Az elátkozott 300 hektár a hármas határon

„Egy közeli faluban kertészeti vállalkozást működtető ember, amikor napvilágra kerültek a Lajtania Park nevű kertészeti projektre vonatkozó tervek, arra panaszkodott, hogy tönkreteszi majd őket a bezenyei fejlesztés. Mondtam akkor neki: várjál azzal, lehet, hogy még az unokáidat sem fogja érinteni a beruházás”

– így emlékszik a négy-öt évvel ezelőtti nagy bejelentés utáni reakciókra az egyik megkérdezett gazda. Érthető volt a szkepticizmus az egymilliárd eurósra (!) ígért kertészeti és üvegházközponttal kapcsolatban, hiszen előtte nem sokkal fuccsolt be a környéket másfél évtizedig lázban tartó, hasonló kaliberűre ígért Eurovegas kaszinóberuházás Bezenye és Hegyeshalom között ugyanezen a több mint 300 hektáron.

A megaálmok előzményeiről, és arról, hogy még Michael Jackson édesapja is látókörbe került, majd később a Hard Rock International szervezett budapesti sajtótájékoztatót az ügyben, itt írtunk részletesen. Röviden: már 25 éve szemet vetettek a hármas határ menti földekre külföldi befektetők, majd az évezredforduló után jött az osztrák sóderbáró, Hans Asamer, és hozta volna befektetőtársául Joe Jacksont.

Ők már invesztáltak is a területek megvásárlásába, közel 150 millió forintot az akkor még csak 180 hektárra. A beruházás abban az időben Kristályváros fantázianéven futott. Bár Jackson hamar kihátrált a projektből, Asamer még évekig folyamatosan befektetőket keresett. A magyar állam nem állt a tervek útjába, megadta a kaszinókoncessziót az Eurovegasnak (ekkor már ezen a néven futott), a projektnek építési engedélye is volt, miközben a Hard Rock International budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy beszáll a kaszinóközpontba.

Mint később kiderült, ez is kevés volt, a projektgazdák ugyanis jókora hitelt vettek fel korábban, 2014-re sorban álltak a hitelezők a pénzükért, felszámolási eljárás indult, az Eurovegas-földekre a tulajdoni lapon keretbiztosítéki jelzálogjog volt bejegyezve, amelyet érvényesített a Raiffeisen Landesbank Oberösterreich.

A kaszinóálmok befuccsoltak, majd ezután amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tűnt el az az újabb potenciális befektető, aki elektromos kamionokat gyártott volna ezen a területen 10 milliárd eurós beruházással.

Az agrártárca is beleállt

Ekkor, 2018 környékén került a képbe egy német feldolgozóipari beruházó, a FAKT AG, amely 6,3 milliárd forintért megvette az addigra 330 hektárosra bővült, művelésből kivont területet, és azt ígérte, egymilliárd euróból a térség legnagyobb agrárközpontját építi Bezenyén, ahol három-ötezer ember dolgozhat. A kertészeti, termelési és logisztikai, valamint élelmiszer-feldolgozó központban üvegházak és szabadföldi termesztés mellett konferenciaközpontot, szállodát, lakásokat, óvodát és iskolát is felhúztak volna.

Mindehhez partnerre találtak Nagy István agrárminiszterben, a térség országgyűlési képviselőjében, aki a hátteret biztosította, és a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Lajtania Parknak elnevezett (névpályázatot írtak ki, amelyet egy győri férfi nyert), csak papíron létező központot. Az előzmények ismeretében nem volt azonban jó jel, hogy a FAKT AG-nál is úgy számoltak, a beruházás 60 százalékát hitelből fedezik.

Hegyeshalom és Bezenye jól járt, hiszen az Eurovegas bedőlésével kiesett a földekre kiszabott telekadó-bevételük, de az új belépővel ismét pluszforrásokhoz jutott. Ez különösen Bezenye esetében jelent komoly tételt, nagyjából 60 millió forintot – a terület nagyobb része ugyanis ehhez a faluhoz tartozik.

A FAKT AG az agrárminiszterrel tett nagy bejelentés után partnerkeresésre indult, majd jelezték, hogy a KÉSZ Csoport, az E.ON és a Landgard már a partnerük, és együttműködnek a győri Széchenyi Egyetemmel, valamint negyven szándéknyilatkozatot is aláírtak. Létrejött idehaza a Lajtania Park Kft., miközben az egész projektet a FAKT-hoz tartozó Agriculture Park AG vitte. Honlap, Facebook-oldal indult Lajtania Park néven, a beruházó folyamatosan jelezte, a háttérben dolgoznak, már csak egy keveset kell várni az első kapavágásig. Mindig csak egy keveset.

Ez az idő azonban csak nem akart elérkezni, jött a Covid is, de Nagy István nem aggódott: ez látszik ma is elérhető közösségi bejegyzéseiből. 2020 augusztusában jelezte: „Felgyorsultak az események a Bezenye és Hegyeshalom határán tervezett Lajtania Park építése kapcsán. Miután a két érintett önkormányzat a héten megállapodott a beruházó cég magyar leányvállalatával, akár már szűk egy éven belül elkezdődhet a régió legkorszerűbb kertészeti központjának kialakítása, ami jó hír a térségnek, és jó hír a magyar mezőgazdaságnak!”

