„Profi labdarúgó szeretnék lenni: ez az álmom” – a háború sújtotta kelet-ukrajnai Liszicsanszkból menekült el az ukrán elnök névrokona, Vladiszlav Zelenszkij, majd költözött testvérével és édesanyjával Mosonmagyaróvárra. Egy évig nem hallott az apjáról. Vlady vasárnap bajnoki címet ünnepelhetett a megyei másodosztályban, próbálkozott már az NB II.-es Gyirmótban és Mosonmagyaróváron is. Történetében egyelőre nem jött el a happy end: Észak-Dunántúlon kevés fiatal ukrajnai menekült marad profi klubok utánpótláscsapatainál.
Vladiszlav Zelenszkij hamarosan 19 éves lesz, a háború elől menekült el Ukrajnából: egy éve brutális rakétatámadások után az oroszok elfoglalták szülővárosát, nem volt maradásuk. Édesanyjával és testvérével jöttek el, végül Mosonmagyaróváron kötöttek ki. Édesapja ott maradt, hogy védje a hazáját. Majdnem egy évig alig hallott róla, nem találkozhattak, végül tavaly decemberben utánuk jött, azóta együtt vannak – meséli. Munkát vállaltak a Lajta partján, Mosonmagyaróváron kaptak szállást attól a cégtől, ahol dolgoznak. Kikapcsolódásként pedig maradt Vladynak a futball. Ukrajnában futsalozott, itt erre nem volt lehetőség, de egy barátja hívta, menjen ki vele a közeli, szigetközi Ásványráróra. Semmi komoly, megyei másodosztály, próbálja meg. Az edzéseken rögtön látszott, hogy ügyes, gyors srác, leigazolták, betették az ifibe:
első meccsén az 5-1-es győzelemből négy góllal vette ki a részét, a harmadikon 10-0-s győzelemből kilenccel.
Figyeltek is rá az ellenfelek, a Hegyeshalom ellen buktatták, olyan rosszul esett, hogy mentőt hívtak, mert két helyen eltört a kulcscsontja. Fél év kiesett, majd a felnőtt csapatba tért vissza tavasszal, ahol összesen nyolc gólt rúgott, csapatával vasárnap bajnoki címet ünnepelhetett. Közben Vlady két napig Gyirmóton is edzett, majd Mosonmagyaróváron is ismerkedett a komolyabb futballal.
Nehezen értettem az edzéseken az utasításokat
„Az az álmom, hogy profi legyek” – mondta a Telexnek. Hozzátette: erre még nem érzi magát késznek, „mivel még nem tanultam meg magyarul, nehezen értettem a gyirmóti edzéseken az utasításokat”. Tanulja a nyelvet, úgy tervezi, jövőre ismét megpróbálja megállni a helyét valamelyik közeli NB II.-es csapatban. Pedig idén márciusban felmondott a munkahelyén is, hogy a legjobbját tudja kihozni magából. Mostanra azonban be kellett látnia, hogy még nem jött el az ideje: nyáron visszatér dolgozni, hiszen enélkül nehéz boldogulniuk.
Gyirmóton egyébként nincs egyetlen, a háború elöl menekült utánpótláskorú futballista sem – erősítette meg kérdésünkre Tamási Zsolt, a klub szakmai igazgatója. Hozzátette: Zelenszkij két napot edzett velük már a bajnokság befejezése után, és látta a Keglovich-kupa döntőjében is futballozni, de ott két alacsonyabb osztályú csapat játszott egymás ellen. Azt, hogy alkalmas-e komolyabb szinten is focizni, egy-két hetes teszt dönthetné el. Ha a fiatal játékos úgy érzi, kész erre, várják vissza.
Az ásványrárói bajnokcsapat, közöttük a kép közepén Vladiszlav Zelenszkij – Fotó: Ásványráró KSE
Negyvenből öt maradt
Győrben az ETO-nál vannak Ukrajnából érkező utánpótlás-labdarúgók. Tavaly márciusban Kijevből negyven, háború elől menekülő kijevi fiatal kapott ellátást és edzéslehetőséget az egyesület korosztályos csapatainál.
Tóth Miklós klubigazgató elmondta, többségük már visszautazott, jelenleg öt fiatal maradt Győrben, de ebből van, aki másik egyesületben játszik. Ennek az öt játékosnak biztosítják most az étkezését. Ketten laknak csupán az ETO-akadémián, őket leigazolták – ez a folyamat nem volt bonyolult, a fiatalok hozzáállását pedig jónak tartja Tóth.
Ausztria közel, mégis távol
Zelenszkij most egyéni edzéseket is végez a csapata mellett, és még egy évet a megyei csapatában képzel el. Mosonmagyaróvárról és környékéről sokan járnak ki Ausztriába dolgozni és futballozni is, de az ukrán srác nem gondolkodik ebben. „Az egész családom Mosonmagyaróváron él, nem szeretnék nyugat felé tovább lépni, pláne, hogy akkor megint új nyelvet kellene megtanulnom.” Abban bízik: jövőre jöhet el az ő ideje, és szintet léphet… a magyar futballban.
