A süllyedő hajó nem a mosonmagyaróvári kórház, hanem a magyar egészségügy

Egy ideje „önkormányzati lélegeztetőgép” tartotta életben a mosonmagyaróvári Karolina Kórház több osztályát, azokat ugyanis a koronavírusra hivatkozva közvetlenül a felújítás után, 2020 végén bezárták – hivatalosan: működését ideiglenesen felfüggesztették. Átrendeződtek az osztályok, és az orvosok és szakdolgozók hiánya miatt egy ideig a járvány lecsengése után sem sikerült elindulnia. Jókora felháborodás volt, az osztályok újraindítására online aláírásgyűjtés és civil élőlánc szerveződött.

Ekkor jött az önkormányzati segítség, helyi forrásból tudták újraindítani a sebészeti mátrix egységet, a szülészet-nőgyógyászatot és a gyermekgyógyászati felügyeletet. A mosonmagyaróvári képviselő-testület 2021 második felében 72 millió forint támogatást adott az állami fenntartású Karolina működtetésére. A pénzt ezen osztályok orvosi, szakdolgozói körében az óradíjak feletti juttatásra költötték.

Eleinte bizakodók voltak

A 2021 áprilisában érkező főigazgató, Takler Ágnes úgy számolt, hogy év végéig visszaépítik a rendszert, és nem lesz szükség a következő évben újabb önkormányzati szerepvállalásra. Nem így lett, 2022 elején újra kilincselniük kellett a városnál. Az optimizmus még ekkor is érezhető volt, 2022 áprilisában jártunk, a főigazgató önkormányzatnak küldött beszámolója szerint „elérték a kórház 15 éve nem látott anyagi stabilitását, nincs adóssága és tartalékokkal rendelkezik”.

Ennek ellenére az első fél évre ismét kértek és kaptak 90 millió forintot a várostól, amely kényszerpályán mozgott, hiszen – bár nem feladata – szeretett volna mentőövet dobni az intézménynek, többek közt azért is, mert a lakossági felháborodás náluk csapódott le. Takler Ágnes ekkor úgy fogalmazott: tisztában vannak vele, hogy eltérnek az Országos Kórházi Főigazgatóság eljárásrendjétől, és remélik, hogy a jövőben állami keretek között tudnak extra bérkiegészítéseket felhasználni az ellátás megtartása érdekében. Tavaly nyáron azonban úgy tűnt, csak év végéig tud kitartani a kórház, a szakemberekkel is féléves szerződéseket kötöttek, és újabb 90 milliót kértek és kaptak a képviselő-testülettől.

Az orvos igazgató a testületi ülésen annyit mondott, „a következő fél évet szeretnénk emelt fővel, tisztességgel abszolválni, a jövőről ígérni nem merek, nem mondhatjuk ki, hogy megszűnik a kórház, de profil- vagy struktúraváltás várható”.

2023-ban újabb önkormányzati forrást aztán már nem is kértek, március elsején viszont bejelentették, hogy a szülészet, nőgyógyászat és a gyermekgyógyászat csak hétfő reggeltől péntek délutánig működik, hétvégén Győrbe kell menni. Kiderült az is, hogy a sürgősségi betegellátó osztály betegellátó helyként csak járóbetegeket fogad.

A fideszes polgármester sem elégedett

Mi a helyzet a Karolina Kórházzal? – kérdezte a márciusi testületi ülésen Szabó Miklós önkormányzati képviselő, aki 2006 és 2010 között Mosonmagyaróvár polgármestere volt, jelenleg a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület elnöke. Országosan is egyedülálló, hogy az egyesület civilként a képviselő-testületben a legnagyobb ellenzéki frakcióként is működik. Szabó a Telexnek elmondta: amikor a kórházat 2012-ben átvette az állam, arra hivatkoztak, hogy a város nem volt jó gazdája. Ezután kezdődtek a gondok, fokozatosan leépült az intézmény, orvosok, szakápolók szivárogtak el az egyre bizonytalanabbá váló helyzet miatt.

Idén március elsején aztán nagy változások jöttek a Karolinában. „Sok a panasz azóta, jó példa erre a levéli nagymama, aki felháborodva kereste meg Nagy István agrárminisztert” – utalt Szabó arra a közösségi médiában megjelent levélre, amelyben Vargáné Herlicska Zsuzsanna arra panaszkodott, hogy menyét és csütörtökön császárral megszületett unokáját másnap (nyolc másik kismamával és újszülöttel együtt) Győrbe vitték, mert Mosonmagyaróváron hétvégére bezár a szülészet.

Visszatérve a képviselőre: Szabó azt kérdezte Árvay István (Fidesz–KDNP) polgármestertől, hogy mit tett a kórház ügyében, hiszen ő a kistérségi társulás elnöke, és közel 100 ezer ember egészségügyi ellátása tartozik a kórházhoz. Utalt arra is, hogy a képviselő-testület 2021 második felében, valamint 2022-ben három alkalommal szavazott meg összesen több mint 250 millió forint támogatást a kórház működtetéséhez, holott az állami feladat lenne.

