Jelentős levegőszennyezést hozott a rezsidémon, és csak nyeljük be a szálló port

A rezsiszámla kigazdálkodása az önkormányzatok felénél jelentett különösen nagy gondot a nemrég lezárult fűtési szezonban, de az önkormányzatok 80 százaléka állította azt, hogy legalább közepesen megterhelő volt a számukra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából, melyet a közeljövőben egy kiadványban fognak összegezni.

A környezetvédelmi világszervezet magyarországi csoportja annak érdekében, hogy áttekintést kapjanak arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg a fűtési szezont, milyen energiahatékonysági jellemzőkkel és tervekkel bírnak, valamint mit tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről, kérdőíves felmérést végzett az 5000 fő alatti településeken. A kérdőívet 2872 település polgármesterének és jegyzőjének küldték ki, akik közül a határidőig 589 település válaszolt, tehát több mint minden ötödik önkormányzat.

A megszorító intézkedések közül a közintézményekben a 18 fokos vagy annál alacsonyabb hőmérséklet tartását a válaszadók háromnegyede jelölte be. Ezenkívül az intézmények ideiglenes bezárását vagy összevonását 44 százalékuk alkalmazta.

Ezenkívül a rövidített nyitvatartás, a tüzelőanyag-váltás, a hőszigetelés vagy fűtéskorszerűsítés (33%) szerepelt még az intézkedések között.

Levegőszennyezést hozott az energiaszegénység

A WWF ezt a felmérést már 2017-ben is elvégezte azzal a különbséggel, hogy akkor az összes önkormányzatnak kiküldték, tehát nem csak az ötezer fő alatti településeknek. A két kutatás összehasonlítása azt mutatta meg, hogy ha csak a középületeket nézzük, akkor ott jelentős mértékben javult a helyzet. Az energiaválság hatására a válaszoló önkormányzatok döntő része, 93 százaléka hajtott végre vagy tervez energiahatékonysági beruházást a középületein. Sok helyen cseréltek nyílászárókat, korszerűsítették a fűtési rendszerüket, vagy tettek hőszigetelést az épületekre. Viszont fontos látni, hogy igazán magas pontszámokat ezekre az épületekre sem adtak a válaszadó polgármesterek. „Tehát kevés olyan beruházás történt, amire mondjuk 2030-ban is úgy tekinthetünk majd, hogy az korszerű lesz” – mondta a Telexnek Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője, a kutatás vezető szerzője. (Az átgondolatlan felújítások rossz magyarországi gyakorlatáról itt írtunk bővebben.)

Az öt évvel ezelőtti kutatáshoz képest viszont az energiaszegénység kérdésében rosszabb lett a helyzet, pedig ez már eddig is jelentősen meghaladta az uniós átlagot. Az energiaválság hatására a szilárd tüzelőanyag felhasználása jelentősen megnőtt a kistelepüléseken. A válaszadók 70 százaléka jelezte, hogy a településükön gyakoribb lett a fatüzelés, 25 százalékuk pedig a széntüzelés kapcsán érzékelt növekedést.

Amíg eddig nagy átfedés volt az erdős területek és azon települések között, ahol a lakosság nagy része eddig is tűzifát használt, ez az energiaválság hatására már közel sincs így. Elsősorban Északkelet-Magyarországon nőtt meg a fatüzelés, míg a széntüzelés Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében terjedt el leginkább.

Ha a középületeket nézzük, ugyanakkor a jelenleg felhasznált fűtőanyagot tekintve továbbra is a földgáz dominál (72 százalék), habár komolyabb, 10 százalékos átrendeződés figyelhető meg a fatüzelés javára (16 százalék) a 2017-es felmérés eredményéhez képest.

A WWF kutatása szerint 2017-hez hasonlóan

a válaszadó önkormányzatok közel fele nem tekintette problémának a fűtési szezon alatti légszennyezettséget, de ahol igen, ott jelentős átrendeződés történt: míg 2017-ben tizedük szerint jelentett súlyos problémát a légszennyezettség, az idei télre vonatkozóan ez az arány már 25 százalék volt.

