Bizonyos étrend-kiegészítőket a jövőben csak gyógyszertárakban lehetne megvenni. A részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletet szeptemberben hirdetik ki, addig csak találgatni lehet, pontosan milyen termékekre vonatkozik majd a szigorítás. A módosítás egyik indoka lehet a vásárlók biztonságérzetének erősítése, de cél lehet a gyógyszertárak bevételének növelése is, ugyanis az elmúlt időszakban jócskán növekedtek a patikák bérleti és energiaköltségei.
Csak gyógyszertárak árulhatnak a jövőben bizonyos étrend-kiegészítőket – ez is szerepel a jövő évi költségvetési törvényhez benyújtott módosításokban az MR- és CT-vizsgálatok államosítása, valamint a kórházi patikák kiszervezése mellett. Az étrend-kiegészítők kizárólagos gyógyszertári forgalmazásáról eddig kevés szó esett, talán azért is, mert egyelőre elég sok a kérdés ezzel kapcsolatban.
Az Országgyűlés ugyan már elfogadta a költségvetési törvényt, de egészen addig, amíg a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletet nem hirdetik ki, nem lehet tudni, pontosan milyen étrend-kiegészítők forgalmazását fogják szigorítani a jövőben. Addig is körbejártuk, eddig hogyan lehetett étrend-kiegészítőket beszerezni, és mi indokolhatja a rendelet szigorítását.
Az étrend-kiegészítőket most bárki megveheti, akár drogériában is
Az étrend- vagy táplálékkiegészítők a kiegyensúlyozott, vegyes étrend kiegészítését szolgáló élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat – olvasható az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján. Jelenleg a 37/2004. (IV. 26.) ESCSM rendelet tartalmazza az étrend-kiegészítőkre vonatkozó specifikus szabályozást. A rendelet rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, illetve felhasználható vegyületformáit és ezek ajánlott napi mennyiségét.
Étrend-kiegészítőket leginkább akkor javasolt szedni, ha az illető hiányt szenved valamilyen tápanyagban, általában valamilyen betegség miatt. Olyan helyzetekben lehet még indokolt a szedésük, amikor speciális igénybevétel éri a testünket, mint például a terhesség, fertőzések utáni lábadozás, alultápláltság, műtétekre való felkészülés vagy regenerálódás. Manapság jellemzően azért szednek az emberek ilyen termékeket, mert szerintük a szokásos napi étkezésekkel nem fogyasztanak eleget az egészségük megőrzéséhez szükséges tápanyagokból, de néhány kivételtől – elsősorban a D-vitamin téli pótlásától – eltekintve a szakértők vitatják, hogy a kiegyensúlyozott étrend mellett ez szükséges-e.
Amit nagyon fontos már az elején tisztázni, hogy az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, mert gyógyhatásuk nem bizonyított. A gyógyszerek hatásosságának igazolásához alapos vizsgálat szükséges, ezek engedélyeztetése hosszú folyamat. Ezzel szemben az étrend-kiegészítőket bárki vény nélkül megvásárolhatja gyógyszertárakban, élelmiszerüzletekben, bioboltokban, webshopokban, egyes cégek márkaboltjaiban és drogériákban is.
Az étrend-kiegészítők forgalmazásának változását a július 3-án benyújtott költségvetési módosításban nagyon bonyolultan és homályosan fogalmazták meg, a következő szerepel a javaslatban:
„Az egészségügyért felelős miniszter – az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével – rendeletében határozhat meg az étrend-kiegészítők vagy azok egyes csoportjai tekintetében olyan feltételeket, amely feltételeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – csak gyógyszertárban vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak.”
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kórházi patikák koncessziójáról a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta: ami változni fog, az a kórházak gyógyszerbeszerzése, mert úgy látják, ott lehet úgy pénzt spórolni, hogy az ne veszélyeztesse a betegellátást. Szerinte a patikák hatékonyabb működtetése koncesszióban lehetséges, ehhez európai mintákat is figyelembe vettek. A jövőben így a gyógyszertárak működése átláthatóbb lesz, amivel a cél a jobb szolgáltatások biztosítása. Arról azonban ő sem árult el részleteket, hogy az étrend-kiegészítők gyógyszertárakban való forgalmazását mi indokolja, és milyen célja van ezzel a kormánynak.
Többen félnek, hogy hamis étrend-kiegészítőt vásárolnak
A módosítás egy lehetséges magyarázata, hogy a kormány bizonyos étrend-kiegészítőket nem tart elég biztonságosnak ahhoz, hogy azokhoz bárki könnyedén hozzáférhessen. Itt leginkább bizonyos hatóanyag-tartalom fölötti készítmények jöhetnek szóba. A 2019. március 2-án hatályba lépett jogszabály-módosításban pontosan meghatározták, milyen élelmiszerek és tápszerek forgalmazhatók a gyógyszertárakban is.
Az a gyógyszer-nagykereskedés, amely ellátja a gyógyszertárakat, szigorú minőség-ellenőrző vizsgálatnak veti alá az étrend-kiegészítőket. Ezért azokat a termékeket, amelyek szerepelnek a gyógyszertárak által is forgalmazható termékek belső, biztonsági listáján, nagy valószínűséggel nyugodtan lehet használni – olvasható egy étrend-kiegészítőket forgalmazó webshop honlapján.
