Gelencsér lekommunistázta Pintért és Matolcsyt, Orbán szerint ők sokkal többet tettek a hazájukért, mint a Momentum frakcióvezetője

Innentől kezdve újabb négy-öt hét, mire a képviselők újra Orbán Viktort kérdezhetik a parlamentben.

Keresztes László Lóránt annyit mondott még Orbánnak, hogy azt a profitot, amit az akkumulátorgyárak itt megtermelnek, azt ki is viszik majd az országból.

Orbán úgy reagált, ahhoz, hogy 3 ezer milliárdot elköltsenek a víziközműrendszer fejlesztésére, azt a pénzt előbb meg kell termelni. Ők pedig gyakran dolgoznak gyárakban, és a miniszterelnök szerint a gyárak ellen beszélni a parlamentben nem túl jó hozzáállás.

A kormány valóban foglalkozott az ivóvízhálózatokkal – mondta Orbán Viktor. Az ország tekintélyes része úgy érzi a miniszterelnök szerint, hogy nem igazságos a rendszer, mert ugyanannyi ivóvizet drágábban kapnak meg, mint máshol.

Orbán szerint igazságossági szempontból indokolt lenne, hogy ha bárhol élsz, egy köbméter vízért ugyanannyit fizess. Ennek a rendszernek a bevezetésén dolgozik a kormány – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a vízközműhálózat fejlesztésében több évtizedes elmaradásban vannak. A teljes felújításhoz 3000 milliárd forintra lenne nagyjából szükség. Orbán azt mondta, azon dolgozik a kormány, hogy ezeket a forrásokat elő tudják teremteni.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt a szerinte rossz ivóvízhálózatról kérdezte Orbánt, ami szerinte legalább egy évtizedes probléma. A képviselő szerint 3 milliárd forint a víziközműrendszer felújítására kevés, pedig ennyi van a költségvetési tervben szerinte.

Nem újságcikkekről van szó, hanem a nyomozati anyagokban szereplő tényekről és lehallgatási jegyzőkönyvekről – mondta Jámbor András Rogánnak. „Én nem vádoltam önt, azt kértem, hogy tisztázza magát.”

A miniszter nem beszélt arról Jámbor szerint, hogy a kabinetfőnökének milyen köze van a végrehajtói kar elnökéhez. Furcsának találja a párbeszédes képviselő, hogy sokszor beszélnek a Schadl-ügy főszereplői Tóniról mindenféle bizniszekkel összefüggésben, de Rogán azt állítja, hogy soha nem látta ezeket az embereket.

Jámbor szerint az igazságszolgáltatás nem működik megfelelően Magyarországon, és a végrehajtók jogszerűtlenül tesznek ki embereket a lakásaikból.

„Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania” – reagált Rogán Antal. Hogy betartjuk-e a jogszabályokat, vagy sem, az erre jogosult hatóságoknak kell kivizsgálnia szerinte. Ebben az esetben egy ilyen vizsgálat már lezárult. „Nem az ártatlanságot kell bizonyítani, hanem a bűnösséget” – tette hozzá.

Rogán úgy reagált Jámbor kiejtésére, hogy „nem tudom, hogy Schadl és Schádl urak ugyanazok a személyek-e, vagy egyszerűen csak sajátos kiejtési módot láthatunk, de egyvalamiről biztosíthatom, sem az egyik, sem a másik nevű urat nem áll módomban megismerni, nem is ismertem és valószínűleg a jövőben sem fogom. Úgyhogy a kérdésére ezt tudom válaszolni nyíltan, tisztán és egyszerűen”.

A miniszter úgy látja, hogy a baloldalon egy sajátos logikával úgy kellene működnie az igazságszolgáltatásnak, ha látnak egy nekik tetsző újságcikket, már ítéletet is hirdetnének pár nap alatt az ügyben, de Magyarországon Rogán szerint jogállam van, amiben az igazságszolgáltatás úgy működik, hogy kivizsgálják az ügyeket.

Minden, gyanúként felmerült esetet kivizsgáltak, és ha jogszabálysértés gyanúja merült fel, ott a hatóságok tettek lépéseket, elindították a szükséges eljárásokat, mondta Rogán. A minisztert viszont nem érdekli a Párbeszéd véleménye, csak a választóké, akik pedig szerinte áprilisban döntöttek.

Rogán Antalt kérdezte Jámbor András a Schadl-ügyről. Az ügy nyomozati anyagaiban ugyanis több helyen is előkerül a Tóni, Barbara és Ádám becenév.

A Párbeszéd képviselője nehezen tud másra gondolni, ha Tóni nevű miniszterről van szó, mint hogy Rogán Antalra, valamint a feleségére, Rogán Barbarára és a miniszter kabinetfőnökére, Nagy Ádámra.

