Csák János: A magyar állam erőn felül segít a kultúra területén, de el kell kerülnünk a közlegelők tragédiáját

Interjút adott a Mandinernek Csák János kulturális és innovációs miniszter. Úgy véli, Orbán Viktor 2010 óta tartó kormányzásának eddigi időszaka csodálatos volt, de most kedvezőtlenebbé vált a gazdasági helyzet, ezért mérlegelni kell, kit támogat az állam a magyar kulturális szcénában, és kit nem.

A miniszter szerint a magyar kultúrába túlságosan nagy mértékben az állam ad pénzt. Célja, hogy feléledjen a mecenatúra. “Személyes feladatomnak tekintem, hogy összehozzam a művészeti és az üzleti köröket.”

A Mandiner ezután arra terelte a szót, hogy úgy vélik, nagyon sok kőszínház és alternatív színház van Magyarországon, “mégis állandóan attól hangos a szakma, hogy miért nem kapnak még több forrást. Tervezi a színházi szcéna támogatásának átalakítását?” – kérdezték a minisztertől. “A magyar állam erőn felül segít a kultúra területén, de el kell kerülnünk a közlegelők tragédiáját. Ez azt jelenti, hogy ha egy legelőre, amely tizenöt jószágot tud eltartani, ráengedünk húszat, akkor két év múlva egyrészt letarolják, másrészt éhen halnak a gazdákkal egyetemben. Tehát ki kell alakítani az egyensúlyt, ez pedig szakmai önszerveződést igényel. Az intézményvezetőknek át kell lépniük a saját árnyékukat, és a saját színházuk érdekein túl tekintettel kell lenniük az egész szcéna jövőképességére” – mondta Csák.

A megszűnés szélére sodort független színházak képviselői szerint a többlettámogatási pályázatból közel ezerre egy forintot sem adott az állam, harmincegy független társulat most nyílt levelében kérdezi: kik döntöttek így?

Kérdezték arról is Csákot, lesz-e új Magyar Nemzeti Galéria a Városligetben, és ha igen, mikor. Csák szerint amikor a nemzetközi környezetünk stabilizálódik, vissza fogunk térni a kérdésre.

"Vannak jobb időszakok, és van, amikor vissza kell venni a tempóból. Az utóbbi tizenhárom év csodakorszak volt a magyar történelemben ilyen építkezés talán Szent István vagy Mátyás király, esetleg Bethlen Gábor ideje alatt történt. Na meg az aranykorban, a kiegyezés után.

De most kitört a háború és bankok omlanak össze. “Ennek ellenére mi erőnkön felül támogatjuk a kultúrát, mert hiszünk az erejében. Ha azt akarjuk, hogy Magyarország kormányzata cselekvőképes maradjon, ahhoz identitás és magabiztos kultúra kell.”

Csák korábban az MTA tisztújító közgyűlésén arról beszélt, Magyarország hátrébb került azon a listán, amely a felfedezések, kutatási eredmények hasznosulását méri. Ennek szerinte az az oka, hogy “elkényelmesedtünk. Sok pénz áramlott a kutatásba és az innovációba, de javítanunk, szigorítanunk kell a követelményrendszert és a teljesítménymérést az intellektuális, a társadalmi és a gazdasági hatás tekintetében egyaránt. Növelni kell a publikációk és főleg a szabadalmak számát."

Kérdezték arról is, mit szól a Böjte Csaba körüli botrányokhoz, akihez jó barátság fűzi, felügyelőbizottsági tag volt az alapítványánál, közös könyvet adtak ki a közelmúltban. “Engem is fölkavart, ami történik. (…) Tűzbe teszem a kezem érte! Ismerem jól, soha nem járt más a fejében, mint a gyerekek jóléte, azok megsegítése, akiket épp a szüleik, nevelőik löknek el maguktól, azok, akiknek a legjobban kellene szeretniük őket."

