A földadó eltörlésével Márki-Zay Pétert célozná a kormány, de több mint ötven másik települést is érint a törvénymódosítás

Benyújtották a parlamentnek a törvényjavaslatot, amely megtiltja a földadó kivetését a polgármestereknek és helyi önkormányzatoknak – jelentette be Nagy István agrárminiszter pénteken Gödöllőn, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésén. A javaslatot a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve kormányzati szereplők közösen dolgozták ki.

Nagy István arról beszélt, március végén 120 ezer aláírással megerősített petíciót vett át a magyar gazdaszervezetektől, amelyet a földadó eltörléséért indítottak, miután Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester földadót vetett ki a helyi gazdákra.

Az agrárminiszter elárulta, hogy a petíciót ő maga is aláírta, mert szerinte nem helyes, hogy földadóval sarcolják meg a háborútól, szankcióktól és történelmi aszálytól sújtott gazdákat.

A gazdáknak nem újabb terhekre, hanem támogatásra van szükségük helyi szinten is – tette hozzá.

Bár a törvény előkészítés során mindvégig Hódmezővásárhelyről beszéltak, az Mfor korábbi gyűjtése szerint legalább 55 olyan település van Magyarországon, ahol kimondottan a termőföld után szed be az önkormányzat települési adót. Az 55 településből 13 esetben raádásul fideszes színekben polgármesteri címet nyert településvezető irányítása alatt került sor a termőföldadó kivetésére.

Erre a lehetőséget kormány 2014-ben, a helyi adókról szóló törvény módosításával teremtette meg.

A lap cikke szerint a földadó – főleg a kisebb települések életében – fontos szerepet tölt be az önkormányzat gazdálkodásában, számos helyen a helyi iparűzési adó és a kommunális adó után a legnagyobb bevételt nyújtja. Több kisebb településen is a bevételek több mint 60-70 százalékát a földadó biztosította eddig.

Hódmezővásárhelyen tavaly ősszel Márki-Zay Péter javaslatára fogadták el az előterjesztést, amely alapján a négy hektárnál nagyobb szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőterületek tulajdonosainak hektáronként 9990 forintos éves adót kell fizetniük, ami négyzetméterenként 0,99 forintot, az egyéb területek esetében 0,59 forintot jelent.

A Szegeder cikke szerint ez komoly bevételt jelentene a Csongrád-Csanád vármegyei városnak, hiszen Hódmezővásárhely közigazgatási terület tekinetében a főváros után és Debrecen előtt Magyarország második legnagyobb városa. Összesen 42 ezer hektárnyi mezőgazdasági területe van, ebből nagyjából 12 ezer hektáron bérlők gazdálkodnak.

A földadó országos visszahangot váltott ki, az előterjesztés megszavazása előtt a Magyar Gazdák Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárkamara közös nyilatkozatot adott ki El a kezekkel a termőföldtől! címmel, amelyben határozottan tiltakoztak az általuk a „gazdák megsarcolásának” nevezett rendelet ellen, és kérték a hódmezővásárhelyi közgyűlést, hogy ne támogassák a javaslatot. Miután a közgyűlés végül megszavazta a földadót, a két szervezet közös petíciót indított, amit Lázár János, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője is aláírt.

„A történelmi aszály, valamint a háború miatt drasztikusan megemelkedett energia- és takarmányárak után nem büntetni kell a magyar gazdát, hanem segíteni nekik”

– írta közösségi oldalán a miniszter.

Lázár tavaly decemberben egy a Rádió 7-nek adott interjújában „kuláküldözésnek” nevezte a hódmezővásárhelyi földadó bevezetését, és arra a felvetésre reagálva, miszerint a földek adóztatása az ő és családja – a köztudottan földbirtokos szülei – elleni politikai lépés volt, azt mondta, „természetesen befizetem a rám kirótt adót, de egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy Lázár Jánosnak és családjának be kell fizetni ennyit és ennyit, minthogy több száz vagy több ezer vásárhelyi embert büntessenek meg”.

Márki-Zay Péter álságosnak nevezte a Hódmezővásárhellyel szembeni kritikát, mert számításai szerint az országban 90 másik település vezette már be a földadót. A polgármester arról beszélt a Szegedernek, hogy szerinte az országban ez az egyetlen olyan földadó, amelyet kizárólag a szegények, a rezsiárak miatt nélkülözők megsegítésére, és a nyugdíjasok támogatására vezettek be.