Azt kérdezte Rogántól, hogyan kapcsolódik Schadl Györgyhöz, és milyen kapcsolatban áll a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével. Azt is tisztázni szeretné, hogy a fideszes képviselők és „a végrehajtói maffia” között mi a kapcsolat.

Jámbor azt kérte, hogy államosítsák a végrehajtási rendszert, kártalanítsák a végrehajtói kar áldozatait az elmúlt harminc évből, és hozzanak új végrehajtási törvényt, amit azok írtak, akik most vád alá vannak helyezve.

Toroczkai úgy reagált Orbánnak, szomorúan látja, hogy a kormány nem akar valós lépéseket tenni az ügyben, és nem fogadja meg a javaslatait. De azért a Mi Hazánk elnöke már most készül, hogy pár hét múlva, amikor újra kérdezheti Orbánt, akkor majd a fúrt kutakról kérdezné a miniszterelnököt.

Orbán szerint az a javaslat, amit ön tett a végrehajtói kar reformjára, „az nem tűnik működőképesnek”.

Nem helyes, ha valaki politikusokat csuklóból maffiózónak nevez – válaszolta Orbán Viktor Toroczkai László kérdésére. Azt pedig megengedhetetlennek nevezte a miniszterelnök, hogy egy teljes szakmát, a közjegyzőket maffiózónak nevezze.

Attól, hogy ránk ég az ügy, nem tartok – reagált Orbán a Mi Hazánk Mozgalom elnökének a Schadl–Völner-ügyről. A miniszterelnök nem boldog, hogy ilyen kérdésekkel kell foglalkozniuk, sőt, nagy bajnak tartja, de ez mutatja meg szerinte, hogy a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.

A Mi Hazánk-os Toroczkai László a végrehajtói rendszerről beszélt Orbánnak, arról, hogy Schadl György másfél éve letartóztatásban ül, de a kormány mégsem tett azóta semmit arra, hogy a rendszert megreformálja. Most arról kérdezte Orbánt, mikor tesznek végre valamit?

Azt javasolta a Jobbik frakcióvezetője Orbán Viktornak, hogy foglalkozzon a kötelező tagság kérdésével akkor is, ha egy kamara nem megfelelően képviseli a tagjait. Szerinte ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK) ez a helyzet. Azt a modellt javasolta a miniszterelnöknek az MKIK esetében is, mint a MOK-nál, azaz a tagok dönthessenek a tagságukról.

Csak a tagok dönthetnek ebben a kérdésben – reagált a miniszterelnök. A kamarai tagok dönthetnek úgy, hogy eltörlik a kötelező tagságot vagy kamarai díjat. Orbán megjegyezte, hogy a MKIK rendkívül sok segítséget nyújtott a kormánynak a gazdasági válságban.

Orbán úgy reagált Lukácsnak, szerinte a kamara belső ügyeiben kizárólag a kamara illetékes, de partnerként tekint a kormány a kamarára, akivel szívesen működik együtt.

Orbán szerint a Magyar Orvosi Kamarának köszönettel tartoznak, mert nemrégiben megegyeztek velük (pl. a hálapénz kivezetéséről), és azt be is vezették, ez pedig Orbán szerint nem ment volna a kamara nélkül. A jövőben is szívesen dolgoznak velük együtt, mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint egy esetben nem fogadja el a kötelező tagságot, ha azt a kamara nyomásgyakorlásnak használja fel. Ezután sok sikert, eredményes szakmai munkát kívánt a MOK-nak.

Lukács László György szerint a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem képviseli a vállalkozókat, érdemi munkát nem végez, csak beszedi a sápot.

A Jobbik frakcióvezetője arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy támogatná-e, hogy népszavazás vagy más konzultáció legyen a kötelező kamarai tagságról, vagy csak egyszerűen eltöröljék az 5 ezer forintos kamarai díjat.

Gurmai úgy reagált Orbánnak, csak azért, mert valami sokat és hangosan ismételget, az még nem lesz igaz, így pedig nem igaz, hogy az ellenzék háborúpárti lenne, azt csak a propagandamédia terjeszti az MSZP-s képviselő szerint. Gurmai szerint statisztikákban mérhető, hogy a gyerekek között is megnőtt a bűnelkövetők száma egy év alatt.

Orbán erre úgy reagált, ő komolyan veszi Gurmai hozzászólását, és azt „egy jelentkezésnek veszem a béketáborba”, már ha Gelencsér ezt megengedi Gurmainak, mondta a miniszterelnök. „Isten hozta a béketáborban”, köszöntötte Gurmait.

Én azt hiszem, önök valóban háborúpártiak – válaszolta Orbán Viktor az MSZP-s Gurmai Zitának.

A kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne, ezért nem szállítana fegyvert Ukrajnának. A miniszterelnök eddig azt hitte, hogy az ellenzék álláspontja szerint akkor lehet vége a háborúnak, ha az egyik fél győz, és ezért akár fegyvert is szállítanának.

