Kormányközeli alapítvány javasolta a Fidesznek, hogy a rágalmazó, becsületsértő cikkekért ne járhasson börtön
2023. április 27. – 17:31
A kormányközeli Transzparens Újságírásért Alapítvány javasolta, hogy a kormány enyhítsen a sajtóban megjelent rágalmazó- vagy becsületsértő állítások büntethetőségén, ezért nyújtott be erről módosító javaslatot a fideszes Kocsis Máté és Halász János, derül ki a Fidesz-frakciónak a Telex kérdésére küldött válaszából. Rágalmazásért eddig is kevés újságírót ítéltek el, de volt már rá példa, hogy egy blogger letöltendő börtönbüntetést kapott. A TASZ szerint a változtatás jó pont lesz a szólásszabadság dekriminalizációját évek óta követelő Európa Tanács és az Európai Unió felé, de önmagában még nem javít a hazai sajtóviszonyokon.
A Transzparens Újságírásért Alapítványt a kormánypárti Mandiner volt főszerkesztő-helyettese alapította 2019-ben, másik alapítója pedig Claude Chollet, az Új Jobboldal nevű szélsőjobboldali mozgalom elnöke volt Franciaországban. A Media1 írta róluk, hogy az alapítványt a francia Observatoire du journalisme (Ojim) mintájára hozták létre, annak társszervezeteként, aminek célja lényegében úgy foglalható össze, hogy megpróbálja hitelteleníteni a kiszemelt sajtóorgánumokat és szerzőiket.
Április 3-án ez az alapítvány nyílt levélben kérte a kormányt, hogy „gondolják át a rágalmazás és a becsületsértés tényállásának szabályozását”, mert szerintük az a jelenlegi formájában „furkósbotként használható. Az újságírók kénytelenek vagy öncenzúrát gyakorolni, vagy vállalni a sokszor évekig tartó, megterhelő büntetőeljárást”.
Az alapítvány szerint minden munkáját végző emberrel előfordulhat, hogy nem jár el kellő körültekintéssel, de azért büntetőeljárást indítani ellene mégis túlzás. „A büntetőjogi fenyegetettség egy szintre helyezi az újságírót – akinek tevékenysége, azzal együtt, hogy néha sérthet bizonyos érdekeket, hozzájárul egy plurális, szabad, a közügyeket minden oldalról ismerő társadalom kialakulásához – a köztörvényes bűnözőkkel” – áll a nyílt levélben.
A probléma egyetemes, oldalaktól független
A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint tehát a módosítás „az újságírók munkájának szabadabbá válását hozná el”, Kocsis Mátéék pedig egyetértettek ezzel.
„A Transzparens Újságírásért Alapítvány kereste meg a frakciót, jelezve, hogy a probléma egyetemes, politikai oldalaktól független. Az újságíró-szervezet javaslatát átgondoltuk és elfogadtuk, mert az az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja, őket védi”
– válaszolta a Telex kérdésére a Fidesz-frakció. Április 25-én aztán Kocsis Máté frakcióvezető és Halász János be is nyújtott egy módosító javaslatot a Büntető törvénykönyvhöz. Eszerint a jövőben nem lenne büntethető a rágalmazás és becsületsértés, ha az egy sajtótermékben közügyek szabad megvitatása közben történik. Mindaddig, amíg az állítás „nyilvánvalóan és súlyosan” nem sérti valaki emberi méltóságát. A módosító csak a sajtóra vonatkozik. Ha valaki egy blogon, a Facebookon vagy hasonló oldalakon csinálná ugyanezt, az továbbra is büntethető maradna.
A jelenlegi Btk. szerint rágalmazásért két évre is ítélhetnek valakit. Ha valaki a becsület csorbítására alkalmas, hamis hang- vagy képfelvételt készít, akkor egy évet kaphat, ha nyilvánosságra hozza, akár három évet is. Ha becsületsértésről van szó, akkor szintén egy év szabható ki.
A módosítás értelmében a sértettnek ezután csak sajtó-helyreigazítási eljárás, és személyiségi jogi per maradna meg lehetőségként.
A módosítóhoz csatolt hivatalos indokolás szerint a fideszes politikusok ezzel most a sajtó „dekriminalizációját” hajtanák végre, mert szerintük a közügyek szabad megvitatása nagyon fontos érték. „A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehet a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben” – áll az iratban.
Kocsisék itt utaltak az Emberi Jogok Európai Bíróságára is, aminek egyébként valóban az az álláspontja, hogy a büntetőjog vagy a börtön alkalmazása a lehető legutolsó esetben történjen meg ilyen helyzetekben.
Ritka a börtön, de volt rá példa
De azért megtörténik. Egy szegedi bloggert például 2021-ben tíz hónap letöltendő börtönre ítéltek, mert csúnyákat írt rendőri vezetőkről. A bíróság szerint Marton Kristóf a Facebookon rendőri vezetőket „seggnyalónak”, „alkoholistának”, „gnómnak”, „bólogató kutyának”, „bűnügyi főfasznak” nevezett, őket bűncselekmények eltusolásával vádolta, A rendőrséget bűnszervezetnek állította be, és volt olyan rendőri vezető, akiről azt állította, hogy az állítólagos szeretőjének egyengette a karrierjét, valamint a szolgálati gépkocsit magáncélra használta. A blogger nem ismerte el, hogy ő írta a névtelen Facebook-oldal becsületsértő bejegyzéseit.
