Egyes önkormányzatok nagy energiákat fektettek abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást nyújthassanak: szolgálati lakást, különféle juttatásokat ajánlottak, de az egészségügyi törvény módosításával nyár közepén kikerülnek a védőnők az önkormányzatok fennhatósága alól. A kormány részéről az önkormányzatok tehermentesítésének mondott változásnak nem mindenhol örülnek, és a tekintetben is vannak kételyek, hogy az egységes bérezéssel biztosan jobb lesz-e a védőnőknek. Az, hogy az új rendszer pontosan hogy is fog kinézni, egyelőre még az érintetteknek sem tiszta.
Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is utolérik rövidesen: július elsején lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek. A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást az Országos Kórházi Főigazgatóság látja el.
A hungarikumnak számító magyar védőnői rendszerben tehát az eddigi 2600 munkáltató helyett csak 23 lesz. Hogy mindez a gyakorlatban pontosan mit jelent majd a védőnők számára, akörül még nagy a bizonytalanság, de sokan aggódnak, hogy nem sok jót. „Több ezer védőnő megélhetése kerül veszélybe, várhatóan nem növekedni, hanem csökkenni fog a fizetésük – 2023-ban!! Ilyen mértékű infláció és gazdasági helyzet mellett!” – írta május közepén a Telexnek egy védőnő olvasónk. Szerinte a fizetéscsökkenésen túl attól is félnek az érintettek, hogy a munkáltatóváltással elveszítik a munkaeszközeiket, például a munkahelyi telefont, már ahol van.
A novemberben benyújtott törvénymódosítási javaslatban az állt, hogy a változás július 1-jére időzítésével biztosítják a megfelelő felkészülési időt, de másfél hónappal az élesedés előtt olvasónk szerint alapvető információk hiányoznak még:
„Nem tudunk még igazán semmit, nem tájékoztatnak minket, csak azt kérik, hogy legyünk türelemmel, mindezt úgy, hogy sokaknak több hónap lenne a felmondási ideje.”
A törvénymódosítás indoklása szerint a cél egyrészt
- az egységes védőnői szolgálat megteremtése;
- „az egységes szakmai színvonalú ellátás”; másrészt
- az önkormányzatok tehermentesítése.
Az önkormányzatok egy része azonban nem lelkes attól, hogy mentesítenék őket a védőnők jelentette teher alól. Sőt.
Egy kis cinizmus
Ezt előrevetítette már a törvénymódosítás parlamenti vitájában a DK-s Komáromi Zoltán is, amikor azt mondta: „egy kis cinizmust” érez ebben a bizonyos tehermentesítésben, „ugyanis az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években, évtizedekben rengeteget dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat”. Szolgálati lakás, bérkiegészítés, bértámogatás, közlekedési támogatás – sorolta Komáromi, milyen dolgokat nyújtanak a védőnőiknek egyes önkormányzatok.
Védőnőknek szóló álláshirdetéseket olvasva világosan látszik, hogy milyen nagy szerepük van ezen a területen a béren felül elérhető juttatásoknak. Volt olyan győri község, ahol a hirdetésben a szolgálati lakás nyújtását csupa nagybetűvel szedték, és azt is odaírták, hogy összkomfortos, háromszobás lakásról van szó. De számos különféle juttatást ajánlott például Óbuda is egy 2019-es felhívásban: szerepelt ott éves BKV-bérlet, étkezési támogatás, kerékpárral munkába járásért adott támogatás, munkaruhaköltség-térítés, szolgálati kerékpár, mobiltelefon, laptop, továbbképzés támogatása és önkormányzatilakás-pályázaton való részvétel is.
Együttműködni muszáj, a többi homályos
Az önkormányzatok nem teljesen veszítik el minden szerepüket a védőnőkkel kapcsolatban. Elvileg értesülniük legalább kell a történésekről: a jogszabály annyit előír, hogy az állami intézményfenntartó tájékoztatásul megküldi az önkormányzatnak a védőnői ellátás megszervezésével összefüggő, a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó döntéseket.
A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”.
„Tekintettel arra, hogy lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen” – állt az indoklásban.
