Külföldről is jöhet áram a debreceni akkugyárhoz, ehhez százmilliárdos távvezeték-fejlesztés indul itthon

Február közepén jelentette be a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir), hogy jóváhagyta hazai hálózatfejlesztési tervét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A következő években több, mint 400 milliárd forintból bővítik kapacitásukat országszerte, például Pécsett, Hévízen és Perkátán új transzformátorokat építenek be a térségek ellátásbiztonsága érdekében, és hasonló, a lakosság számára sokszor nem annyira látható helyeken fejlesztenek, hogy tudják tartani a tempót a növekvő igényekkel.

Nem lesz a nyitásig újabb nagyerőmű

Ezekre a fejlesztésre elsősorban azért van szükség, hogy ki tudják szolgálni „az újabb, jelentős volumennel rendelkező fogyasztók energia-, valamint az adott térségben jelentkező, és elsősorban napelemes erőművi fejlesztések csatlakozási igényeit”. Több nemzetközi kapcsolat bővítése is szerepel a hosszabb távú tervek között, például a 400 kilovoltos távvezeték bővítése egy második rendszer kialakításával a Szeged melletti Sándorfalva és Szabadka között 2028-ig.

Az újabb fogyasztók és a szabadkai, nemzetközi bővítés is egybecseng azokkal a híresztelésekkel, hogy az ilyen jellegű beruházásokra részben a debreceni akkumulátorgyár miatt lehet szükség. A Világgazdaság januárban írt arról, hogy az épülő CATL-gyár energiaigénye csak egy paksi blokknyi kapacitással lenne kielégíthető, ami azonban 2030-ra készül csak el, ezért úgy tűnik, hogy

külföldről kell majd áramot importálni.

Az üzem első egységét várhatóan 2024-ben adják át, addigra pedig a Mavir sem tervez új magyar nagyerőművel, azzal viszont számolnak, hogy „Debrecen térségében kiemelt ipari parki fejlesztés keretében jelentős méretű ipari fogyasztói igények megjelenése várható”. A hálózati engedélyeshez benyújtott igénybejelentés alapján 2024 végéig 235 megavoltamper, míg 2026 év végéig összesen 740 megavoltamper teljesítményigény csatlakozása várható a térségben. Ebbe persze beletartoznak más üzemek is, mint a szintén Debrecenben épülő BMW-gyár, de a civileket is megmozgató aggályok inkább az akkumulátorgyár villamosenergia- és vízigénye miatt jöttek elő.

Akik bár nagyban támaszkodnának saját tulajdonú, esetleg magyar partnerekkel együttműködésben építendő naperőművekre, ezekből itthon soha nem látott kapacitásúakra és területigényűekre volna igény, a tároláshoz szükséges akkumulátorparkokról nem is beszélve. A Világgazdaság azt írja, hogy piaci találgatások szerint a kínai cég kaphatott ígéretet arra, hogy a magyar kormány gondoskodik az üzem áramellátásáról.

Észak-keletre kell az áram

Hogy hogyan, arra egy február végi Magyar Közlöny adhat választ, amiben a kormány 115 milliárd forintot különített el „az Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergiahálózat-fejlesztés megvalósulása érdekében”. A tervek szerint 2028-ig több fokozatban 220 kilovoltosról 400 kV-osra fejlesztik a Szeged és Szolnok közötti távvezetéket összesen 115 milliárd forintból.

A beruházás az érintett térség áramellátásának stabilitását növeli majd a Mavir lapunknak küldött válasza szerint. Arra a kérdésre, hogy kifejezetten a CATL-gyár miatt van-e erre szükség, nem tudtak válaszolni, de a Magyar Közlönyben foglaltak szerint és az üzem magas áramigénye miatt ez sejthető. A gyárnak csak az első ütemben elkészült egysége 640 GWh-t fogyaszt majd évente, bár a CATL azt ígéri, karbonsemlegessé teszik a telephelyet. Erre a tervek szerint leghamarabb 2039-től kerülhet sor, addig pedig jó eséllyel nagy szükség lesz a nem megújuló forrásból származó importáramra is.

