Most inkább tanulok, aztán majd ha vége az érettségiknek, akkor újra részt veszek a tüntetéseken

Ez az érettségi kifejezetten könnyű volt – így foglalta össze tapasztalatait az idei magyarérettségiről Fekete Marcell, a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium végzős diákja. Hétfőn délután egy órakor véget ért az idei magyarérettségi írásbeli része, ezután kérdeztük az iskolából kijövő diákokat a tapasztalataikról.

Az idei középszintű magyarérettségi első részében a diákoknak Máté Andrea „A bikavér legendája” című ismeretterjesztő írását kellett elemezniük. A diákok a szövegértés után egy rövid szövegalkotási feladatot kaptak, itt lehetett választani, hogy egy ajánlólevelet vagy egy érvelést írnak. Az érettségizőknek a vizsga második részében Lázár Ervin: A kovács című novelláját kellett elemezniük vagy Petőfi Sándor Csokonai című versét és Tóth Árpád Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versét kellett összehasonlítaniuk.

Az általunk megkérdezett apáczais diákok összességében nem találták nehéznek az érettségit, a szövegértési résznél többek szerint voltak kétértelmű kérdések, de alapvetően időben be tudták fejezni a feladatokat. A diákok a vizsga második felében mind a novellaelemzést választották. A legtöbb általunk megkérdezett diáknak nem okozott nehézséget az érettségire való felkészülés annak ellenére sem, hogy az oktatásban kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint egy éve tartanak a sztrájkok, tüntetések. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az Apáczai Gimnázium egy elit középiskolának számít Magyarországon.

Egyszerű volt az idei érettségi, a legtöbben a novellaelemzést választották

Káposztás Benedek apáczais diák szerint a magyarérettségi mindig a „legmegúszósabb” az összes közül, az idei feladatokat sem érezte nehéznek. Lapunknak azt mondta: a vizsga második felében már ránézésre elment a kedve a verselemzésektől, így a novellaelemzést választotta. Hasonlóan Korényi Andráshoz, aki szerint a verselemzések nehezek voltak. A cikkünk elején idézett Fekete Marcell az érettségi első részét pár perccel előbb fejezte be, mint hogy lejárt volna az idő, de nem találta nehéznek a szövegértést. Általános tapasztalatunk volt, hogy a diákoknak otthon nem kellett külön készülniük az írásbeli vizsgára, mert az órákon való készülést elegendőnek találták.

Knopp Áron Sámuel humán tagozatra jár az Apáczaiba, így a magyar nyelv és irodalom közel áll hozzá, és magasabb óraszámban is tanulja ezt a tantárgyat. Ő úgy érezte, hogy a szövegértésnél volt néhány kérdés, amikre több jó megoldás is lehetett, így kíváncsian fogja megnézni majd a hivatalos javítókulcsot. Szerinte a magyar érettségi „le van kicsit butítva”, mivel a szövegértésnél oda van írva a feladatokhoz, hogy hol találják meg a szövegben a megoldást. A vizsga első felének második részében az érvelést választotta, járt is korábban vitaszakkörre, így ez a döntés egyértelmű volt neki. A vizsga második felében ő is a novellaelemzést választotta, bár kicsit unalmasnak találta a novellát, és azt mondta: nem ez az elemzés sikerült neki életében a legjobban.

Farkas Bence szerint sem volt nehéz az idei magyarérettségi. Ő azt mondta, hogy a szövegértelmezésnél volt egy-két nehezebb feladat, de az idővel jól tudott gazdálkodni. Balázs Eszter szerint neki a magyarérettségi fog a legjobban sikerülni az összes érettségi közül. Ő a rövid szövegalkotásnál az érvelést, a vizsga második részében a novellaelemzést választotta, szerinte mindig ezek az egyszerűbb feladatok. Neki pont az volt a problémája, hogy eddig túlságosan elsiette a feladatokat, de most erre is figyelt: a vizsga második felét ő adta be utoljára az osztályból.

Hárs Aliz és Horváth Réka egyetértettek abban, hogy egyszerű volt az idei érettségi, nekik a szövegértési feladat is tetszett, időben végeztek mindennel.

Aránytalanul hosszabb volt az egyik vers, mint a másik, már ránézésre úgy gondoltam, hogy egyszerűbb a novellát elolvasni és elemezni – mondta Hárs Aliz a vizsga második részéről. Mindketten úgy érezték, meg lehetett írni bőven ennyi idő alatt a vizsgát, főleg, hogy órán nekik mindig másfél óra alatt kellett ugyanilyen terjedelmű esszét írniuk, nem a most rendelkezésre álló két és fél óra alatt.

Magyartanár: Nehézség, ha ismert szerzőket kapnak a diákok

Ha valaki választott egy novellaelemzést és megírt egy érvelést, az már sok pontot szerezhetett, a szövegértéshez nagy ügyesség és gyorsaság kellett – mondta a Telexnek Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára, aki szintén megosztotta a véleményét az idei magyarérettségiről.

Kovács Péter szerint az érettségi első részében könnyű volt mind a két szövegalkotási feladat: az érvelés és levélírás is. Szerinte az első feladatrész nehézsége az volt, hogy a bikavérről szóló szövegben nagyon sok adat volt, és könnyen össze lehetett keverni például a bortípusokat. Kovács szerint sok feladat volt a szöveghez, ennek az a hátulütője, hogy esetleg a diákok nem tudták időben befejezni a feladataikat. „Nagyon figyelmesen kellett olvasni ezt a szöveget, viszont nyelvileg nem volt nehéz” – mondta a Telexnek a tanár.