A törvénymódosítás parlamenti vitájában a Fidesz vezérszónoka, Pesti Imre is igyekezett eloszlatni az aggodalmakat. „Nem szűnik meg teljesen a kapcsolatuk az önkormányzattal, olyannyira, hogy a rendszer lehetőséget ad, sőt támogatja is, hogy bizonyos önkormányzatok, illetve a védőnők által közösen szervezett programok, mint a baba-mama program és egyebek, megmaradjanak, és ezek a továbbiakban támogatva is lesznek” – mondta.
Egyelőre annyi látszik – ezt egy későbbi jogszabályszöveg tisztázta –, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak. A részletek ugyanakkor – bár már csak másfél hónap van hátra az új rendszer életbelépéséig – egyelőre nem tiszták. Például az sem, hogy ezeket az önkormányzati helyiségeket milyen konstrukcióban használhatják majd.
Veszteség, nem haszon
Próbaképp megpróbáltuk megkérdezni az előbb felsorolt sokféle juttatást nyújtó óbudai önkormányzatnál, mi lesz mindezekkel akkor, ha a védőnők munkáltatója már nem az önkormányzat lesz, megmaradnak-e vagy megszűnnek.
„Első körben nekünk is számos kérdésünk volt. Mi van a technikai személyzettel, a helyiségbérlettel, kinek adjuk át őket, stb. Sem ezekre, sem az Ön által feltett kérdésekre nincs válasz, vagy jogszabály” – válaszolta Tukacs István volt MSZP-s országgyűlési képviselő, aki jelenleg egészségügyi szakértő az óbudai hivatalnál.
Azt a kérdést is feltettük: a változás jelent-e majd költségmegtakarítást az önkormányzat szempontjából. Tukacs erről azt írta:
„Nem számoltuk ki a megtakarítást, mert nem érdekel minket, és mint látszik, nincs hozzá kellő információnk. Az államosítás számunkra veszteség, nem anyagi haszon.”
Volt önkormányzat, nem is egy, amelyik megpróbált kiállni azért, hogy a védőnők náluk maradhassanak. Dunaföldvár polgármestere, Horváth Zsolt például egy márciusi előterjesztésben arról írt, hogy a védőnői szolgálatukat folyamatosan fejlesztették, „a szükséges tárgyi, személyi és infrastrukturális feltételeket maradéktalanul és magas színvonalon” előteremtették a védőnői szolgálatnak, és már csak a lakosságközeliség miatt is fontosnak érzik, hogy ezt a szolgáltatást „a központi költségvetésből származó támogatás igénybe vételével az önkormányzatok biztosítsák lehetőségeikhez képest”.
Nyolcévnyi munkájukat féltik
A Veszprém megyei Devecser, ahol a védőnői szolgálat a város teljes területén kívül három falut is kiszolgál, szintén meg akarta tartani a védőnői ellátást. Ahogy Ferenczi Gábor polgármester fogalmazott egy dokumentumban: az az ő fenntartásukban a legjobb kezekben van jelenleg. Arról írt, hogy az önkormányzatuk nyolc éve szisztematikus munkába kezdett annak érdekében, hogy az akkor még létszámhiányban szenvedő védőnői szolgálatot megerősítse, és állandó munkaerőt találjon azokba a körzetekbe, ahol korábban csak helyettesítéssel tudták megoldani az ellátást. Szolgálati lakást ajánlottak fel ők is: az eredmény az lett, hogy érkezett egy fiatal védőnő Zala megyéből a családjával együtt. Egy végzős főiskolai hallgatóval pedig ösztöndíjszerződést kötöttek. Most már három fiatal, főállású védőnőjük van, a polgármester szerint „a feladatellátáshoz szükséges ingatlan, valamint tárgyi feltételek pedig messzemenőkig és a jövőbe mutatóan adottak”.
Az önkormányzatok nem csak egyéni szinten foglalkoznak a problémával. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) azt az információt kaptuk, hogy számos megkeresés futott be hozzájuk a védőnők ügyében, az elnökség már tárgyalta is a témát. A TÖOSZ legfőbb döntéshozó fóruma, a küldöttgyűlés május 24-én vitatja meg a vonatkozó előterjesztést.