Marton büntetése azért egészen kivételes, mert
rágalmazási ügyekre szakosodott jogászok sem emlékeznek arra, hogy Magyarországon korábban bárki letöltendő szabadságvesztést kapott volna rágalmazás és becsületsértés miatt.
De azért elmarasztalások történtek. A ma már telexesként, de akkoriban még 444-esként dolgozó Halász Júliát például jogerősen ítélték el rágalmazás miatt, amiért azt állította, hogy 2017 tavaszán megrángatta őt a Fidesz politikusa egy iskolában tartott kampányeseményen. A bíróság szerint nem bizonyultak elégségesnek az újságíró bizonyítékai arra, hogy erőszakosan léptek fel ellene.
Bár jogerősen végül felmentették, első fokon szintén rágalmazásért ítélték el a jelenleg a HVG-nél dolgozó újságírót, Dezső Andrást, amiért egy közmédiában szereplő Svédországból hazatelepülő magyar nőről azt írta, őt Svédországban zaklatás és rágalmazás miatt jogerősen elítélték.
De rágalmazásért marasztalták el a kormánypárti Origo munkatársát, Kovács Andrást is tavaly. A bíróság szerint Kovács nagy nyilvánosság előtt rágalmazta a DK-s jogászt, Czeglédy Csabát akkor, amikor bűncselekménnyel vádolta meg. Ráadásul nem tartotta be a rá irányadó szakmai szabályokat, és nem járt el jóhiszeműen akkor, amikor egyetlen forrás alapján, a forrás által állítottak valóságtartalmának legcsekélyebb ellenőrzése és legalább az érintett álláspontjának megismerése nélkül jelentette meg a cikkét.
A Pesti Srácok munkatársát is elítélte a bíróság rágalmazási ügyben, ahogy a portál volt főszerkesztő-helyettese, Szarvas Szilveszter ellen országos körözést adtak ki, mert nem jelent meg egy tárgyaláson. Őt később szintén elítélték rágalmazás miatt.
Önmagában nem hozza el a megváltást
A módosításról szóló első reakciók arról szóltak, hogy a tervezett változtatás még könnyebbé teheti a kormánypárti sajtó által eddig is sűrűn alkalmazott lejáratást és karaktergyilkosságokat.
Bár van, aki pezsgőbehűtéssel reagált Kocsis Mátéék módosítójára, azért elég ritka volt eddig is, hogy újságírók ellen érdemi jogkövetkezménye lett volna az ilyen büntetőügyeknek. Sok ilyen ügyben már az elején megszüntetik a nyomozást. Néha azért pár ilyen eljut a bíróságra, de ezeknek is kis része végződik marasztaló ítélettel. Ha születik is ilyen, az főleg pénzbüntetés, és extrém ritka, amikor szabadságvesztés lesz az ügy vége, mondta erről a Telexnek Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője.
A TASZ szerint egyébként a kormány nem vállal nagyot azzal, ha a Btk.-t most így módosítja, hiszen „eddig sem sorjáztak a valótlan tényállításokért, becsületsértő véleményekért a közhatalom-gyakorlók vagy az őket kiszolgáló propagandisták büntetőjogi felelősségét kimondó ítéletek, a változtatás viszont jó pont lesz a szólásszabadság dekriminalizációját évek óta követelő Európa Tanács (és egy füst alatt az Európai Unió) felé”. Bár a szervezet szerint a „kormánypárti érdekek véletlenül a közjót is szolgálják”, az azért biztos, hogy „a közügyek megvitatása a módosítással szabadabb lesz, mint korábban volt”.
Bár a TASZ szerint ők ezt a fajta sajtó-dekriminalizálást régóta szorgalmazták, ez „önmagában, más változások nélkül nem fogja elhozni a megváltást”.
Szerintük például a közmédiának is közszolgálatot kellene végeznie, nem propagandát. Fel kellene számolni a kormányhoz közeli sajtótermékeket kiadó Közép Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA). A közérdekű adatokhoz könnyebben hozzá kellene férni. A kormánytagoknak válaszolniuk kellene a kritikus sajtó kérdéseire. Valamint meg kéne erősíteni a jóhírnév és a becsület polgári jogi védelmét is.
Szerintük ugyanis sok a visszásság a sajtó-helyreigazítás területén, az ilyen ügyekben született ítéleteket az elmarasztalt sajtóorgánum vagy végrehajtja, vagy nem, de sokszor ez történik a személyiségi jogi perekben is. A TV2-nek például 16 valótlan híresztelést kell beismernie Juhász Péterről a Tényekben, de ez hónapok óta nem sikerül nekik, mert szerintük arra nem elég a műsoridő.
Döbrentey szerint ha az Országgyűlés megszavazza a módosítást, annak több hatása lesz: egyrészt fellélegezhetnek azok az újságírók, akiket eddig megpróbáltak zaklató jellegű feljelentésekkel nyomasztani, másrészt a kevés, alappal bíró büntetőügy nem fog elindulni. Az érintettek továbbra is helyreigazításokat és személyiségi jogi pereket indíthatnak, de azért szerinte nem valószínű, hogy ezekből több lesz, mert ritka, hogy valaki csak feljelentést tesz, de nem kér helyreigazítást vagy nem indít személyiségi jogi pert.
A realitásban viszont ez a két eszköz nem igazán rettenti el a médiamunkást a hamis állítások leírásától: tavaly összesen 29 helyreigazítási pert veszített a teljes kormánymédia, ebből csak az Origo tizenhármat. A független sajtó hatot.