Azoknak a településeknek a 80 százaléka, ahol a légszennyezettséget az átlagosnál magasabbnak ítélték meg a polgármesterek, ott jelezték, hogy igényt tartanának légszennyezettség-mérőre. Ennek a kérésnek a kielégítése már csak azért is fontos lenne Harmat Ádám szerint, mert

„az országos levegőminőséget mérő hálózat mindössze 54 ponton mér folyamatosan az országban, tehát vannak olyan járásnyi területek, ahol nincsen semmilyen levegőminőség-mérő. Mindig Sajószentpétert szokták emlegetni rossz példaként, ahol rosszabb a levegő minősége, mint mondjuk Kínában, de ott van ilyen mérőpont. Viszont a Sajó völgyében több más településen, illetve a Hódos-patak völgyében vagy sok Ózd környéki településen nincs, és emiatt nem is tudunk pontos adatokat arra vonatkozóan mondani, hogy a mostani fűtésszezonban mennyivel nőtt meg a légszennyezettség.”

Egyelőre hivatalos kutatást nem találtunk arra vonatkozóan, hogy a mostani fűtési szezon alatt mennyivel nőtt meg a légszennyezettség Magyarországon, az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán még csak a 2021-es adatok vannak feltöltve, úgyhogy csak tippelni lehet arra a WWF kutatása alapján, hogy jelentősen. Viszont az elmondható, hogy nemcsak Magyarországon, de sajnos a világ egyetlen országában sem sikerült betartani a légszennyezettségi határértéket 2021-ben. A WHO felmérése szerint Magyarország az európai régió 42 országából a 13. legrosszabb levegőjű ország. Miközben becslések szerint Magyarországon évente 13 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a döntő részt fűtésből eredő magas szállópor-koncentráció.

Az is figyelmeztető jelzés az energiaszegénység és a légszennyezettség növekedése kérdésében, hogy a kutatás adatai szerint az önkormányzatokhoz vagy a járási hivatalokhoz a települések több mint kétharmadánál történtek bejelentések illegális hulladékégetéssel kapcsolatban. A kutatásból az is kiderült, hogy sok településen általában nem a szomszédok „jelentik fel” egymást, ha a másik hulladékot éget, és nem is feltétlenül a büntetés kirovása a cél. Mint Harmat elmondta, azt tapasztalták a személyes interjúk során, hogy ha valaki mondjuk avart éget, vagy szeméttel fűt, akkor az önkormányzat vagy a polgárőrök mennek ki hozzá, és megpróbálják értelmesen rábeszélni és jobb gyakorlatra bírni az ott lakót.

Összeért a rezsiválság a klímaválságról érkező riasztó hírekkel, és meg is lett az eredménye

Ugyanakkor a szociális tüzelőanyag-programmal is komoly problémák voltak országszerte az idei fűtési szezonban is. A szociális tüzelőanyagot általában télen kapják meg az önkormányzatok, ami a gyakorlatban friss vágású, nedves fát jelent. Ez egyrészt nem hatékony a fűtőérték szempontjából, másrészt ennek hatására növekszik a szállópor-kibocsátás és a légszennyezettség is. De a lakosság és a középületek szempontjából az sem elhanyagolható ebben az esetben, hogy a nedves fa sok esetben hosszú távon tönkreteszi a tüzelőberendezést és a kéményt is. Éppen ezért a WWF Magyarország azt javasolja a kormányzat számára, hogy csak megfelelően száraz, 20 százalék nedvességtartalom alatti tűzifát lehessen kiskereskedelmi forgalomba hozni.

A WWF éghajlatvédelmi programvezetőjének elmondása szerint ugyanakkor ebben is voltak jó példák, voltak olyan önkormányzatok ugyanis, amelyek arról számoltak be, hogy megvolt arra az anyagi lehetőségük, hogy nem a most felvásárolt tűzifát osztották ki, hanem a tavalyit. Az idei vágást így el tudták raktározni azzal a céllal, hogy kiszárítsák és a következő fűtési szezonban osszák ki.