Mi lesz a bérekkel?
Az anyagiak kérdéséről a törvénymódosításkor előterjesztői oldalról azt közvetítették, hogy „a változás a bérkülönbségek okozta problémát is megoldja”. Ezt mondta Takács Péter belügyminisztériumi államtitkár a nyitóbeszédében, majd megismételte a Fidesz vezérszónoka, Pesti Imre is.
A védőnők vegyes várakozásokkal viszonyulnak a változásokhoz a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, Szalainé Pintér Boglárka szerint.
Ahogy Szalainé, aki maga is védőnő, mondta: a védőnők körében az Országos Kórházi Főigazgatósággal (Okfő) szembeni ellenérzés a 2022. januári béremelésig nyúlik vissza, pontosabban egy önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levélig.
„Ezzel a levéllel rúgták ránk az ajtót – elvettek három bérkiegészítést az emeléssel egy időben”
– magyarázta. A besorolási bérük akkor valóban emelkedett, de a ténylegesen hazavitt összeg stagnált, csökkent, vagy csak nagyon picit, a kommunikált 21 helyett csak 6-8 százalékkal nőtt.
Mostoha szakma
Szalainé szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben: alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt – ez a szakszervezeti koordinátor szerint fontos, amikor bérről beszélünk. Számos olyan település van, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő. A bérkiegészítések ügyében jelenleg is több védőnő perben, vitában áll a munkáltatóval. A munkavégzés hangulatát ez is befolyásolja.
Ebbe a hangulatba érkezett meg tehát tavaly év végén a törvénymódosítás, amely közvetlenül a kórházi főigazgatóság alá rendeli a védőnőket.
A negatív hangulathoz az is hozzájárul, hogy a kórházi főigazgatóságnál lévő, úgynevezett mentor védőnőket a többiek nem feltétlenül tartják alkalmasnak, ahogy Szalainé fogalmazott: „nem feltétlenül azok ülnek ott, akiknek a tudása, tapasztalata, etikai hozzáállása ezt indokolná” , több ilyen visszajelzés is érkezik a szakszervezethez.
A „Hogy lesz ezután?” kérdésre a szakszervezeti illetékes szerint nincsenek válaszok, nincs szemtől szembeni, élő kommunikáció, értekezletek, csak levélben küldenek ki tájékoztatást, a védőnők Excel-táblában érkező felmérésekből, a közlönyökből és újságcikkekből próbálnak tájékozódni.
Egyenlő bér = kevesebb bér
A bérezés szempontjából az is probléma, hogy az egyik felmérésben nem lehetett a főiskolai szintűnél magasabb végzettséget megadni, egyszerűen hiányoztak ezek a kategóriák, vagyis valakinek hiába van még egyetemi szintű végzettsége is, jogos a félelme, hogy az nem tud megjelenni a bérében.
A szakszervezeti koordinátor szerint a bérkülönbségek megszüntetése a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egyszerűen visszacsökkentik mindenkinek a bérét.
A keddi Magyar Közlönyben is megjelent, 18 százalékos emelést el fogja vinni az, hogy ha mindenkit F kategóriába tesznek át, az 40-80 ezer forint mínuszt fog jelenteni a magasabb végzettségű érintetteknél, emellett ha a védőnők egyetlen megmaradt, létszámarányos bérkiegészítése is megszűnik, az további havi 15 és 45 ezer forint közötti kiesést jelent.
Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy „viszontlátásra”, mert várnak amúgy mások a lakásra, vannak, akik teljes bizonytalanságban várják, hogy hol fognak aludni július 1-jén. Természetesen léteznek olyan önkormányzatok is, ahol már biztosították a védőnőt arról, hogy helyi rendeletmódosítással lehetővé teszik a további lakhatását.
