Ferenc pápa megköszönte a magyaroknak a szeretetteljes fogadtatást

A történelmi és vallási gyökerek, valamint a népek közötti hidak nemzetéről beszélt Ferenc pápa magyarországi látogatását idézve az általános audiencián a Szent Péter téren szerdán, ahol megköszönte a hatóságok, a helyi egyház és a magyar nép szeretetteljes fogadtatását – írja az MTI.

A római katolikus egyház feje április 28–30. között látogatott Budapestre. Bár találkozott a magyar politikai képviselőkkel (kormánytagokkal és Karácsony Gergellyel is), az egyházfőnek ez az út arról szólt, amiről egész pápasága: hogy előremutatást, összefogást hirdessen a meglepetések pápájaként. Ferenc pápa április látogatását részletesen követtük itt a Telexen, a cikkeinket, fotóinkat itt böngészheti végig. Videónkat itt, képes összefoglalónkat pedig itt találja.

Ferenc pápa három nappal a látogatása után arról beszélt,

budapesti tartózkodása során minden magyar szeretetét érezte.

Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az út megvalósításában és kísérte őt imájával is. A hatóságokat, a helyi egyházat és a „bátor és emlékezetben gazdag” magyar népet említette.

Az út két központi jelképének a gyökereket és a hidakat nevezte. Azt mondta, zarándokként érkezett a magyar néphez, melynek történelmét, II. János Pál pápa 1996-os magyarországi látogatása első beszédének szavait idézve, szentek és hősök, alázatos és dolgos emberek határozták meg. „Így igaz: sok egyszerű és dolgos embert láttam, akik büszkén őrzik a saját gyökereikhez való kötődést” – jelentette ki az egyházfő.

Az egyházfő arról is beszélt, a 20. század ateista üldözései próbára tették a magyar nép szilárd keresztény gyökereit, de „miközben próbálták kivágni a hit fáját, a gyökerek érintetlenek maradtak: rejtett, de szilárd egyház maradt, titokban felszentelt papokkal, akik az evangéliumot a gyárakban dolgozva tanúsították, miközben a nagymamák szintén titokban evangelizáltak”.

Ferenc pápa a holokauszt borzalmairól is beszélt. „Abban a borzalmas népirtásban sokan kitűntek ellenállásban és az áldozatok védelmében, és ez azért volt lehetséges, mert a közös együttélés gyökerei szilárdak voltak. A hit és a nemzet kötelékei így segítettek a szabadság visszatérésében” – mondta, majd felköszöntötte a 92 éves, Rómában élő magyar származású zsidó költőnőt, Edith Bruckot.

A fiatalokkal a Papp László Budapest Sportarénában és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott találkozókat idézve Ferenc pápa kijelentette, hogy Európát a „gyökerek elfojtása” jellemzi, melyben az érzéstelenítőként ható fogyasztási láz, az anyagi javakkal való megelégedés uralkodik, melyben az emberek elfelejtik a múltat, és egyénre szabott jelenben lebegnek. „Egész Európa válságban van a másikkal való törődés, a közösség érzése, a közös álmok szépsége és a népes családok megteremtése terén” – mondta. Hozzátette:

a magyar hatóságokkal tartott találkozókon kiemelt hangsúlyt kapott a különböző népek közötti békehidak építésének jelentősége. Európának az a küldetése, hogy békeépítő legyen a különbségek elfogadásával, a kapuin kopogtatók befogadásával – mondta.

A pápa szépnek nevezte azt a humanitárius hidat, amelyet Magyarország épített számos ukrajnai menekült számára.

Három nappal Ferenc pápa látogatása után egyébként a parlament döntött: nem akarunk bevándorlóországgá válni.

Ferenc pápa kijelentette, Magyarország rendkívüli elkötelezettséget mutat a „jövőbe vezető hidak” építésében is: a környezet és a fenntartható jövő iránti gondoskodást említette, valamint a generációk közötti hidak kiépítését, idősek és fiatalok között, ami mindenki számára elengedhetetlen kihívásnak számít. Hídnak nevezte a görögkatolikus egyházzal tartott találkozót, „szép hídnak” azt, hogy a vasárnapi misén különböző országokból és különböző keresztény közösségekből érkezett hívők vettek részt, amelyek Magyarországon jól dolgoznak együtt. Kiemelte: megérintette, hogy látogatása során mekkora jelentőséget kapott a zene, amely a magyar kultúra részét képezi.

Beszéde végén emlékeztetett, hogy május eleje van, és a magyarok nagyon tisztelik Isten anyját, Szűz Máriát, akinek Szent István király felajánlotta az országot.

„A magyarok királynőjére bízzuk tehát ezt a kedves országot, a béke királynőjére bízzuk a hidak építését a világban, a mennyek királynőjére, akihez ebben a húsvétot követő időszakban imádkozunk, bízzuk a szívünket annak érdekében, hogy Isten szeretetében gyökerezzen” – mondta Ferenc pápa.