A városvezető azt válaszolta, ő sem elégedett a kórház működtetésével, a jelenlegi helyzet nem megnyugtató, és nem ért egyet a márciustól életbe lépett változásokkal. Hozzátette, áprilisban a testület tárgyalja az ügyet, minden illetékest meghívnak, sajnos egyelőre azonban úgy tűnik, senki sem tartja magát kompetensnek az ügyben.

Vezetői lemondásokról beszélnek az intézményben

Úgy tűnik azonban, a Karolina vezetése kezd belefáradni abba, hogy érdemi párbeszéd híján velük vitetik el a balhét. A cikk összeállításakor azt a belső információt kaptuk, hogy Takler Ágnes főigazgató hónapok óta betegszabadságon van, ezért Rumi Márk orvos igazgatónak küldtük el kérdéseinket. Több másik mellett ezeket: „Milyen a kórház likviditási helyzete, szüksége lesz-e idén is önkormányzati támogatásra? Nagy István térségi parlamenti képviselő szerint a márciusban kialakult helyzet csak átmeneti, 2+2 orvos (két altatóorvos és két belgyógyász) hiányzik a rendszerből. Ez a négy orvos hiányzik csupán? Lát-e megoldást, hogy visszaálljon a korábbi rend, és ahogy a miniszter fogalmaz, a Karolina 0–24 órás kórház legyen? Igazak-e azok a hírek, hogy több vezető benyújtotta a lemondását?”

Választ nem kaptunk, időközben azonban Takler Ágnes visszatért, míg információink szerint Rumi Márk bejelentette lemondását az orvos igazgatói tisztségről. A főigazgatónak is elküldtük kérdéseinket, tőle végül szűkszavú válasz érkezett.

„A Karolina Kórház-Rendelőintézet likviditási helyzetére (adósságállományának mértékére) vonatkozó információkat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közleménye tartalmazza.

A fluktuáció eredményeként az egyes szakmákban folyamatosan változik a szakemberek létszáma. Azt, hogy az intézményben mely szakterületek érhetők el 0-24 órában, a rendelkezésre álló humánerőforrás határozza meg.

Az intézmény munkatársaira vonatkozó információk a személyiségi jogokra való tekintettel bizalmasan kezelendők, így azokról tájékoztatást nem áll módunkban adni” – reagált. Megnéztük: a Karolina Kórháznak idén januárban 128 milliós adósságállománya volt, februárban már 146 millió forint (ami több mint kétszerese a lényegesen nagyobb, győri Petz-kórház adósságának).

Süllyed, amíg nem nézünk szembe a gondokkal

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megyei elnöke is a Karolinában praktizál, a csecsemő- és gyermekgyógyászati osztály vezetője. Elnöki minőségében nyilatkozott a Telexnek.

„Azt látjuk, hogy bizonyos osztályok, szolgáltatások szünetelnek: nincs a hétvégén szülészeti és gyermekgyógyászati ellátás, a sürgősségi osztály helyett sürgősségi betegellátó hely működik csak napközben is, míg az intenzív osztály megszűnt Mosonmagyaróváron.

Ezek súlyos ellátáskiesések a régióban. Nem látjuk, hogy hosszabb távon mi a cél, milyen struktúraátalakításban gondolkodnak: nemcsak a Karolina Kórház esetében, hanem országos szinten sem” – mondta a Telexnek Szijjártó László. Részletes szakmai, ellátási tervet nem láttak, nem tudják, merre mozdulna el a kórházi struktúra, és annak mi az oka. Szijjártó szerint aggódnak és egyre elkeseredettebbnek érzik magukat. Leginkább a háziorvosok látják, hogy betegeiket nem mindig tudják kellő időben szakellátásra küldeni, így sokszor országosan ellátatlanul maradnak vagy késve kapnak ellátást.

„A kormányzat nem ült velünk tárgyalóasztalhoz, nem kérdezi meg az orvosokat, emiatt is volt szükség nyomásgyakorlásra a MOK részéről. Tudjuk, hogy milyen válasz érkezett – utalt a kötelező orvoskamarai tagság prompt eltörlésére Szijjártó László.

– Elkeserítő, aggasztó és teljesen kilátástalan a helyzet: ha ez így marad, még több orvos, nővér hagyja el a szektort, működésképtelen lesz a kórházi rendszer.”

Szijjártó szerint a megmaradó osztályok egyre nagyobb terhelés alá kerülnek, ahol pedig megszűnik az ellátás, ott súlyos betegbiztonsági kockázatok lépnek fel, például ha valakinek 50-60 kilométerre kell vinnie a gyerekét hétvégén, és a betegségnél fontos lehet az időfaktor.

Szijjártó László nem gondolkodik azon, hogy elhagyná a süllyedő hajót. A napokban derült ki, hogy a betegek szavazatai alapján ő lett a Szent-Györgyi Albert-díjra jelölt orvosok északnyugat-magyarországi közönségdíjasa.

„A süllyedő hajó nem a mi kórházunk, hanem a magyar egészségügy.