A védőnőknek adott béren kívüli juttatások viszonylag széles skálán mozogtak, a közlekedést például hol helyi bérlettel, hol benzinpénzzel segítették, de volt olyan védőnő is, akit sofőr hozott-vitt autóval, hogy így védjék a veszélyesnek számító helyeken. Ruhapénzt is sokan kaptak az önkormányzattól: erre szükség is van Szalainé szerint, hiszen egyes helyeken például kutyák vagy füst tesz kárt a védőnők öltözékében.
A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti – és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni.
Arra, hogy a juttatások megmaradjanak, akkor lenne jogi lehetőség, ha háromoldalú szerződést kötne majd az önkormányzat, az Országos Kórházi Főigazgatóság és a védőnő, de hogy ez túl sok esetben megtörténjen, az Szalainé szerint nem tűnik valószínűnek, az elvont finanszírozás miatt sem.
Az iskolai krétarendeléseké nem túl vonzó példa
Szalainé szerint az is fontos szempont, hogy a központosítás a lakosság szempontjából milyen változást hoz majd: megnehezül, hogy a védőnő a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni. Amikor például egy iskolai alkoholmérgezéses eset után meghívott előadóval kell előadást tartani szülőknek és gyerekeknek munkaidőn kívül, azt eddig az önkormányzat tudta honorálni.
Azt sem találják nagyon biztatónak, ami a központosítás után az iskolákkal történt: tartanak attól, hogy ami, mondjuk, a krétarendeléssel megy az iskolákban, az történik a védőnőknek kellő felszerelésekkel is, ha majd csak negyedévente lehet leadni rendelést.
A szakszervezeti koordinátor szerint a védőnők helyzetét nehezíti az is, hogy náluk kevéssé működik az összefogás, egymás támogatása a távolság miatt – a védőnők, akik az ország különböző szegleteiben, Szombathelyen, Nyíregyházán, Pécsen vagy épp Esztergomban dolgoznak,
nemigen tudnak csak úgy megjelenni együtt a Kossuth téren, a szakszervezeti tagság pedig 1 százalék alatt van, így a képviseletük is nehezített.
Kérdéseket küldtünk a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének is. Az elnök, Várfalvi Marianna azzal hárította el a megkeresést, hogy mivel a téma a Belügyminisztérium hatásköre, forduljunk a tárcához a kérdéseinkkel.
Okfő: A védőnők munkája ettől nem változik
Több kérdéssel meg is kerestük a Belügyminisztériumot a nyári változások kapcsán. A válasz a védőnők ügyében illetékes Országos Kórházi Főigazgatóságtól érkezett. Az egyik kérdésünk arra vonatkozott, hogy a védőnők bérének egységesítése pontosan mit is jelent, jelenti-e azt, hogy egyes esetekben nőni, más esetekben viszont csökkenni fog az összeg. A direkt igen-nem választ elkerülve azt írták erre, hogy a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül.
Megkérdeztük azt is a Belügyminisztériumtól: megfontolták-e azt a – egyes önkormányzatok által felvetett – javaslatot, hogy az önkormányzatok maguk dönthessenek arról, élnek-e a tehermentesítés lehetőségével, vagy pedig maguknál szeretnék tartani a feladatot. Az Országos Kórházi Főigazgatóság erre sem közvetlen választ adott, hanem arról írt, hogy a kérdésről 2022 decemberében döntött az Országgyűlés, és hogy ennek értelmében – többek közt a védőnők jövedelmének rendezése érdekében – a vármegyei irányító kórház alkalmazottai lesznek. „A védőnők munkája ettől nem változik, ugyanabban a körzetben, ugyanazon a helyen végzik a tevékenységet, és továbbra is részt vehetnek a közösségi élet olyan területein, amelyet az önkormányzatok fontosnak tartanak. (Pl. falunap, baba-mama klub stb.)” – tették hozzá.
Rákérdeztük a juttatások, munkafeltételek sorsára is. A válasz szerint
- a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és
- a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház.
- A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő.
A válasz alapján az önkormányzaton múlik, hogy a megszokott juttatásokat kapja-e egy védőnő, vagy sem. Az Okfő azt válaszolta, hogy
„a jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt, így pl. a szolgálati lakás további használatával vagy egyéb támogatásokkal”.
