Orbán: Nem fizetünk Ukrajnának, amíg nem tudjuk, hol a pénz
2023. június 30. – 07:45
A migránshordák nem hoznak használható munkáskezet, Ukrajna támogatása miatt az EU teljesítőképessége határához ért – közölte Orbán Viktor a pénteki Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában. A gazdasági kilátásokban optimista, 7-8 nehéz hónap után letört inflációt és növekvő gazdaságot ígért.
„Nincs pénz az uniós költségvetésben. Hová lett a pénz? Mi tudjuk a választ, Ukrajnának adták, egy olyan háborúra, amelynek meg sem kellett volna történnie” – jelentette ki Orbán Viktor, aki a szokásostól eltérően Brüsszelből mondta el interjú formájában adott nyilatkozatát a Kossuth Rádiónak, mivel A kormányfő az EU vezetőinek kétnapos csúcstalálkozóján van jelen. A találkozó fő kérdése az Európai Bizottság által követelt költségvetési módosítás.
Orbán: Nem fizetünk Ukrajnának, amíg nem tudjuk, hol a pénz
A kormányfő szerint ugyanis a bizottság bejelentette, hogy „elfogyott a pénz” – noha a hétéves költségvetés felénél vagyunk. Orbán szerint elfogadhatatlan további milliárdok befizetésére kötelezni a tagországokat, ráadásul úgy, hogy ezt az összeget Ukrajna kapná.
Ukrajna 70 milliárd eurót kapott másfél év alatt, „ez is elég nagy baj” és most további 50 milliárdot adnának a háborúban lévő országnak – mondta a kormányfő.
„Ki az, aki ellenőrzi azt, hogy arra megy el, amire adjuk?” – kérdezte Orbán, aki szerint hosszú vita előtt áll az EU az Ukrajnának adandó hitel miatt.
A kormányfő, megjegyezte, hogy az EU bürokratái néhány milliárd eurót kérnek még arra is, hogy „megemeljék a fizetésüket”.
Mindezt úgy, hogy „azt követelik Magyarországtól, hogy töröljük el a rezsicsökkentést. Tehát a magyar emberek otthon fizessenek többet a rezsiért, küldjünk ide több pénzt, amiből neki lesz plusz fizetésük.
Úgy, ahogy van az egész, az oly mértékig abszurd, hogy nyilván nemcsak egy magyarnak, de majdnem minden európai uniós tagállam vezetőjének kinyílik a bicska a zsebében.”
„Két és fél, három év elteltével lényegében a pénzügyi csőd szélére sodorták az Európai Uniót” – jelentette ki Orbán.
„Senki sem azért jött az EU kétnapos csúcsára, hogy az otthon nehéz helyzetben lévő családok és polgárok helyett az Európai Unió bürokratáinak a fizetésére adjon több pénzt.”
Orbán szerint semmi esély sincs arra, hogy a kétnapos csúcson elfogadják a bizottság döntését, „megindul egy hosszú harc”. Lesz ugyan egyezkedés, de a kormányfő szerint a magyar álláspont világos:
„Nem fogjuk megszüntetni a rezsicsökkentést, nem aduk pénzt arra, hogy itt a bürokraták fizetését megemeljék, nem adunk pénzt addig Ukrajnának többet, amíg meg nem mondják, hogy hová lett az a 70 milliárd euró, amit korábban adtunk.”
A kormányfő kifogásolja azt is, hogy 18 milliárd eurós kamatnövekményt kellene előteremtenie az EU-nak arra a hitelre, amelyet a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére vettek fel – ebből az összegből ugyanis Magyarország – a jogállamisági eljárás miatt – nem kapott, így a kamatnövekmény költségéhez nem kíván hozzájárulni.
Orbán kitartott amellett, hogy az EU megközelítése rossz az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút illetően. A kormányfő szerint tévedés az a most domináns elgondolás, hogy pénzt kell adni az ukrán katonáknak a harcra, hogy ezzel „le lehet győzni az oroszokat.”
„Én azt mondom, eltelt másfél év, az eredmény az zéró, sőt, negatív. Oroszországot nem győztük le, az orosz politikai vezetés a helyén van, az orosz gazdaság köszöni szépen jól van – ehhez képest mi szenvedünk a magas inflációtól, nincs már pénzünk arra, hogy az ukránokat támogassuk” – mondta Orbán, bár nem tért ki arra, hogy az orosz politikai vezetésnek épp a hétvégén volt egy példátlan belső konfliktusa a Wagner-zsoldossereg vezetője, Jevgenyij Prigozsin lázadása miatt, ráadásul Oroszország energiahordozókból származó bevétele idén már láthatóan csökkenni fog, katonai téren pedig Ukrajna eredménye látható, hiszen Oroszország villámháborúsra tervezett katonai céljai nem teljesültek.
Orbán szerint azonban érdemi változás nem lesz, ha nem változtat eddigi hozzáállásán az EU, ezért tűzszünet kell és béketárgyalás, mert máskülönben „rengeteg ember fog meghalni.” Igaz, Oroszország nem állt elő olyan javaslattal, amely tárgyalási alap lehetne.
