Bevezetik a vásárhelyi földadót, ami ellen a gazdák, és még Lázár János is szót emelt

2022. december 24. – 17:45

Bevezetik a vásárhelyi földadót, ami ellen a gazdák, és még Lázár János is szót emelt
Termőföldek Hódmezővásárhelytől néhány kilométerre 2022. december 2-án – Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Másolás

Vágólapra másolva

​Hektáronként tízezer forintos adót kell fizetniük januártól a négy hektárnál nagyobb földterületek tulajdonosainak Hódmezővásárhelyen. A Márki-Zay Péter polgármester által előterjesztett és a városi közgyűlés által megszavazott rendelettel növelnék az önkormányzat bevételét. Az új, helyi adónemet országosra duzzadt tiltakozás fogadta, a gazdák petíciót indítottak, Lázár János pedig egyenesen kuláküldözésnek nevezte a bevezetését.

​A hódmezővásárhelyi termőföldek megadóztatásának ötlete már 2020 őszén felmerült, akkor meg is szavazta a városi közgyűlés, hogy a két hektárnál nagyobb termőterületekkel rendelkezők az értékesebb földhektárok után hatezer, az alacsonyabb értékű területeknél hektáronként háromezer forintos adót fizessenek meg az önkormányzatnak. A helyi fideszes képviselők határozottan tiltakoztak az új adó ellen, végül azonban egy, a települési közterhek bevezetését tiltó veszélyhelyzeti kormányrendelet akadályozta meg a földadó hatályba lépését.

A tulajdonosok a bérlőkre, a bérlők a vevőkre terhelik

2022 őszén a polgármester ismét a közgyűlés elé terjesztette a javaslatot, amely szerint a négy hektárnál nagyobb szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőterületek tulajdonosainak hektáronként 9990 forintos éves adót kellene fizetniük,

ami négyzetméterenként 0,99 forintot, az egyéb területek esetében 0,59 forintot jelent.

A közgyűlés ezt többséggel meg is szavazta, bár nem volt teljes az egyetértés, ugyanis nemcsak a fideszes képviselők, hanem Kis Andrea alpolgármester is nemmel szavazott. Az MSZP és a DK önkormányzati képviselői attól tartanak, hogy a földadó azokat a nyugdíjas földtulajdonosokat is sújtaná, akiknek az alacsony nyugdíjuk mellett a földjük az egyetlen bevételi forrásuk. „Az önkormányzat becslése szerint 80 millió forint folyhat be a földadóból, amelyet a jövő év első felében rezsitámogatásra, az év második felében a nyugdíjasokra fordítanak” – írta meg a hvg.hu novemberben a közgyűlésről tudósítva, ahol elfogadták az új adónemet.

Hódmezővásárhely közigazgatási terület tekinetében a főváros után és Debrecen előtt Magyarország második legnagyobb városa. Összesen 42 ezer hektárnyi mezőgazdasági területe van, ebből nagyjából 12 ezer hektáron bérlők gazdálkodnak. Az eredeti, 2020-as előterjesztésben is az szerepelt, hogy az adót nem a bérlőkkel, hanem a tulajdonosokkal fizettetnék meg, a mezőgazdasági érdekképviseletek ezt azonban kifogásolták, mert a földtulajdonosok szerintük emiatt megemelhetik a földek bérleti díját, ezzel tovább nehezítené a történelmi aszállyal és inflációval sújtott mezőgazdaságot.

„Van olyan bérlőm, aki még a bérleti díját sem tudta kifizetni, mert hat és fél hektáron egy cső kukoricája sem termett az aszály miatt, noha előzőleg a beművelési költségei súlyos összegeket vittek el” – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Mihály hódmezővásárhelyi gazda, hozzátéve, hogy az adót „a bérbeadó, ha tudja, ráterheli a bérlőre, aki nem tehet mást, mint beépíti a megnövekedett költséget az áraiba”.

