A TASZ szerint indokolatlanul használtak könnygázt a Karmelitánál, a rendőrség állítja: csak az agresszív tüntetőket fújták le

Hétfőn, kora este ért véget a státusztörvény ellen szervezett tüntetés a Belügyminisztérium előtt, ahonnan Pankotai Lili felhívására, egy főként diákokból álló több száz fős csoport indult a Budai várba, a Karmelita kolostor elé. A Telex tudósítója, Halász Nikolett szerint itt este hét óra körül találkoztak a tüntetők az ellenzéki képviselőkből álló csoporttal, akik addigra megszerezték az épületet körülvevő kordon néhány darabját.

Hamarosan rövid állóháború és kiabálás alakult ki, és a rendőrök több felvétel tanúsága szerint vissza akarták szerezni a kordonszakaszt a képviselőktől. Eközben a tüntetők egyre közelebb húzódtak a rendőrsorfalhoz, amit azért hozhattak létre, hogy pótolják a hiányzó kordont. Később egy kisebb rendőri egység vonult ki a sorfal mögül, majd figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a jelenlévők felé, és ahogy az az alábbi videóin is látható, a bőr- és szemirritációt okozó gáz közelről ért egy fiatal férfit. A helyszínen lévőknek feltűnhetett, hogy egy mentőautó is várakozott a közelben, amelynek személyzete később ellátta azokat, akik erre rászorultak.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője szerint békés tüntetőket fújtak le az építési területet határoló kordont védő rendőrök hétfőn. A TASZ szakértője a Telex kérdéseire küldött válaszában kiemeli, hogy a rendőrök a Karmelita kolostor előtt lévő, a hivatalos magyarázat szerint építési munkaterületet határoló, valójában kérdéses eredeti rendeltetésű kordont védték a tüntetőktől.

A rendőrség többféle eszközzel teljesítheti területbiztosítási kötelezettségét, aminek eredeti célja nyilvánvalóan a Karmelita épületének védelme, írta Hegyi Szabolcs. Elsősorban jelenléttel, illetve sorfallal, mint legenyhébb jogkorlátozó eszközzel választhatják el a tüntetőket a védett személyektől vagy épületektől.

A rendőrök ezúttal mégis inkább a kordon épségét védték foggal-körömmel, ami a szakértő szerint indokolatlannak tűnik.

Hegyi Szabolcs kiemeli, hogy sem a parlamenti képviselők, sem a résztvevők magatartása nem volt erőszakos, vagyis szerinte nem álltak fenn a tömegoszlatás törvényi feltételei, és nem is hangzott el erre vonatkozó figyelmeztetés, ahogy ezt a Telex helyszíni tudósítói sem hallották.

Azért fontos ez, mert a törvény vonatkozó része szerint, idézzük: „Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök (köztük az ingerlőgáz – a szerk.) alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja.”

Az eddigi információk szerint a rendőrség anélkül alkalmazott testi kényszert a kordont lebontó képviselőkkel szemben, illetve fújt gázt a tüntetőkre, hogy felszólította volna őket a jogellenes magatartás befejezésére, és figyelmeztette volna őket a kényszerítő eszköz alkalmazására.

A TASZ szakértője hozzáteszi, hogy a kordonbontás szintén jogellenes, ugyanakkor a helyzetet az eszkalálta, hogy a rendőrök fizikai erővel próbálták megakadályozni, hogy a tüntetők elmozdítsák a kordon elemeit és ezért alakult ki sérülésveszélyes helyzet.

Az ilyen helyzetek elhárítására a törvény ugyan formálisan felhatalmazza a rendőrséget, és valóban hatékonynak is bizonyult a könnygáz alkalmazása ebből a szempontból Hegyi szerint, ám nem világos, hogy miért kellett egyáltalán hagyni, hogy ez a helyzet kialakuljon. Rengeteg rendőr sorakozott ugyanis fel több sorban, tehát a biztosítási cél a kordonok védelme nélkül is elérhető volt.

A szakértő megjegyzi, hogy néhány méterrel távolabb, széles területeken egyáltalán nem is volt kordon, és a rendőrsorfal is szellős volt. Összességében tehát a könnygáz alkalmazása aránytalannak tekinthető, összegezte a TASZ szakértője.

Hegyi Szabolcs felidézett egy 2018-as esetet is, amellyel kapcsolatban a Független Rendészeti Panasztestület egy bejelentés alapján megállapította, hogy az úgynevezett rabszolgatörvény elfogadása miatt tartott tüntetésen figyelmeztetés nélkül, szabálytalanul vetett be könnygázt a rendőrség. Bár egyes tüntetők erőszakosak voltak, a panaszos békés maradt, de ő is kapott a könnygázból, ezzel pedig sérült az emberi méltósághoz fűződő joga.

Arra a kérdésünkre, hogy mit tehetnek azok, akik részt vettek tegnap a Karmelita előtt tartott tüntetésen, amikor a rendőrség bevetette a könnygázt, Hegyi Szabolcs azt válaszolta: a rendőrségi törvény mindenki számára panasztételi lehetőséget biztosít akivel szemben rendőr intézkedik vagy kényszerítő eszközt alkalmaz. Akinek az intézkedés, annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, az panasszal fordulhat az intézkedő rendőri szervhez vagy kérheti, hogy panaszát az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálat után az országos rendőrfőkapitány bírálja el. A panaszról hozott döntést bíróságon meg lehet támadni, és kérni annak bírói felülvizsgálatát.

A történtekkel kapcsolatban kedden délelőtt kérdéseket küldtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnak is, végül válaszul a Budapesti Rendőr-főkapitányság délutáni közleményét ajánlották figyelmünkbe. E szerint

a Karmelita Kolostornál tartott, be nem jelentett gyűlés agresszív módon fellépő résztvevőivel szemben alkalmaztak vegyi eszközt.

A rendőrség álláspontja szerint erre a rendőrségi törvény alapján volt jogszerű lehetőségük. Ennek értelmében ezúttal a mások vagy saját életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, illetve a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére vetették be a könnygázt.

Mint írják, előzőleg többször felszólították a gyűlés agresszív résztvevőit, hogy lépjenek hátrébb.

Az alábbi videón a Telex kamerája annyit rögzített, hogy elkiáltja magát egy rendőr. „Menjenek hátrébb” – mondja hangosan, ám az nem hangzik el, hogy könnygáz, vagy más kényszerítő eszköz használatára készülnek, ahogy az ilyen esetekben szabályos lenne.

A rendőrségi közlemény azzal zárul, hogy a rendőrség mindenki számára biztosítja a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz való jogot, ugyanakkor határozottan intézkedik a jogsértések elkövetőivel szemben. A konkrét eset kapcsán a parancsnoki kivizsgálás megállapította, hogy az intézkedés jogszerű, szakszerű és arányos volt.