A kutatásból az is kiderült, hogy

klímastratégiával az önkormányzatok mindössze 12 százaléka rendelkezik, de csak negyedük monitorozza annak megvalósítását. Viszont akinek nincsen, azok közül négyötödük szeretné, hogy legyen. Ez nagymértékű változás jelent, mert 2017-ben ez az arány még csak 30 százalék volt.

Erről Harmat Ádám azt mondja, hogy az energiaválság sok szempontból nagyon sok rossz hatással járt, de ez az adat is azt mutatja, hogy a klímaválságról szóló riasztó hírek végre elkezdtek a közgondolkodásba is beivódni.

„Egyre több hivatal és magánember kezdett el azon gondolkodni, hogy hogyan csökkenthetné az energiafelhasználását. Volt idő, hogy mindenki fogyasztásmérő után kapkodott, elkezdte nézni a számláit és összehasonlítani a különböző energiamennyiségeket, szigetelésbe kezdett vagy modernebb tüzelőberendezésbe fektetett – ez azért mindenféleképpen nagy előrelépés.”

De szintén jó hír, hogy a kutatás szerint az önkormányzatok közel 45 százaléka próbálja ösztönözni a lakosságot a korszerű, környezetet kevésbé károsító fűtési módok alkalmazására. A leggyakoribb intézkedések közé tartoznak a különböző lakossági szemléletformáló és figyelemfelhívó kiadványok, tájékoztatók készítése, illetve a tematikus lakossági fórumok megrendezése. Az ilyen jellegű intézkedések megvalósulásának gátló tényezője ebben az esetben is egyértelműen a forráshiány, ezt a válaszadók közel háromnegyede jelölte be.

Ugyanakkor ebben az esetben is vannak jó példával elöljáró települések, ilyen például Ipolytölgyes, ahol díjmentesen működik egy közösségi eszközkölcsönző a településen, ahol például hőkamerát is lehet bérelni, ami megmutatja, hogy hol szökik ki a meleg egy házból, hol lenne szükség felújításra és szigetelésre. Vagy Cigánd, ahol arra törekednek, hogy a településen egy olyan energiaközösség jöjjön létre, amelynek az önkormányzaton kívül a helyi vállalatok és a lakosság is a
tagjai, és a jövőben a megtermelt energiából vagy annak értékesítéséből
a rászoruló lakosságot szeretnék támogatni. De említhetjük Kóspallagot is, ahol évente négy-öt alkalommal kiadják a Kóspallagi Kiskakas című szemléletformáló folyóiratot, amiben a hulladékhelyzetről, az avarégetés káros hatásairól, az energiahelyzetről is szó van, de van például művészeti rovata is, amiben verseket lehet olvasni például a fenntarthatóságról is.

De a WWF maga is hozzájárult a kutatásba bevont szponzorok segítségével ahhoz, hogy három településnek kisebb legyen az ökológiai lábnyoma. A kérdőív kitöltésében részt vevő települések közül azt a hármat díjazták, amelyek a lehetőségeikhez képest aktívan próbálnak tenni a fenntarthatóbb energiagazdálkodásért. Két és fél millió forint értékben szigetelőanyagot nyert a Tolna vármegyei Kölesd óvodája, 2 millió forint értékű hőszivattyút kap a zalaszántói Mini bölcsöde-óvoda, és ingyenesen végzik el három középület energiahatékonysági intézkedési tervének felülvizsgálatát a Pest vármegyei Tápiógyörgye településnek.

Ugyanakkor az elmondható, hogy a mérsékelt javulás és a szemléletváltozás jelenlegi szintje nem elegendő, és Magyarországnak még nagyon sok dolga lesz az elkövetkező években az energiahatékonyság fejlesztése kérdésében. Ez nemcsak a klímacélok elérése miatt lesz fontos, hanem azért is, mert mindenki a saját pénztárcáján fogja megérezni, ha nem fenntartható ingatlanban él.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.