Lázár szerint ez kuláküldözés

A földadó országos visszahangot váltott ki, az előterjesztés megszavazása előtt a Magyar Gazdák Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárkamara közös nyilatkozatot adott ki El a kezekkel a termőföldtől! címmel, amelyben határozottan tiltakoznak az általuk a „gazdák megsarcolásának” nevezett rendelet ellen, és kérik a hódmezővásárhelyi közgyűlést, hogy ne támogassák a javaslatot. Miután a közgyűlés végül megszavazta a földadót, a két szervezet közös petíciót indított, amit már Lázár János miniszter is aláírt. „A történelmi aszály, valamint a háború miatt drasztikusan megemelkedett energia- és takarmányárak után nem büntetni kell a magyar gazdát, hanem segíteni nekik” – írta közösségi oldalán a miniszter.

Lázár János, a térség országgyűlési képviselője december 1-én egy a Rádió 7-nek adott interjújában „kuláküldözésnek” nevezte a hódmezővásárhelyi földadó bevezetését, és arra a felvetésre reagálva, miszerint a földek adóztatása az ő és családja – a köztudottan földbirtokos szülei – elleni politikai lépés volt, azt mondta, „természetesen befizetem a rám kirótt adót, de egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy Lázár Jánosnak és családjának be kell fizetni ennyit és ennyit, minthogy több száz vagy több ezer vásárhelyi embert büntessenek meg”.

Lázár János és a közös petíció – Fotó: Lázár János / Facebook
Lázár János és a közös petíció – Fotó: Lázár János / Facebook

Az Agrárminisztérium is elutasítja a földadó bevezetését. Attól tartanak, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester példáját követve több ellenzéki vezetésű város is fontolóra venné a földadó, vagy ahhoz hasonló közterhek kivetését. Farkas Sándor, a minisztérium miniszterhelyettese egy sajtótájékoztatón azt mondta, „egyértelmű hogy a földadó kivetésének továbbgyűrűző hatása lenne, a gazdálkodók képtelenek lennének kigazdálkodni azt, továbbhárítanák, és végül a fogyasztóknál jelenne meg, tovább növelve az inflációt”.

A miniszterhelyettes emellett arról is beszélt, hogy „az agrártárca szerint a kettős adóztatást a magyar és az uniós jogszabályok is tiltják”, és kilátásba helyezte, hogy még akár törvényjavaslatot is készek benyújtani a Parlamentnek a földadó megakadályozása érdekében.

Kizárólag szociális célra megy

A nagy port kavaró adóval kapcsolatban megkérdeztük Márki-Zay Péter polgármestert, hogyan vélekedik a NAK és a Magosz közös ellenállásáról. „Először is azt érdemes tudni, hogy ezek az emberek is olyan településeken élnek, ahol régóta van már földadó. Álságosnak tartom a Hódmezővásárhellyel szembeni kritikát, mivel az országban 90 másik település vezette már be a földadót” – mondta a Szegedernek a polgármester. Szerinte az országban ez az egyetlen olyan földadó, amelyet kizárólag a szegények, a rezsiárak miatt nélkülözők megsegítésére, és a nyugdíjasok támogatására vezettek be.

Lázár János kuláküldözéses nyilatkozatára reagálva Márki-Zay azt mondta, nyilvánvaló ostobaság, hogy az önkormányzat a gazdákat sújtaná, szerinte ez egyáltalán nem így van. „Azok az emberek fognak most fizetni, akik nem maguk művelik a földet és semmilyen más adót nem fizetnek, ráadásul minimális adómennyiségről beszélünk”.

A hódmezővásárhelyi polgármester hozzátette, hogy a „két évvel ezelőtti helyzethez képest átlagosan 40 ezer forinttal nőtt a földtulajdonosok hektáronkénti bevétele, és ebből az adómentes jövedelmükből kér most a város, hogy segítsék a szegényeket”. Külön leszögezte, hogy abban az esetben, ha a tulajdonosnak az adó befizetése a megélhetését veszélyeztetné, s ezt tudja is megfelelően igazolni, akkor az önkormányzat méltányosságból eltekint a földadó beszedésétől. „Abban az esetben, ha Fidesz megszünteti a szegénységet Magyarországon, ahogy ígérte, akkor a földadó is feleslegessé fog válni. Megígérem, hogy amint ez bekövetkezik, rögtön ki fogjuk vezetni.”

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!