Felnőtt-Disneyland? Az nem lesz. De ötezer munkahelyes agrárközpont még lehet

Hogy mikor indul a kivitelezés? Ősz van? Akkor tavasszal! Tavasz? Akkor ősszel!

2010 környékén szállóige volt ez a párbeszéd Bezenyén. Emiatt aztán a helyiek hiszik, ha látják: húszévnyi hitegetés után már kissé szkeptikusak a megaálmokat ígérőkkel. A nyugati határszélen, a Bezenye és Hegyeshalom közötti Eurovegas kaszinóváros felépültének bedobásakor hallottak ők már Michael Jackson apjáról mint beruházóról, járt itt a világhírű Hard Rock is szeminol indiánokkal, mégis most is üres mezők hevernek parlagon ott, ahol már régen rulettkerekeknek kellene forogniuk szállodákkal, hotelekkel, bevásárlóközpontokkal körülvéve. A kaszinó bedőlése után két éve már Európa legnagyobb kertészeti központját ígérik összesen egymilliárd euróból, s bár a komoly német cég kormányzati hátszéllel tolja előre a projektet, amíg nincs kapavágás, a helyiek többsége csak legyint a beruházás hallatán. Igaz, reménykednek, az ígéret földje egyszer csak eljön hozzájuk, a hármashatárhoz.

A polgármestereket is Las Vegasba reptették

1997. január 23. Ekkor jelent meg az első hír idehaza arról, hogy Bezenyére „a világ nyolcadik csodája költözhet”. A Münchener Merkurban egy német befektető, Wolfgang Sackmann azt nyilatkozta, felnőtt-Disneylandet álmodott ide, római Colosseummal az M15-ös autóút mellett, „közepén mesterséges tóval, alatta 10 ezer férőhelyes diszkóval, kaszinóval, vámmentes vásárvárossal, »sörvárral«️, a másik épület 15 ezer ágyas szálloda, konferenciaközpont és sportcentrum lenne.” A hárommilliárd márkás beruházás finanszírozója a Siemens lett volna, ám miután megismerte az itteni jogszabályokat, eltűnt. Az ötlet azonban, hogy a hármashatár környékén lévő szántó valami nagy dobásra lehet alkalmas, megmaradt.

2001-ben ugyanis jött az amerikai álom, Michael Jackson apjával, Joseph Jacksonnal. Ő ugyanis Hans Asamer osztrák ingatlanbáróval felkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudja, hogyan lehet Magyarországon kaszinókoncessziót szerezni – majd az osztrák gazdasági kamara elnöke hatszázmillió dolláros beruházást jelentett be Matolcsy György akkori gazdasági miniszter jelenlétében, „nem kis meglepetést okozva ezzel a szaktárca vezetőjének és a hazai kaszinóüzemeltetőknek”. Ők már invesztáltak is a területek megvásárlására, mintegy 150 millió forintot az akkor még 180 hektárra, s ekkor a beruházás Kristályváros fantázianéven futott. Asamer még sokáig, majd másfél évtizedig állt a projekt mögött, s bár Jackson papa rövid időn belül kiszállt az üzletből, az amerikai szál tovább élt. Innentől indult a nagy befektetőkeresés. 2005-ben még az akkori hegyeshalmi és bezenyei polgármestert is Las Vegasba repítették tanulmányútra, miközben az amerikai üzletemberek a magyar kaszinókoncesszióra hajtottak. Eközben az álomdömping fokozódott, a Lukale Investment & Development AG a kaszinóváros mellett egy élményvárost is épített volna. Mindenki kapkodta a fejét a grandiózus tervek hallatán, ám sok volt a „ha”.

A magyar állam nem állt a tervek útjába, a kaszinókoncessziót is megadta, Eurovegas lehetséges beruházói között 2007-ben feltűnt James Packer ausztrál fontmilliárdos neve, miközben a koncessziót elnyert Euro Vegas Hungary Szórakoztató és Kaszinó Zrt. székhelyeként a bezenyei téesz egyik kis, bérbe adott irodája lett megjelölve.

Még a portás is a pénzére várt

Eközben mindkét érintett falu – megunva a beruházók halogatását – telekadót vezetett be ezekre a területekre, melyből legalább több tízmillió forintos éves bevételük lett. 2009-ben aztán – talán először és utoljára – úgy tűnt, mégiscsak megvalósul a kaszinóváros: a világhírű Hard Rock is beszállt. Budapesten sajtótájékoztatót is tartottak, bemutatták a részleteket, ott volt Veres János leköszönt és Oszkó Péter akkori gazdasági miniszter is. Építési engedély is zsebben lapult, egy konténerközpont állt a területen, ahol a tervezők dolgoztak, miközben kitették az Eurovegas táblát. „Építésre kész állapotban” volt a projekt, csak megint az a fránya kapa, azt nem akarta senki a földbe mélyeszteni. Az államnak már kötbért kellett fizetniük, mert lejárt a kaszinókoncesszió, ám a beruházás nem indult el – nem maradt ugyanis befektető, a Hard Rock kiszállt. A konténerközpontot 2014 tavaszán már csak a portás őrizte, ő is a pénzére várt. Mint kiderült, a projektgazdák jókora hitelt vettek fel korábban, sorban álltak a hitelezők a pénzükért, felszámolási eljárás indult, az Eurovegas-földekre a tulajdoni lapon keretbiztosítéki jelzálogjog volt bejegyezve, melyet érvényesített a Raiffeisen Landesbank Oberösterreich.