Az étrend-kiegészítőket nem szükséges előzetesen engedélyeztetni, csak bejelenteni kell őket, de azt is elég a forgalomba hozataluk első napján. A kötelező engedélyeztetésük 2004-ben szűnt meg. Tehát a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy megakadályozza bizonyos termékek forgalomba hozását, inkább csak a piacfelügyeleti munkát segíti elő. A bejelentéseknél a benyújtott dokumentáció alapján az OGYÉI végez kockázatértékelést a közegészségügyi kockázatok feltárása érdekében.
Az OGYÉI szerint az étrend-kiegészítők terén a lakosság tájékozottsága nem megfelelő, sokan ugyanis nincsenek tisztában a készítmények funkciójával, és többen hajlamosak gyógyszerként kezelni ezeket a szereket. Így sokszor valótlan, tudományosan nem megalapozott hatásokat tulajdonítanak a termékeknek.
A Semmelweis Egyetem 2015-ben Heves megyei gyógyszertárakban készített kérdőíves felmérésében elemezte a növényi alapú étrend-kiegészítőket fogyasztók szokásait. Ebből azt állapította meg, hogy az étrend-kiegészítőket használók felének orvosa, gyógyszerésze vagy dietetikusa javasolta ilyen készítmény szedését. A felmérésből kiderül, hogy nem gyógyszerekről van szó ugyan, de az esetleges túladagolás, nem megfelelő használat az étrend-kiegészítők esetében is okozhat egészségi problémákat:
egyes étrend-kiegészítők összetevői gyógyszerekben is megtalálhatók, és a két termék kölcsönhatásba léphet egymással, aminek az egészségre negatív hatása lehet.
Az is alátámaszthatja az étrend-kiegészítőket övező félelemérzetet, hogy a vásárlók egy része nem szívesen vesz meg bizonyos helyeken táplálékkiegészítőket, tartva attól, hogy a szerek esetleg hamisak lehetnek. A kérdőíves felmérésből kiderül: a válaszadók nagy része azt gondolja, fontos, hogy az orvos és a gyógyszerész tudja, milyen növényi alapú étrend-kiegészítőket szed.
Persze a felmérés eredményéből nem lehet általános következtetéseket levonni, de ebből a szempontból logikusnak tűnhet, hogy bizonyos étrend-kiegészítőket a jövőben csak gyógyszertárban lehessen megvenni. Hiszen ott elvileg adott a fokozottabb ellenőrzés, és a félelemérzet is enyhíthető azzal, hogy megbízható szakmai tanácsot lehet kérni a patikusoktól. De van egy másik szempont is, ami indokolhatja a módosítás bevezetését, és annak semmi köze a szakmai szempontokhoz.
Cél a bevételnövelés?
„A működtetés költségei egyre emelkedtek – beleértve a bérleményt, a bérköltségeket, az energiaköltségeket és az egyéb kiadásokat, mint az informatika vagy a könyvelés –, miközben a gyógyszertárak bevételei nem követték le a változásokat” – mondta Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke márciusban a Hvg-nek.
Az elnök szerint az elmúlt tizenkét évben a gyógyszertárak száma folyamatosan csökkent, jelenleg hét százalékkal, vagyis 168 gyógyszertárral van kevesebb, mint 2010-ben, és a bezárások tovább folytatódhatnak: idén 25-30 fiókgyógyszertár zárhat be.
A mostani változással a gyógyszertárak nagyobb bevételhez juthatnának, hiszen bizonyos étrend-kiegészítők esetében monopolhelyzetbe kerülnének, így fedezve lenne az eddigi bevételkiesésük egy része.
A gyógyszertárak azért is vannak nehéz helyzetben, mert bár az infláció miatt szinte mindenhol emelkedtek az árak, a támogatott gyógyszerek árát nem a patikák határozzák meg, így a gyógyszertárak nem tudták szabadon növelni a bevételeiket. Közben a kiadásaik, például rezsiköltségük, bérleti díjaik viszont növekedtek.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, Hankó Zoltán 2021-ben arról beszélt: éppen a vitaminkészítmények, vagyis a táplálékkiegészítők iránti kereslet növekedett. „Tavaly a különféle vitaminkészítményekből 20 százalékot meghaladó volt a dobozszám szerinti növekedés, immunerősítőkből pedig az 50 százalékot is megközelítette. Mindezekkel együtt a gyógyszerforgalom évtizedek óta lényegében változatlan képet mutat: általában 280-300 millió doboz körüli gyógyszer fogy évente, és 150-160 millió vényt váltanak ki a betegek” – mondta Hankó a Növekedés.hu-nak. Tehát ha a cél a patikák bevételnövekedése, akkor logikusnak tűnik ezt éppen az étrend-kiegészítők eladásából pótolni.
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy 2021-ben még jobban meghatározta az életet a koronavírus-járvány, így a vitaminok iránti kereslet növekedéséhez a Covid is hozzájárulhatott.
Kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak. Arra voltunk kíváncsiak, mi az a hatóanyag-mennyiség, ami már indokolja, hogy például a drogériák polcain ne lehessen árulni étrend-kiegészítőket, miért van szükség erre a módosításra, és mit remélnek a változtatásoktól. Válaszukban azt írták: „A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény a keretét biztosítja annak, hogy az egészségügyért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozzon meg olyan feltételeket az étrend-kiegészítők vagy azok egyes csoportjai tekintetében, amely feltételeknek nem megfelelő termékek csak gyógyszertárban vagy a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatók.
A termékekről jelenleg folyamatban van a szakmai egyeztetés, a részletszabályok miniszteri rendeletben kerülnek kihirdetésre. A miniszteri rendelet kihirdetése várhatóan 2023 szeptemberében történik meg.”