Úgy véli, az, “amivel most megpróbálják bemocskolni Csaba testvért, a legdurvább aljasság, amit el tudok képzelni." Kitért a jogerősen 28 évre elítélt nevelő ügyére is. “Az a bűnöző, aki beférkőzött, az alapítvány küldetését megszegve követett el bűnöket a gyerekek ellen, de hogy a gyerekek védelmezőjét megpróbálják beállítani bűnösnek, az a legnagyobb aljasság a világon. (…) Az a céljuk, hogy felőröljenek bennünket, de nekünk tovább kell mennünk az úton előre."

Ahogy arról a Transtelex is beszámolt, május 12-én jogerősen is 28 év börtönre ítélték a Böjte Csaba szerzetes által működtetett dévai Szent Ferenc Alapítvány volt alkalmazottját, aki az ügyészek szerint tíz éven keresztül rendszeresen bántalmazta szexuálisan és fizikailag a rábízott gyerekeket az alapítvány két Hargita megyei gyermekotthonában. Az ügyről a Transtelexen olvashatnak bővebben.

Böjte nemrég a Válasz Online-nak adott nagyinterjút, amiben szóba került az elítélt nevelő ügye is.

„Olyan értelemben nem érzem magam felelősnek, hogy ki tudtam volna szűrni, ami történt, vagy mulasztást követem volna el”

– mondta Böjte, bár utólag már ő is látja, „milyen démonokkal is küzdött az elítélt alkalmazott” abban az időben, de ő nem érzékelt semmit abból, hogy mi is történik a gyermekotthonok falai között.

A Válasz Online újságírója arról a nemrég napvilágot látott ügyről is kérdezte Böjtét, miszerint a szovátai Szent József gyermekotthon nevelőjét szexuális erőszakkal vádolja az intézet egyik volt neveltje. Mónika, aki kilenc évvel ezelőtt lakott a dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott otthonban, azt állítja, hogy 15 éves korában rendszeresen megerőszakolta őt az otthon egykori nevelője. A lány hiába beszélt akkor Böjte Csabának is a vele történtekről, a nevelőt nem vonták felelősségre.

A szerzetes szerint a lány vallomása több ok miatt sem „életszerű”. Egyrészt azért, mert „a lány akkor négyszemközt neki azt mondta, hogy nem történt erőszak”, másrészről a megvádolt nevelő lakása és Mónika egykori szobája csupán néhány méterre voltak egymástól. Böjte szerint elképzelhetetlen az, hogy ne tűnjön fel a senkinek, mondjuk a féltékeny feleségnek, hogy a szomszédban rendszeresen erőszakolnak egy lányt. Harmadrészt állítólag Mónika egykori barátnője egy levélben megírta Böjtének, hogy „felháborító, amit Mónika mond, mert nem bántalmazták őket a nevelők”. Ez Böjtét is érdekelte, így megkérdezte a barátnőt, ő mit tapasztalt akkoriban:

„Amikor visszakérdeztem, hogy volt-e erőszak, azt mondta: Jancsinak volt egy »deréksimogató« szokása, de erőszak nem volt.

Rákérdeztem, hogy Jancsi felesége, Kata tényleg kínozta-e őket. Azt írja, ez is hazugság: Kata valóban féltékeny volt és »csúf volt a szája«, de nem tépte őket, ahogy a sajtóban megjelent” – magyarázza Böjte. Ennek ellenére a feltételezett erőszakolónak és feleségének ki kellett költözni az otthonból az ügy kirobbanása után, de Böjte szerint mindössze azért, hogy „ne legyenek ott, amíg nem tisztázódik a helyzetük”.

Illetve a Válasz Online kérdezte Böjtét arról is, hogy egy kisebb újság hasábjain egy nő azt állítja: Böjte szeretője volt. Egy ember magánéletében nyilván nem etikus turkálni, de egy szerzetesnél súlyos hitelességi, etikai kérdés, hogy volt-e szexuális kapcsolata bármilyen nővel a szerzetesi ideje alatt, hiszen a cölibátus miatt ez teljes mértékben tilos neki. A szerzetes jelezte, később válaszol. Az interjú két hete jelent meg, de Böjte azóta sem válaszolt nekik.