen sokan elhagyták a pályát, az utánpótlás pedig nem volt olyan mértékű”. Szerinte ennyi idő alatt a 36 ezerből három-négyezer rendőr morzsolódott le, a legnagyobb probléma pedig szerinte is a kapitányságokon van a végrehajtóknál (ide tartoznak például a járőrök).
A bérezés szerinte is „elmaradt az elképzelésektől”, miközben napi nyolc óránál többet, éjszaka és ünnepeken is dolgozni kell, a rendőrök élete és testi épsége pedig veszélynek van kitéve. „Mindenki haza szeretne menni a munkából, nem pedig meghalni. Főleg azért a jövedelmi szintért, ami van” – mondta. Pongó szerint valóban a járőröknél a legkevesebb a fizetés, és jelentős emelés kéne, hogy ők a pályán maradjanak.
A hivatalos adatokról a rendőrséget is megkérdeztük, akik merőben mást állítanak, mint megszólalóink. Évekre lebontva kértük a rendőri adatokat, ők viszont csak 2010-ből és 2023-ból küldtek számokat. Eszerint
- 2010 januárjában a rendőrség hivatásos állományában 33 450-en dolgoztak. Ebből 22 599-en voltak tiszthelyettesek (a ranglétra alján lévők, köztük a járőrök).
- 2023 júliusában a hivatásos állományban 36 411-en voltak, közülük a tiszthelyettesek száma 23 409.
Ezzel tehát a rendőrség szerint tizenhárom év alatt közel háromezerrel több rendőr lett az országban. Az ORFK-tól kapott adatokból a valóságban azért nehéz kiolvasni, pontosan hogyan alakultak a rendőrség számai az elmúlt tíz évben, hiszen a 2010 és 2023 közötti évekből egyáltalán nem küldtek számokat nekünk. Ezeket újra kértük tőlük, a cikk megjelenése után pedig annyit írtak, a „korábbi válaszukat tekintsük irányadónak”.
Mindenesetre Gyöngyösre már a Facebookon is toborozzák a járőröket, a posztban tíz hónapos képzési időről írnak.
Az öregek maradnak, a rendszer bedugul
A kevés pénz viszont csak az egyik probléma. A szakma már azért sem annyira vonzó, mert közben az állomány is öregszik, a rendőrök már egy ideje nem mehetnek korábban nyugdíjba, 2010-ben a második Orbán-kormány ugyanis eltörölte a korkedvezményt.
Addig 25 év szolgálattal el lehetett menni nyugdíjba 50 éves korban, most viszont már nem szerelnek le, már 65 éves korig kell dolgozni. Az átlagéletkor most már 40 év felett van. Ezzel pedig megszólalóink szerint előjönnek az olyan gondok, amik eddig nem: a korral járó egészségügyi problémák, a kiégés, vagy az, hogy az éjszakázást egyre kevésbé bírják az emberek.
Közben a karrierlehetőségek is beszűkülnek: mivel az idősebbek is benne maradnak a rendszerben,
a fiatalabbaknak nem marad helyük a továbblépésre, nincs milyen pozícióba feljebb lépni, mert nem üresednek meg helyek.
Amíg valaki korábban mondjuk három-öt évig volt osztályvezető, most már tíz évet is ebben a pozícióban marad. „Mindenki beleragad abba, amiben volt” – összegezték forrásaink a helyzetet.
Az atyaúristennek is jelenteni kell
„A fizetésükhöz képest a felelősségük nagy. Nem bírják ennyi pénzért, nem is akarják. Amikor többen voltak, aki szabad volt, az ment a helyszínre, most meg nem lehet válogatni, menni kell. Sok olyan nap van, amikor meg sem állnak, szólnak rádión, ide menj, oda menj, írj róla jelentést, terjeszd fel ezt meg azt. Nemcsak lelkileg megterhelő, hanem már fizikailag is, az idősebbeknek is.
Nem éri meg nekik ez, inkább leszerelnek, elmennek dolgozni a Lidlbe, külföldre, bárhova, ahol nincs annyi felelősségük, nem cseszegetik őket állandóan”
– írta le a helyzetet az egyik forrásunk.
A rendőröknél ugyanis szerinte – legalábbis az általa ismert helyen – „a statisztika az élet”: hány bírságot szabtak ki (mondjuk traffipaxosat), mennyi elfogásuk vagy biztonsági intézkedésük volt. „Minden hónapban lehúznak egy statisztikát a járőrökről. Van egy bizonyos szint, amit el kell érni, és ha alámennek, nagyon nagy leszúrást kapnak megyei szintről vagy az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Ha viszont elérik, jutalom nincs.” Közben a rendőrautókban van egy csip, ami nyomon követi a kocsi mozgását, ezzel azt ellenőrzik, hogy a járőrök mozognak-e. Az ő munkahelyén a jelentések írására maximum két órájuk van, ha valaki ezt túllépi, állítása szerint az ellen fegyelmi eljárás indul.