Kovács Péter az érettségi második részéről azt mondta: nem kritérium, hogy ismert szerzők kerüljenek be az érettségibe, és bár a novella szerzője, Lázár Ervin neve ismerős a diákoknak, de a 20. század második felére jellemzően már kevés idő szokott jutni az órákon. Lázár Ervin egyik kötete tétel az emelt szintű szóbeli érettségin. Mindezek mellett Kovács szerint nem volt nehéz a Lázár-novella elemzése.

Az összehasonlító elemzést viszont nem gondolja könnyűnek, mert elég eltérő szövegeket kaptak a diákok: a Petőfi-szöveg egy bohém Csokonait állít a középpontba, ehhez képest a Tóth Árpád-szöveg sokkal inkább egy melankolikus Csokonai alakot jelenít meg – foglalta össze véleményét Kovács Péter. Ő úgy gondolja, hogy ezek miatt a hasonlóságok megtalálása okozhatott nehézséget, ennyire nem szoktak eltérő karakterű szövegek lenni az érettségiken. Illetve ő is megerősítette azt a kihívást, amit a diákok is kiemeltek: a két vers terjedelmében is nagy különbségek voltak.

Kovács szerint a diákok ismerik mind a két szerzőt, Petőfit és Tóth Árpádot is, illetve Csokonait is, akiről a versek szóltak.

Szerinte nehézség, hogy ha ismert szerzőket kapnak a diákok, akkor elkezdik leírni az életrajzukat, ami nem feladata egy műelemzésnek. Így sokszor jobb, ha ismeretlen szerzőket kapnak, mert akkor a diákok szövegértési kompetenciái kerülnek a középpontba.

Én csak szomorú vagyok, a tanáraim mindent megtesznek

Az idén érettségiző generáció középiskolai időszakának utolsó egy-két évét kétségkívül meghatározta az, hogy tanárok több mint egy éve sztrájkokkal, polgári engedetlenséggel, tüntetésekkel küzdenek a helyzetük javításáért. Ebbe a közdelembe pedig tavaly szeptember óta még intenzívebben csatlakoztak be szülők, diákok is. A legtöbb általunk megkérdezett diák szerint azonban az érettségire való felkészülést ezek nem befolyásolták. Többen azt mondták, inkább az előző félévben sztrájkoltak a tanárok, de nekik akkor is a legtöbb órájukat megtartották. Ennek oka, hogy a sztrájktörvény szerint az érettségiző osztályoknak minden óráját meg kell tartani a munkabeszüntetés alatt. Fekete Marcell szerint az Apáczaiban azért sem érződött annyira a tiltakozások hatása, mert nincsen tanárhiány, a tananyagot is már előző félévben befejezték.

Farkas Bence azt mondta: sokszor a diákok több mint a fele nem volt bent a sztrájkok alatt az iskolában, ezért maradtak el néha órák, de alapvetően minden tudást megkaptak a tanáraiktól. Balázs Eszter az első félévben még részt vett a tüntetéseken, de mostanában már nem ment el ezekre az eseményekre.

„Sajnáltam, hogy ki kellett hagynom, de úgy voltam vele, most inkább tanulok, aztán majd ha vége az érettségiknek, akkor újra részt veszek rajtuk.”

Az elmúlt hetek tüntetésein a lapunknak nyilatkozó érettségiző diákok közül már senki sem vett részt.

Knopp Áron Sámuel viszont azt mondta: abszolút rányomta a bélyegét a felkészülésre az, hogy mi zajlik az elmúlt egy évben az oktatásban. Bár szerencsésnek tartja magát, mert még egy tanára sem hagyta el az iskolát, de ő azt is megértette volna, ha a tanárok ilyen körülmények között nem tartják meg az óráikat.

„Én csak szomorú vagyok, a tanáraim mindent megtesznek, hogy a legjobb szakokra kerüljünk be, engem is lehangol, ha letörtnek látom őket.”

Knopp Áron Sámuel szerint az órákon is lehetett látni, hogy nem olyan boldogok a tanárok, bármennyire nem akarták ezt érzékeltetni a diákokkal. Ő úgy érzi, hogy az elmúlt időszakban történt események összekovácsolták az osztályközösségüket.

Hárs Aliz és Horváth Réka gyakran vettek részt diáktüntetéseken. Úgy érezték, négy év alatt bőven felkészültek annyira az érettségire, hogy ne legyen probléma, ha egy-egy órájuk elmarad. A legutóbbi tüntetés ideje alatt éppen próbaérettségit írtak, úgyhogy el kellett dönteniük, mire fókuszálnak, ők is a tanulást választották. Viszont elmeséltek egy történetet, amiből azért érezni lehet, hogy a tanulás mellett mi is zajlik az iskolában:

A ballagásukon mind a négy osztály felállt az ünnepléshez, valakinél volt egy gitár, és elkezdte játszani a diáktüntetések himnuszává vált „Mi vagyunk a Grund!” című szám akkordjait, majd az összes végzős diák együtt énekelt.