Lényegesen kevesebb végkielégítésre számíthatnak azok a pedagógusok, akik nem fogadják el a státusztörvényt
2023. június 13. – 16:43
Lényegesen kevesebb végkielégítésre számíthatnak azok a pedagógusok, akik nem fogadják el, hogy az új pedagógus jogállási törvény, vagyis státusztörvény bevezetése után már nem közalkalmazottként, hanem „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” kell dolgozniuk – írja a Népszava. A Belügyminisztérium június 6-án az Országgyűlés elé terjesztette a státusztörvényről szóló javaslatot, aminek legfontosabb változásait ebben a cikkben foglaltuk össze.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban a pedagógusok végkielégítésének a mértéke attól függ, hogy mennyi ideig dolgoznak az új jogviszonyban. Ez alapján:
- legalább három év: egyhavi,
- öt év: kéthavi,
- nyolc év: háromhavi,
- tíz év: négyhavi,
- tizenhárom év: öthavi,
- tizenhat év: hathavi,
- húsz év: nyolchavi távolléti díjának megfelelő összeget jelent.
A törvényjavaslat 158. paragrafusában azonban van egy rész az átmeneti rendelkezésekről. Ebben azt írják, hogy akik idén szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egyhavi, 20-30 év között kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak. Ezek alapján például aki elfogadja a jogállásváltást, 20 év után nyolc havi végkielégítést kaphat majd, míg az, akinek már van 20 éves munkaviszonya, de szeptemberben úgy nyilatkozik, nem hajlandó a státusztörvény alatt tovább dolgozni, csak két havi végkielégítést kap.
Ráadásul a törvényjavaslat szövegében szerepel egy olyan rész is, hogy ha a pedagógus 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzési iskolában új munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult.
Ez az intézkedés a munka világától teljesen idegen, egyetlen célja van, hogy a kollégákat a státusztörvény elfogadására kényszerítse, és visszatartsa őket a pályaelhagyástól. Illetve hogy megbüntessék azokat, akik ennek ellenére is elmennek – nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja.
Pénteken a parlament rendkívüli ülés keretében fogja tárgyalni a státusztörvényt, a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront délután öt órára tüntetést szervezett a Kossuth térre. A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A törvénytervezet eredetileg azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény tervezetének célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.
A törvényről részletesebben ebben a cikkünkben olvashat.