Ugyanilyen „Pintér-féle rettentően katonás, szögletes” kultúráról beszélt egy másik forrásunk is, aki szerint ebben a magyar rendőrség évtizedekre le van maradva a nyugatibb országokhoz képest. Az általa ismert kapitányságon szerinte „központi irányítás van, amit fent kitalálnak, azt maradéktalanul végre kell hajtani. A telefonodnak 0-24-ben bekapcsolva kell lennie. Ha parancsot kapsz, azt végre kell hajtani, az atyaúristennek is kell jelenteni, és nem mondhatod egy ügyről, hogy abban nincs új információ. Volt, hogy az emberek vért izzadtak magukból, mert kétnaponta jelentést kellett egy esetről írniuk.” Megszólalónk szerint a rendőröknek pedig elég nehéz, hogy ennyire beszűkült a szabadságuk.
Más azt mondta, az újonnan érkező emberek „valami álmot kergetnek, lehet, hivatástudatuk van, aztán szétszívatják őket, elegük lesz”. Forrásunknak van olyan fiatal kollégája, aki egy éve érkezett hozzájuk, de már be is nyújtotta a leszerelését.
A bűnügyes mehet rendezvényt biztosítani
„Minél leterheltebb a kapitányság, annál nagyobb a hiány, mert onnan menekülnek az emberek” – mondta egyik forrásunk, aki szerint a kevesebb ember egyértelműen több feladatot jelent. „Most mindenki csinál már mindent. Rendőri munkát végeznek, de a munkateher növekszik, olyan feladatokat is csinálni kell, amiket korábban nem.
Most már a bűnügyes is kimegy rendezvényt biztosítani.”
Ugyanilyen szerep-összemosódásokról beszélt másik forrásunk is, aki úgy tudja, már annak a lehetősége is felmerült, hogy az ügyiratokkal foglalkozókat küldenék ki traffipaxozni úgy, hogy nincs is rendőri végzettségük.
Pintér Sándor az átvezényléseket még csak most akarja bevezetni az oktatásban, de a rendőröknél ez már jó ideje így van. A rendőrszakszervezet szerint a munkáltató már csak azért sem ismerné el a hiányt, mert ezt vezénylésekkel valahogy megoldja, mondjuk körzeti megbízottakat vezényelnek át járőrözni. A körzeti megbízottak amolyan helyi rendőrök, akik inkább mondjuk előadásokat tartanak az iskolákban, tanácsokat adnak, nem pedig akkor mennek ki, ha baj van.
Forrásaink szerint mivel a feladat sok, mindegyiket nem is lehet végrehajtani. Egyikük szerint van, hogy egy vidéki nyomozó akár harminc-negyven ügyön is egyszerre dolgozik: „Húsz munkanapod van, képzeld el, mit tudsz tenni ennyi idő alatt. Egy üggyel egy teljes napot sem tudsz foglalkozni.”
Ilyenkor a helyi vezetőkön múlik, hogyan oldják meg a dolgokat, de a rendőröket sem lehet szétszakítani, hogy egyszerre több helyen legyenek. Így aztán van, hogy valahonnan késnek, mert egyszerűen nem tudnak rögtön átmenni egyik helyről a másikra.
Vagy éppen másképp okoskodnak. „A garázdát előállítják, azt mondják, ittas, nincs kihallgatható állapotban, így nem rendelnek be hozzá embert, hogy kihallgassa. Ha valakit őrizetbe veszel, őt át kell kísérni a fogdába, ahhoz is ember kell. A feladat nem lett végrehajtva, de ki tudják magyarázni. Tény, hogy így működik a rendőrség, nem tudnak minden feladatot felelősséggel, jó színvonalon végrehajtani.”
Fontos, hogy ez viszont nem azt jelenti, hogy a legsúlyosabb bűncselekményeken átnéznének: a szakszervezet szerint egy emberöléshez biztosan kimegy legalább negyven rendőr egyszerre.
Egyszerűen csak súlyoznak, egy lopásnál, betörésnél, koccanásnál „nem tud olyan hatékonyan működni a rendőrség. De minden meg van oldva, semmi sincs a szőnyeg alá seperve, csak kevesebb az idő mindenre.”