Hiába megy valaki a hajó elejéből a hátuljához vagy oldalra, az akkor is süllyed, amíg nem nézünk szembe a gondokkal, s keresünk valós megoldásokat. Azt lehet látni, hogy ha ez így megy tovább, még többen távoznak a rendszerből, mert a kapkodó, átgondolatlan lépések sok kollégában bizonytalanságot ébresztenek, kiszállnak, elhagyva akár az országot is.”

Élőlánc, amiről szinte senki sem tudott

A városban hónapok óta arról pletykálnak, hogy egy ismert hazai üzletember felesége kapcsán a magánegészségügy beteszi a lábát az intézménybe. Az Új Szó Nálunknak ezt a Belügyminisztérium korábban cáfolta, mondván, a kormány egyértelmű álláspontja, hogy az állami – közfinanszírozott – ellátást és az egészségügyi magánszolgáltatók által, külön térítés ellenében nyújtott ellátást szét kell választani, tehát egyértelműen nincs ilyen egészségügyi ágazatirányítási szándék.

Mindenesetre miután a Karolinában márciustól életbe léptek a változások, a DK helyi képviselője, Ábrahám Tivadar élőláncot szervezett az intézmény köré. Nagy hírverést azonban nem kapott, így mindössze 80-an vettek részt az eseményen, majd utána gyakorlatilag a fél város azon bosszankodott, hogy nem is tudott a demonstrációról, pedig elment volna rá.

Így volt ezzel Hajszán Béla is. „Én is elmentem volna, hisz a saját bőrünkről van szó, nem szeretnénk minden kezelésért Győrbe járni.” A Karolina Kórház helyzetével helyben mindenkinek annyi információ jut, amennyi az intézményből kiszivárog. Ez pedig leginkább a bizonytalanság. Betegsége okán Hajszán Béla augusztus óta sok időt tölt a Karolinában, most rehabilitációra jár, és azt látja, hogy az orvosok és ápolók agyonhajszoltak, sok a beteg, de kevés az őket ellátó szakember. Hozzáteszi, többek közt emiatt is megemeli a kalapját a belgyógyászat munkatársai előtt, belelát a munkájukba, csak jót tud mondani róluk. „A márciusi változások teljesen nevetségesek. Például az, hogy nem lehet hétvégén itt szülni. Kiüresedik az intézmény. Mindenkit Győrbe küldenek, ott viszont csak teherként élik meg a szintén túlhajtott orvosok, nővérek az Óvárról kapott betegeket.”

Most a Momentum helyi politikusa, Balázs Endre indított online petíciót, hogy legyen újra szülészet és gyermekügyelet hétvégén is a mosonmagyaróvári kórházban. Majdnem érintett is lett az ügyben, neki február 28-án, keddi napon született meg a gyereke a Karolinában, péntek délutántól pedig már Győrbe vitték hétvégére a kismamákat.

A miniszter félve lép?

Nagy István a térség országgyűlési képviselője, neki személyesen is óriási presztízsveszteség lenne, ha a Karolina csupán krónikus elfekvő maradna. Emiatt aztán a megmaradásában érdekelt, miközben a kormányzati törekvések ezekkel a struktúraváltásokkal – és a finanszírozással – kiüresítik a létesítményt.

Fél éve a mosonmagyaróvári polgármester is arról beszélt, az agrárminiszternek is köszönhető, hogy ezt a fél év haladékot (2022 második fél évét) sikerült kibrusztolni, „enélkül már tavaly július elején bekövetkeztek volna bizonyos nem kívánt változások”. Nagynak abban is szerepe volt, hogy a Covid alatt bezárt sebészeti mátrix, a szülészet-nőgyógyászat és gyermekgyógyászat újraindulhatott tavalyelőtt, s most is arról beszélt, hogy csak átmeneti változásról van szó az intézményben, ami hamarosan megoldódhat.

Nagy István március elején a 24.hu kérdésére azt mondta: bár a helyiek most a kórházi ellátás zsugorodásával szembesülnek, teljes bizonyossággal állítja, hogy átmeneti intézkedésről van szó, a Karolina Kórház hamarosan újra 24 órás kórházként működhet, mégpedig a régi rendnek megfelelően, valamennyi osztályával. „Emberfeletti küzdelemnek” nevezte a helyi kórház menedzsmentjének és a győri kórház főigazgatójának a munkáját az ügyben, ő maga ebben a folyamatban nem főszereplő, csak – mint fogalmazott – „támogató” volt.

Mint mondta, ha a kórház fel tudja tölteni az állományát, visszaáll a megszokott rend Mosonmagyaróváron. Tudomása szerint ehhez jelenleg két altatóorvos és két belgyógyász hiányzik. Ha meglesz a 2 plusz 2 orvos, akkor 0–24-ben fog működni a kórház – jelezte.

Azóta három hét telt el, kíváncsiak voltunk, Nagy István még mindig így látja-e a helyzetet, üzentünk neki, de nem reagált. Közösségi oldalára március 31-én azt írta ki: áprilistól a hétvégi csecsemő és kismama ellátás teljes körűen visszaáll a mosonmagyaróvári Karolina Kórházról. Erről viszont semmilyen további részletet nem közölt – a kórház sem.