Itt jön képbe a Szeged és Szolnok között 1971-re megépült 220 kV-os, 114 kilométer hosszú távvezeték. A két tiszaparti város között most teljesen elbontják a távvezetéket, a helyén új oszlopokkal épül meg a 400 kV-os vezeték. A Mavir szerint a 115 milliárd forintos beruházási összeg a kivitelezési, bontási, anyag- és szerelvénybeszerzési költségeket együttesen fedezi.

Mivel a fejlesztés méretéből adódóan a tervezés-engedélyezés, majd az építkezés időigénye is jelentős, a teljes megvalósítás legkorábban 2028-ra várható. Addig a fogyasztók folyamatos ellátása összehangoltan, az alap- és elosztóhálózaton keresztül a munkálatok ideje alatt is biztosított lesz a cég szerint.

Szerb–magyar–szlovén összeköttetés

A Közlöny után az LMP-s Kanász-Nagy Máté egy budapesti sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a kormány kínai akkumulátorgyarmattá akarja tenni Magyarországot. Szerinte a beruházásra azért van szükség, hogy a Paks 2 által megtermelt áramot a kínai akkumulátorgyárak felvehessék majd. Csakhogy Paks és az Észak-Alföld között már jelenleg is van 400 kV-os összeköttetés, így valószínű, hogy inkább az importenergia miatt történik a beruházás, és ezt támasztja alá az is, hogy nemcsak a Szeged–Szolnok távvezeték fejlesztéséről beszélünk, hanem a Szeged és Szabadka közöttiről is.

„Teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a távvezetékfejlesztést nagyrészt a debreceni akkumulátorgyár indokolja” – írta megkeresésünkre a párt sajtóosztálya. Az első ütem engedélyében 640 GWh éves fogyasztás szerepel, és az LMP szerint ha a következő két ütem is hasonló fogyasztással jár, akkor a teljes projekt 2000 GWh áramot igényel majd, ami Magyarország éves áramfogyasztását 4%-kal emelné meg.

A kérdés csak az, honnan jönne mindez. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője a Hajdú Online-nak azt nyilatkozta január végén, hogy az európai piac képes lesz biztosítani a gyár áramigényét, és hogy még folyamatban vannak az energiavásárlási tárgyalások, de a lakosságot nem veszélyeztetheti a jövőben a CATL áramfogyasztása, ami ugyancsak arra utal, hogy külföldi forrásokra támaszkodna a gyár. Szijjártó Péter beszélt is arról 2022-ben, hogy egy szerb–magyar–szlovén kapcsolódással ezen országok jobban ki tudják majd használni egymás kapacitásait. A külügyminiszter Paks mellett Szerbiában zajló beruházásokat is említett.

Ha baj van, kapcsol a dízelgenerátor

A telephelyre külön villamosalállomást építenek, ami az érkező nagy- vagy középfeszültségű áram kisfeszültségre történő átalakítását végzi majd. A transzformált áramot a telephely belső elektromoshálózat-rendszerén keresztül vezetik a fogyasztókhoz. Az olajszigetelésű transzformátorokat olyan vízzáró kármentőkben helyezik el, amelyek a transzformátor meghibásodása esetén kifolyó olaj elszivárgását megakadályozzák, így a fentebb már hivatkozott első ütemi engedélyek szerint alkalmasak a beépítésre kerülő legnagyobb transzformátor teljes olajmennyiség környezetbe jutásának megakadályozására.

Az új debreceni gyár részben tehát külföldről importált árammal üzemelhet majd, ami mellett az is fontos kérdés, hogy mi történik, ha valamiért nem tud akkora mennyiséget felvenni fogyasztóként, mint amire igénye lenne. Az engedélyben azt írják, hogy a normál villamosenergia-ellátás kiesése esetére készülnek egy veszélyhelyzeti 1000 kW-os dízelgenerátorral, amire azért van szükség, hogy a tüzivízszivattyú áram alatt legyen. Ehhez épül egy 1 m³-es olajtartály, ami 8 órára elegendő.

Az akkumulátorgyárak technológiájáról, technológiai és energetikai követelményeiről ebben a korábbi Telex-cikkben olvashatnak részletesen.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.