Ingujj feltűrve, de munka sehol

Kivitelezésbe azonban ekkor sem fordult az ügy, 2022-ben a potenciális beruházó az érintett falvaknak el is magyarázta, miért. „Nemcsak a járványt kellett túlélnünk, hanem a túzokkal is megküzdöttünk” – írta magyar partnereinek újévi köszöntőjében a német FAKT AG vezetője, arra hivatkozva, hogy a madár miatt környezetvédelmi hatástanulmány készítésére kötelezték őket. Hozzátette, ezen is túl vannak, „mostanra eljutottunk arra a pontra, hogy azt mondhatjuk: mindenki tűrje fel az ingujját, és kezdjük meg az 1,2 milliárd eurós Lajtania Park megvalósítását”. A híren fellelkesülve tavaly májusban az agrárminiszter ismét kiposztolta, hogy „az elmúlt évtizedek legnagyobb és legkomplexebb agrár- és élelmiszeripari beruházása valósulhat meg az ország nyugati szegletében”.

Kitalálhatják, ezután sem történt érdemi előrelépés. A mélyütés aztán 2022 végén jött, a Handesblatt német lap arról írt, hogy a FAKT Németországban csődvédelmet kért. Akkor még a cég közleményében jelezte, hogy az Agriculture Park AG-t, a FAKT magyarországi érdekeltségű társaságát nem érinti a csődvédelmi kereset.

Idén áprilisban aztán már a német Marler-Zeitung írt arról, hogy elindult az Agriculture vagyona feletti fizetésképtelenségi eljárás is – a cégnek a bezenyei mellett Németországban is mezőgazdasági ingatlanjai vannak.

A hitelezők ugyanis sorban állnak a FAKT-nál, pénzt azonban nem láttak – szólt a jelentés a hitelezői gyűlésről áprilisban az esseni kerületi bíróságon. A beszámolói szerint a hitelezők ingatlancégek, kutatóközpont, adóhivatal, divatcég, befektetési társaságok, valamint bankok. Állítólag több mint 323 millió eurós a követelésük. Ahogy írják, csak az Agriculture Park AG-nál, a Hubert Schulte-Kemper, a FAKT igazgatósági tagjának szívéhez közel álló projektnél lehet „alacsony megtérülési százalékot” elérni. A FAKT AG-nek egyébként számos ingatlanprojektje volt a Ruhr-vidéken és azon kívül.

Már a telekadó sem jön

Mostanra az érintett falvak, Bezenye és Hegyeshalom hasonló helyzettel szembesültek, mint az Eurovegas-elképzelésnél, amikor egy idő után már elapadtak a fejlesztési területekre kivetett adóbevételek. Szőke László hegyeshalmi polgármester szerint az idei költségvetésben nem is számoltak a Lajtania-területek után telekadóval, hiszen eleve telekadó-hátraléka van a projektgazda cégnek.

Információink szerint a bezenyei költségvetés sem számol idén a beruházótól befolyó telekadóval: ez nekik nagyobb érvágás lehet, mint a szomszédos falunak. Márkus Erika a Telex kérdésére óvatosan, némi optimizmussal fogalmazott. „Bízom benne, hogy rendeződnek a viszonyok, és rövid időn belül egy nagy beruházás elindul ezen a területen. A falunak is ez lenne az érdeke.”

A beruházás itteni jogi tanácsosától azt kérdeztük, kihez fordulhatnánk a projektgazdák részéről kérdéseinkkel. Beszédes, hogy a németországi felszámolót javasolta.

Levelet írtunk előbb a földtulajdonos német társaságnak és Hubert Schulte-Kempernek is a FAKT-os emailcímére, a Lajtania Park sorsára rákérdezve, de automatikus válasz jött, miszerint a cég felszámolási eljárás alatt van 2023. február 1-je óta, üzleti tevékenysége megszűnt. Alkalmazottaik már nincsenek, ezért az emailt nem is továbbítják. Ehelyett a düsseldorfi felszámolóhoz irányítanak mindenkit: őt is kerestük, de nem reagált.

A FAKT AG korábban sok fórumon hirdette, hogy a győri Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával szoros együttműködést kötött. Tart-e még ez az együttműködés? – kérdeztük az intézménytől. „A Széchenyi István Egyetemnek nincs együttműködése a FAKT AG-vel. A vállalattal intézményünk Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara szakmai területeken tervezett partnerséget kialakítani abban az esetben, amennyiben elkezdődik a fejlesztés” – jött a válasz.

Az Agrárminisztériumtól azt kérdeztük, miként látják a beruházás jövőjét, megvalósítható-e még a projekt. A hvg.hu információi szerint Nagy István agrárminiszter március elején a Szegeden tartott kertészeti konferencián azt mondta, hogy üvegház ugyan nem lesz Bezenyén, de az akvakultúrára, kereskedelemre, és feldolgozásra fókuszálnak a német földtulajdonosok. A Németországban is csődvédelem alatt álló FAKT AG-ban, mint beruházóban, bízik még a tárca? – tudakoltuk a minisztériumtól, de válasz nem érkezett.

Mostanra a beruházás internetes oldala (lajtaniapark.com) megszűnt, Facebook-oldala is eltűnt. A magyar–osztrák–szlovák határ menti 330 hektár pedig – amelyet a művelésből már régen kivontak – úgy tűnik, továbbra is parlagon maradhat.