A bűnügyek megszaporodhattak, a hivatalos adatok szerint viszont nem
„Közhely, de amikor gazdasági krízis van, a bűncselekmények is megszaporodnak. És ez most abszolút felszálló ágban van. 2021 óta minden évben több száz üggyel növekszik a számuk, elsősorban vagyon elleni bűncselekményekről van szó” – állította az egyik, rendőrségi berkekre rálátó informátorunk.
Egy Pest megyei kapitányságon dolgozó forrásunk is arról beszélt, érzetre a bűncselekmények száma náluk is növekszik. A rendőrszakszervezet főtitkára szerint viszont nem romlottak a bűnözési statisztikák, és nem gondolja, hogy a rendőrhiánynak hatása lenne a számokra; adatokat viszont nem tudott mondani.
Ugyanezt állítják a rendőrség hivatalos statisztikái is. Évekre lebontva kértük ki a vagyon elleni bűncselekmények alakulását az ORFK-tól.
A hivatalos statisztika szerint míg 2010-ben 242 714 vagyon elleni bűncselekmény volt, azóta elvileg ez folyamatosan csökken.
2020-ban ez a szám már csak 73 ezer környékén volt, 2021-ben 65 ezernél, 2022-ben visszaugrott 78 ezerre, 2023 első félévében pedig 34 ezernél jár. (Ezek csak a már lezárt nyomozások adatai, azoké, amiket bevittek a rendszerbe.)
Egy forrásunk szerint viszont „a statisztikákkal is szoktak szoktak trükközni. Kapkodás van, az ügyeket hamar megszüntetik, lezárják.” Az állományi adatokat pedig „úgy próbálják meg kozmetikázni, hogy ha elmegy valaki, annak a státuszát megszüntetik – és ha nincs státusz, nincs hiány”. Másik forrásunk szerint a törvények és a jogi környezet is változott 2010 óta, azóta az adatokat is másképp kell felvezetni a rendszerbe. Ezekre az állításokra rákérdeztünk az ORFK-nál is, a cikk megjelenése után viszont csak annyit írtak, a „korábbi válaszukat tekintsük irányadónak”.
Stabil, de csak annyi, amennyi
A rendészeti dolgozók fizetését korábban számos egyéb kedvezmény egészítette ki, de az utóbbi időben ez is sokat változott. „Az elmúlt húsz évben gyakorlatilag csak negatív intézkedések történtek” – summázta a helyzetet a szakszervezeti főtitkár. Megszűnt a szolgálati nyugdíj, a rendőrségi óvoda, nem gondoskodnak a rendőrök lakhatásáról, alacsony a bérezés, nem tudnak kedvezményesen üdülni menni, a cafetéria meg bruttó 200 ezer forint, „ami egy budapesti rendőrnek azt jelenti, hogy kap 130-140 ezret nettóban, 120 ezer körül van az éves BKV-bérlete, és utána egy alkalommal a maradékból megvacsorázik”.
Ruházkodásra több mint tíz éve 96 ezer forintot kapnak. Ebből évekkel ezelőtt még több egyenruhát tudtak venni, ma már csak nagyjából egyet. Ezeken kéne javítani a főtitkár szerint ahhoz, hogy vonzóbb legyen a rendőri pálya.
Pongó szerint a rendszer még elketyeg ezzel a hiánnyal. Ha akkora gond lenne, már rendőröket sem tudnának szolgálatba állítani a kapitányságokon, de azért valahogy még mindig megoldják a helyzetet, akár az átvezénylésekkel, és azért még mindig jönnek újak is a pályára, de ez egyre kevésbé nevezhető jellemző tendenciának. Állítása szerint a rendőrségi szakközépiskolákba is jóval kevesebben jelentkeznek: öt-tíz évvel ezelőtt még kétezer embert is felvettek, azóta pedig évente 400-500-at.
„A rendőri vezetők azt mondják, hogy ez egy biztos pálya. Stabil kiszámíthatóság van, de csak azon a szinten, amilyenen. Az ember számíthat arra, hogy 60 éves korában munkája és fizetése lesz, de csak annyi, amennyi.”
Pongó szerint viszont nemcsak a végrehajtó rendőröknél vannak problémák, hanem azoknál a rendészetiseknél és az alkalmazottaknál is, akik civil munkakörökben dolgoznak (gépkocsivezetők, könyvelők, közgazdászok), és akik „a rendőrség mindennapjait szolgálják ki”. Ők körülbelül 250-300 ezer forintot kapnak úgy, hogy a civil életben ennek a sokszorosát kereshetnék meg. „Csak a hivatástudat meg a közeg tartja itt őket. Sok ezren vannak, ha nem becsülik meg őket, nagy gondok lesznek” – mondta erről a főtitkár.
A problémákról szerinte a rendőri vezetők is tudnak, de a döntések persze nem rajtuk múlnak, hanem a kormányon.