A pénz Orbán szerint erre a támogatásra elfogyott. „Az EU a teljesítőképessége határára ért. Nincs pénz az uniós költségvetésben. Hová lett a pénz? Mi azt hisszük, hogy tudjuk a választ, valahol ott van Ukrajnában. Hol a magyarok pénze? Hol a lengyelek pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában. Odaadták, egy háborúra, amelynek meg sem kellett volna történnie” – jelentette ki Orbán, nem részletezve, hogy a háborút Oroszország indította el Ukrajna ellen.
Orbán szerint azonban „már régen nincsen pénz arra, amire költünk, ezért akarnak folyamatosan hiteleket felvenni” az EU-ban, hogy erőn felül folytassák Ukrajna támogatását – „rossz célokra használva fel” az összeget.
A költségvetési vita másik része a migráció körül folyt a kétnapos csúcs első napján.
„Migrációs háború zajlott a tanácskozó teremben, vannak, akik még mindig a kötözésen vannak… Szabadság harc volt, nem lázadás” – mondta a vitáról a kormányfő, aki szerint a „migráció oldalán állók” „puccsszerű javaslattal” álltak elő.
A belügyminiszterek tanácsán ugyanis átment a migrációs kvótarendszer felállítása, a lengyel és magyar tiltakozás ellenére. Ez a kormányfő értelmezésében azért történt meg, mert „a Soros-féle birodalom élén váltás történt, a nagy helyet jött a kicsi” – azaz Soros György helyett fia vette át a vezetést, aki bevallotta, hogy sokkal aktívabban fog politizálni, mint az elődje.
Orbán szerint ennek alapján „Magyarországnak évente legalább tízezer migránst kellene befogadnia”, akiknek letelepítése „migráns gettók” létrejöttéhez vezetne, ami azért is téves irány, mert ezzel nem jutnak az európai gazdaságok jó munkáskezekhez, Orbán hordák átvonulásaként emlékezett vissza a 2015-ös migránshullámra. Szerinte a vendégmunkások érkezésének szabályozását nem szabadna összekeverni a migrációval. „Olyan döntést hoznak, amellyel elveszik tőlünk a saját országunkat” – mondta a kormányfő.
Az eredmény a kormányfő szerint nem is a vendégmunkások érkezése, hanem a közbiztonság romlása „Felrobbantjátok a polgáraitokat, terrorcselekmények vannak” Olyan zónák jönnek létre nyugati városokban, ahová „kockázatos betenni a lábunkat” – jelentette ki Orbán, aki szerint „a megoldás pofonegyszerű”, Magyarország be is mutatta: ellenőrzi a határait – erre kétmilliárd eurót költött –, a menedékkérelmeket pedig csak külföldön, a magyar képviseleten lehet benyújtani – Belgrádban és Kijevben. Ennek eredményeképpen Magyarországnak mindössze 45 kérelmet kellett elbírálnia, és aki azt megkapta, az nagy valószínűséggel már nincs is Magyarországon.
Orbán szerint Magyarország nemcsak a határvédelemre költött, de humanitárius programokra is, azokban a térségekben, ahonnan a legnagyobb migrációs nyomás várható.
Háború miatt magas az infláció
A kormányfő szerint Magyarország az egyik legkiszolgáltatottabb helyzetben van az energiahordozók háború miatti megdrágulása miatt, de ez nem lesz tartós: „Paks segít és ha megépül Paks II., az még többet segít majd”, de a jelenlegi szerződések alapján az Oroszország által építendő atomerőmű mellett Magyarország nagy lépéseket tett a napenergia felhasználásának terén. „Talán mi vagyunk a legsikeresebb ország Európában e tekintetben. De ez függetlenségi kérdés is.”
Orbán szerint emellett az inflációt mielőbb le kell törni. Ilyen eszköz volt eddig a
rezsicsökkentés, az árstopok, majd az őket követő kötelező termékakciózás. Orbán szerint az év végéig leszorítható lesz az infláció egy számjegyűre, sőt:
„Augusztustól jobban fognak nőni a fizetések, mint az árak” – közölte Orbán úgy vélve, hogy jövőre már nőni is fog a gazdaság. A kormányfő 7-8 nehéz hónapot lát az ország előtt, amit fellendülés követ majd.
Érdeklődés hiányában ér véget a városi csok
Orbán szerint a nyugdíjak értékét meg kell védeni, legalább az infláció mértékével kell nőniük, a 13. havi nyugdíjjal együtt. Emellett azonban át kell alakítani a családtámogatást is.
A kormány döntött arról, hogy lezárja az otthonteremtés terén városi csok programját, arra hivatkozva, hogy az érdeklődés az iránt „leesett, lezuhant”, miközben „a falusi csok jól működik”, így az továbbra is megmarad.
A babaváró hitel szerkezete is változik, hiszen 30 év alattiak még megkapják a korábbi szabályok szerint, ígéretet adva a gyermekvállalásra, 30 év felett azonban csak azok kaphatnak babaváró hitelt, akik igazolják, hogy már valóban gyermeket várnak. Orbán ígérete szerint a falusi csok és a babaváró hitel összegét megemeli a kormány.