A területre ismét beruházót kerestek, elsőre megint egy rövid életű ajánlatba futottak: elektromos kamionokat gyártottak volna itt 10 milliárd eurós beruházás után 20 ezer munkahelyet teremtve. Kivitelezésbe itt sem kezdtek, a projektgazdák hamar eltűntek, miközben a felszámoló a parlagon hevert területek egy részét bérbe adta gazdálkodóknak, legalább műveljék.

A melegágy maradt

Ekkor lépett a képbe egy német cég 2019-ben, akik korábban tárgyaltak már a Külügyminisztériumban is, és a kereslet találkozott a kínálattal: Nagy István agrárminiszternek, a térség országgyűlési képviselőjének kapóra jött a feldolgozóipari beruházó, hisz ő is régóta nyűglődött azon, hogy az egyébként értékes területen tényleg megvalósuljon egy régiót meghatározó fejlesztés. A FAKT AG is grandiózus tervekkel rukkolt elő, egymilliárd euróból (sőt, legutóbb már 450 milliárd forintról volt szó a beruházás teljes költségeként) a térség legnagyobb agrárközpontját álmodta meg Bezenyén, ahol három-ötezer ember dolgozhat. A kertészeti, termelési és logisztikai és élelmiszer-feldolgozó központban üvegházak és szabadföldi termesztés mellett konferencia-központot, szállodát, lakásokat, óvodát és iskolát is építenének. A Lajtania Parkra keresztelt projekt gazdái az Eurovegas felszámolása során 6,3 milliárd forintért vásárolták meg tavaly márciusban a Hegyeshalom és Bezenye között található, 330 hektáros területet. A kormány rögvest nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. A német cég több felajánlást is tett – például, hogy minden megépített lakás után százezer forintot fizet önkormányzatonként (összesen ezer ingatlannal számolnak).

A FAKT AG azóta keresi a partnereket (több tucat céggel tárgyaltak), minden egyes funkciót külön kezelnek, külön projektként visznek: a KÉSZ Csoport, az E.ON és a Landgard már a partnerük. Negyven szándéknyilatkozatot aláírtak, s állítják, a befektetők közül több hazai és nemzetközi befektetőcsoport is érdeklődik, velük is folyamatos az egyeztetés.

A FAKT AG-nál úgy számolnak, a beruházás 60 százalékát hitelből fedezik.

A helyben élők többsége húsz év várakozás után tehát már úgy van vele: hiszi, ha látja. Ezt gondolja a hegyeshalmi Ocskai Károly is. „Annyi mindenről beszéltek itt már az évek során, hogy csak kapkodtuk a fejünket: kaszinók, föld alá süllyesztett vasútvonal, élményváros. Bezenyén még az egyik kocsmát is Lesz Vigasznak keresztelték el: beszédes, hogy azóta bezárt. Jó lenne, de nehéz elképzelni egy egymilliárd eurós beruházást itt a határban ötezer munkahellyel. Az adóbevételből sok mindenre jutna, rendes utakra is. Régen a bevétel nagy részét a határőrség és a fináncok adták – ma már erre nem alapozhatunk. Sokan aggódtak, hogy a kaszinóváros a bűnözés melegágya lesz, most nyugodtabbak, hogy ebből most csak a melegágyak valósulhatnak meg. Már ha. De valahogy úgy néz ki, amit ide terveznek, végül sosem jön össze” – mondta.

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok

A Telexnek egy a projektekre rálátó megkérdezett úgy reagált: ő mindig kincstári szkepticizmussal állt a megaálmokhoz. A legoptimistább akkor volt, amikor Asamerék a kaszinókoncessziót is megszerezték, de ezt csupán fellángolások követték. Konténerközpontot építettek a területen a tervezőknek (miért kell helyben a tervezést végezni?), és a földtologatás is inkább a látványnak szólt. „Egy beruházás komolysága nálam a telekadó befizetéséből is lemérhető: amikor már a kaszinóváros projektgazdái csúsztak ezzel, várható volt, hogy nincs mögötte elég pénz. Kérdés, a mostani kertészeti központ mögött van-e, lesz-e.” Ami tény, a kaszinóváros esetében a vége felé már el-elmaradoztak az éves szinten pár tízmillió forintos telekadó-befizetések.

Tavaly a FAKT AG részletfizetést kért Bezenyétől és Hegyeshalomtól: Szőke László hegyeshalmi polgármester a Telexnek elmondta, valóban első alkalommal így történt, ám most márciusban már egyben fizették meg az esedékes féléves telekadórészletet a beruházók. Egy nem várt feltétel azonban megnehezíti most a beruházást: környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteniük a projektgazdáknak, amely hónapokat vehet igénybe. Bár az Eurovegas esetében is szükség volt erre, azt a dokumentációt – lévén, hogy más beruházásról van szó – érthetően nem fogadják el. „Mindez elsősorban a túzok védelme miatt szükséges, amit kissé túlzásnak érzek, hisz a beruházás túlnyomó része a kétszer kétsávos M15-ös autó keleti felén lenne, ahová nagyon ritkán téved túzok. Ez hónapokkal késleltetheti a beruházást, s aggodalmat kelt, nehogy a fejlesztés rovására menjen – ha a hatástanulmány alapján vállalhatatlan feltételeket támasztanak az engedély kiadásához. A fejlesztés ugyanis a település érdekét is szolgálná.”

„Azt gondoltuk, a projekt egy későbbi szakaszában lesz majd csak rá szükség, de a hatóság így döntött, tudomásul vettük, a környezeti hatástanulmányt meg is rendeltük” – jelezte Tóth Károly, a FAKT Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy őszre számíthatnak a hatástanulmány elkészültére. Közben a háttérben persze folyik a partnerkeresés, egyeztetés, „ám így, kevesebb konkrétummal a hátunk mögött, addig nehezebb lesz tárgyalni”.