Nem akarom morálisan minősíteni ezt az álláspontot – jegyezte meg, de azt megismételte: az ellenzék háborúpárti.

Az MSZP-s Gurmai Zita kevés közös pontot talál önmaga és Orbán között, „az egyre nyilvánvalóbb testalkati hasonlóságon túl”, talán csak a gyerekek szeretetét. Gurmai azt kérdezte Orbántól, komolyan gondolja, hogy háborúban öletnék le a gyerekeiket, unokáikat? „Azért vagyunk háborúpártiak, mert támogattuk az Oroszország elleni szankciókat? Hiszen azokat önök is megszavazták”, mondta a képviselő, aki szerint ezt a jelzőt csak a kormánypárt akarja rájuk sütni. „Ez a gyűlöletbeszéd sajnos elhagyta a politikai színteret”, és lecsurgott a társadalomba az MSZP-s képviselő szerint.

Mindenki tudja, hogy az ellenzéki összefogás azért született meg, mert önök eltorzították a választási törvényt. Emiatt kellett összefognia a Momentumnak Orbán korábbi KISZ-társával, Gyurcsány Ferenccel.

Gelencsér Ferenc elkezdte sorolni a kormány korábbi és jelenlegi tagjait, akik az MSZMP tagjai voltak 1989 előtt.

• Pintér Sándor belügyminiszter, egykori MSZMP-tag, kommunista,
• Stumpf István kormánybiztos, egykori MSZMP-tag, kommunista,
• Fónagy János államtitkár, egykori MSZMP-tag, kommunista,
• Tállai András, államtitkár, egykori MSZMP-tag, kommunista,
• Matolcsy György, az MNB elnöke, volt MSZMP-tag kommunista – sorolta a Momentum frakcióvezetője.

Hogy lehetnek ezek az emberek 2023-ban Magyarországon közhatalmi pozícióban? – tette fel a kérdést a miniszterelnöknek.

Mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletreméltó emberek – reagált Orbán Viktor Gelencsérnek. „Ezek az emberek sokkal többet tettek a hazájukért, mint amit ön egész életében tenni fog” – jelentette ki.

Orbán úgy reagált Gelencsérnek, köszöni az érdeklődését, „nem tudok róla, hogy politikai karrierem lett volna”, szolgálata viszont van vagy harminc éve, ez pedig szerinte jelentős különbség.

„Szabadságharcosok voltunk, szabadságharcosok maradtunk, ma leginkább a hazánk szuverenitásáért kell harcolnunk” mindenféle külső erőkkel szemben, mondta Orbán, aki az ellenzéket is ezek közé sorolja.

Miniszterelnök úr, ön a harmincöt éves politikai karrierje során a politikai spektrum teljes skáláján átment – mondta Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője Orbánnnak. A miniszterelnök szerinte utcai harcosból békegalamb lett mára. Egy valami azonban állandó volt a karrierjében: az antikommunizmus.

Hogy lehetséges az, hogy az ötödik Orbán-kormányban egykori MSZMP-tagok foglalnak helyet? – tette fel a kérdést Gelencsér a miniszterelnöknek.

A magyar nép megbízásából én irányítom a kormányt, válaszolt Orbán Kálmánnak. A miniszterelnök örül annak, hogy az ügyészség végzi a munkáját, és azt ajánlotta Kálmánnak, ha kérdése van, forduljon az ügyészséghez.

Kálmán Olga erre úgy reagált, „tudtam, hogy nem tartozik az erényei közé az egyenes beszéd” – ez kisebb nevetést váltott ki a kormánypárti oldaltól.

Orbán erre úgy reagált, már régóta tudja, hogy ez az azonnali sértések órája, nem pedig azonnali kérdések órája. Szerinte az esküjének lényege, hogy a törvényt betartja és betartatja.

Eldőlt az első dominó a sorban, Völner Pál „megszegte a fideszes hallgatás törvényét”, és a bíróság elé idéztetné Varga Juditot, Trócsányi Lászlót és több államtitkárt az elmúlt évek – mondta a DK-s Kálmán Olga, aki szerint a volt igazságügyi államtitkár nem hajlandó egyedül elvinni a balhét.

Nem hajlandó eljátszani, hogy Varga Judit és Trócsányi László tudta és beleegyezése nélkül lépett szövetésggel Schadl Györggyel. A DK képviselője szerint Völner előbb-utóbb beszélni fog, és talán azt is elárulja, ki lehet az a Tóni, és milyen magasra ér a végrehajtói korrupciós ügy.

Azt kérdezte Kálmán Olga Orbántól, hogy tudott-e „Völner Pál, Varga Judit és a végrehajtók korrupt üzelmeiről”, tudott arról, mi zajlott az Igazságügyi Minisztériumban. Ha ezt állítja, ki irányítja valójában a kormányát – kérdezte a miniszterelnököt.