Habfelhőben úszik egy patak, de még mindig nem tudja senki, hogy mitől

Mintha egy habparti helyszíne lenne, úgy néz ki Ceglédbercelnél a Gerje-patak. A kisvízfolyás egyik bukógátjánál napok óta riasztó mennyiségben hömpölyög és képződik a fehér hab. A szokatlan látvány mögött többen az albertirsai szennyvíztisztító telep elégtelen működését sejtik. Az üzemeltető működésproblémákat elismert, de azt cáfolja, hogy ők lennének felelősek a habbal járó szennyezésért.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a patakba milyen anyagok kerültek, illetve hogy azok milyen veszélyeket hordoznak az élővilágra vagy az emberekre nézve. Mindenesetre a habzástól néhány tíz méterre fekvő, a Gerjéből is táplálkozó halastavaknál a legnagyobb nyugalomban horgásztak még hétfőn is.

A szennyezés okozójáról, veszélyességéről, az esetlegesen szükséges kármentesítési munkákról a vízügyet és a katasztrófavédelmet is kérdeztük, de egyelőre ezek a szervezetek sem tudtak konkrét információkkal szolgálni.

„A Gerje-patakot érintő habzással összefüggésben a vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a társszervek bevonásával a hétvége folyamán több helyszínen helyszíni vizsgálatokat és mintavételezést végzett.

A habzással kapcsolatos események kivizsgálása jelenleg is folyamatban van”

– írta a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kommunikációs szolgálata.

Török József, Ceglédbercel polgármestere azt mondta a Telexnek, hogy a katasztrófavédelem szombaton járt a településen, és mintákat vett a habzó Gerjéből. „Többféle szakmai vélemény is elhangzott, de egyelőre nem lehet biztonsággal megmondani, hogy mi okozta a habzást. Tény és való, hogy az albertirsai szennyvíztisztító évek óta problémákkal küszködik” – mondta Török József.

A polgármester úgy tudja, hogy február 23-án a szennyvíztisztítóban elektromos tűz keletkezett, ami négyből három légbefúvó meghibásodásához vezetett. Ez lehetett az oka annak, hogy nagyobb mennyiségű tisztítatlan szennyvíz került ki az üzemből a patakba. Arról, hogy a műszaki problémát azóta elhárították-e, nem kapott tájékoztatást az alvízi szakaszon található Ceglédbercel, ahogyan arról sem kaptak értesítést az albertirsai szennyvíztisztító teleptől, hogy a keletkezett szennyvizet nem tudják megfelelően tisztítani.

„Faramuci a helyzet, mert a környezetkárosításnak mi az elszenvedői vagyunk, nem az okozói, mégis nekünk kell vernünk a dobot, hogy a hangja eljusson valahová. Nekünk nincs hatásunk az albertirsai szennyvíztisztító működésére”

– mondta Török József.

Az albertirsai szennyvíztisztító problémái lassan több évtizedet felölelnek. A telep a jelek szerint nincs felkészülve haváriahelyzetekre, de eddig ilyen, látványos habzással járó szennyezést nem okozott az elégtelen működés. Azt, hogy a telep nem felel meg maradéktalanul a funkciójának, az is jelezheti, hogy Albertirsa önkormányzata egyszer már nekifutott egy haváriatározó létrehozásának, de végül nem volt rá forrás.

A szennyezéssel kapcsolatban küldtünk kérdéseket a tisztítótelep üzemeltetéséért felelős Daköv Kft.-nek is. Azt írták, hogy február 23-án leégett a biológiai tisztítás fúvógépeit vezérlő irányítástechnika, és azóta csak kézi üzemben tudják üzemeltetni a telepet. A káresetet egyébként jelezték a felettes hatóságnak, amely a hibaelhárítást is ellenőrzi. A Daköv szerint ez szerdára meg is történik.

Az üzemeltető cég azt írta,

„a kézi üzem miatt előfordulhat a határérték-túllépés a kibocsátási ponton, de ez semmi esetben sem jelenti azt, hogy tisztítatlan szennyvizet engednénk a Gerje-patakba”.

A Daköv Albertirsa honlapján jelentetett meg egy közleményt, amelyben az állt, hogy a ceglédberceli habzás és az albertirsai szennyvíztisztító telep meghibásodása között nincs összefüggés. A cég nekünk is azt írta, hogy nem alkalmaznak olyan műszaki eljárást, ami havária esetén habzást okozna a befogadó vízben. Ugyanakkor arra utaltak, hogy kapacitásproblémáik vannak.

A hétvégi esőzéseket és az illegális csapadékvíz-bevezetéseket jelölték meg a telep hidraulikai terhelésének növekedéséért felelős tényezőként: „Az üzemeltető álláspontja szerint azonban nemcsak ez okozza a problémát, hanem szabálytalan közműhasználat (szennyvízcsatornába bevezetett esővíz, illetve a közületi felhasználók által kibocsátott szennyvízhatárérték túllépése) miatt a bejövő szennyvíz minősége is kritikus. Ezért az üzemeltető hamarosan átfogó ellenőrzést indít ezek betartása érdekében.”

Egy, a területet jól ismerő, neve elhallgatását kérő civil környezetvédő azt mondta, nemcsak az albertirsai telep veszélyes, hanem a fentebb található pilisi is okozott már gondokat a Gerjében. Az elavult víziközmű-hálózat mellett szerinte az az egyik legnagyobb probléma, hogy ezek a húsz-harminc éve felépített tisztítótelepek alulméretezettek, vannak olyan időszakok, amikor a névleges kapacitásuk másfélszeresével kellene megbirkózniuk. Erre pedig képtelenek. Ezeket ugyan haváriahelyzetnek tekintik, de olyan gyakorisággal fordulnak elő, hogy inkább rendszerhibaként kell rá tekintenünk – mondta.

A nekünk nyilatkozó környezetvédő szerint

az ilyen szennyvíz-elszabadulások évekre képesek a patak élővilágát kipusztítani.

Ha a telepeket nem korszerűsítik, bővítik, szerinte még az is megoldást jelenthetne, ha 10-20 hektáros ülepítő, szikkasztó tavakat csatlakoztatnának a tisztítókhoz, így legalább egy helyre koncentrált módon kellene csak pusztítással számolni.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a természet öntisztulási képességére van minden hagyva, de egy olyan kis vízhozamú patak esetén, mint a Gerje, ez nem magától értetődő. A ceglédberceli polgármester szerint előfordulhat, hogy a mostani szennyezés által terített, a mederben és a növényzeten megtapadó, bomlásnak induló üledék, lepedék még hónapokkal később is bűzhatással járhat.

Azt, hogy az ökoszisztéma mennyire képes regenerálódni, még nehezebb megbecsülni.