Tízezer aláírást gyűjtöttek a mosonmagyaróvári kórházért, az agrárminisztert kinevették a közmeghallgatáson

A kiüresedő mosonmagyaróvári Karolina Kórház ügye jókora vihart kavart az elmúlt hetekben. Hiába tapasztalta már régebb óta, mostanra döbbent rá ugyanis mintegy 100 ezer térségbeli ellátott, mekkora a gond az évekkel ezelőtt állami fenntartásba vett kórházukkal.

„Sok szempontból a mosonmagyaróvári Karolina Kórház állatorvosi lova ennek az integrációs folyamatnak. Ezt valaki egy személyben, kellő felhatalmazással vezényelje le, hogy át tudjon nyúlni bizonyos fejek fölött. Nem egészen bízom abban, hogy ezt a megyei kórház végigviszi. Nekik megvan a saját bajuk, idáig is azzal szereltek le bennünket, hogy nincs ember, nincs pénz. Ha továbbra is ezeket a válaszokat kapjuk, akkor két hónap múlva már ennek a mostaninak is csak a romjain fogunk ülni”

– ezzel az indokkal javasolta a helyi közmeghallgatáson Árvay István fideszes polgármester, hogy miniszteri biztost nevezzenek ki a reorganizációs program végrehajtására és lássák el őt minden olyan felhatalmazással, amely a szakellátások teljes körű és haladéktalan újraindításához elengedhetetlen. Ezt a Belügyminiszternek címzett felhívást fogadták el – némileg szigorított szövegmódosítással – csütörtökön a mosonmagyaróvári képviselők.

Az elmúlt két évben több mint 250 millió forintot tett be az állami fenntartású Karolina Kórház működtetésébe a mosonmagyaróvári önkormányzat, hogy ne kelljen osztályokat bezárni, márciustól mégis változások történtek: többek közt a hétvégéken a kismamákat és babákat át kell vinni Győrbe. A kórház főigazgatója szerint azonban csupán a szakemberek száma (annak hiánya) határozza meg, hogyan tudnak minden szakterületen 0–24 órában ellátást nyújtani. Az intézmény helyzetéről másfél hónapja itt írtunk.

A kórház agóniája rémisztő

A legnagyobb helyi ellenzéki frakció, a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület (MPKE) elnöke, Szabó Miklós képviselő már az áprilisi testületin szeretett volna az ügyben egy belügyminiszteri felterjesztésről vitázni és szavazni, ám azt akkor a Fidesz-frakció leszavazta. Szabóék szerint március 1-től a kórház működése szinte teljesen leállt, az intézmény lényegében funkcióját vesztette, agóniája rémisztő.

Az egynapos sebészeti beavatkozásokkal Csornára vagy Kapuvárra kell menni, a többnapos ellátást igénylő esetekkel Sopronba, Győrbe, Csornára, Kapuvárra, Sopronba. A városban és vonzáskörzetében működő üzemekben több ezren dolgoznak az ország távolabbi részéről és a határainkon túlról érkezve, többségüknek nincs bejelentett lakcíme, ám az egészségügyi ellátást itt veszik igénybe. Kormányzati szinten kommunikált szándék, hogy az egészségügyi ellátás lakosságközeli legyen. A jelen állapotok szerint ez Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetében semmilyen szinten és formában nem valósul meg – állt az előterjesztésben, melyben a kórház működésének mielőbbi helyreállítását kérte.

Ezt ráadásul csütörtökön nyomatékosította az egyesület rengeteg aláírással: csak szombat délelőtt a helyi piacon mintegy kétezer szignó jött össze. Az aláírók ebben tiltakoznak „a kórház működését ellehetetlenítő, március elsejétől bevezetett, alkotmányos alapjogot sértő egészségügyi ellátási rend ellen. Kérik, hogy az erre jogosult állami szervek állítsák vissza a Karolina Kórház városi kórházi státuszából eredő működési rendjét”.

Szabó Miklós a Telexnek azt mondta: néhány nap alatt összesen 10 ezer 218 aláírást gyűjtöttek össze a városból és a környező településekről. Hozzátette, ha ez sem elég, élnek a nyomásgyakorlás más eszközével.

Az agrárminiszter nem lesz képviselő, ha…

Az önkormányzat április végén a kórház ügyében telt házas közmeghallgatást tartott, amelyen Nagy István agrárminiszter is részt vett, beülve a kistérségi polgármesterek közé. Volt, hogy kinevették, amikor e kérdésben a hit fontosságáról beszélt, kemény kérdéseket, kritikát is kapott a lakossági hozzászólóktól, ami nem esett jól neki – erről ide kattintva láthat egy videót.

Ő úgy látja, csupán az orvoshiányon múlik a korábbi rend visszaállítása. Hallhatólag a résztvevők azt is kétkedve fogadták tőle, hogy soha nem merült fel a kórház magánkézbe adása, amiről hónapok óta pletykálnak a városban. A tárcavezető akkor azt is kilátásba helyezte, hogy ha ettől nem tudja megvédeni az intézményt, akkor nem lesz képviselő.

De mi történt az elmúlt hetekben a kórházban?

Az április végi közmeghallgatáson Takler Ágnes, a kórház főigazgatója azt ígérte, azokat az ellátásokat tudják biztosítani, ahol rendelkezésre állnak az orvosok és a szakdolgozók: májustól lehet újra szülészeti és gyermekügyelet, majd első lépésként visszaállítanák az egynapos sebészeti ellátást. Azóta kiderült, visszaálltak ügyeletek, de (még?) messze nem úgy működnek, mint év elején. Bár már nem pénteken délután négykor, hanem csak vasárnap reggel tesznek lakatot a szülészetre (hétfő reggelig), a kismamák és babák péntek délutántól vasárnap reggelig az osztályon maradhatnak, s kapnak – szinte csak – felügyelettel egyenértékű ellátást. Szülni ekkor itt nem lehet, arra csak csütörtök éjfélig van lehetőség, mert így vasárnapig mindenki hazaengedhető.

Azt az ellátást tehát, amit március előtt kaptak a szülészetre érkezők, továbbra sem biztosítják. Itt és a gyermekosztályon úgy tervezik, júniustól talán sikerülhet visszaállni a korábbi rendhez.