Debreceni akkumulátorgyár-vita: a polgármester visszavonulna, ha a kormány elvenné a várostól a gyárat

Közel másfél órás vitát váltott ki a debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén a kínai CATL akkumulátorgyár ügye. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a héten több ellenzéki képviselő is tiltakozott a gyár debreceni beruházása ellen, amelyet augusztus 12-én Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára jelentett be.

Az ellenzékiek többek között a város vízellátását féltik az akkumulátorgyár vízigénye és a kilencezer fős létszáma miatt, az LMP egy helyi népszavazás lehetőségét is belengette az ügyben (bár eddig még nem fogalmazták meg kérdésüket). A városvezetés ezeket az aggályokat már egy keddi közleményben cáfolta, de a téma a közgyűlésen is előjött.

Papp László polgármester a kilencezres munkavállalói létszámról azt mondta a vitában: ezt elérni hosszú folyamat lesz, a gyár több egységben fog megvalósulni, tehát 2024-ben még nem lesz kész. További területeket nem fognak bevonni az akkumulátorgyárhoz, ígérte a polgármester, és a BMW-vel szemben itt nem is termőterületeket minősítenek át a gyárépítés miatt.

Több ellenzéki képviselő a közgyűlésen is firtatta a vízellátás ügyét. Jánki József, a DK önkormányzati képviselője a jövőbeni vízellátási helyzetről érdeklődött, arról, hogy mi lesz 15 év múlva az aszályosabb időszakban. A Momentum önkormányzati képviselője, Szabó Bence pedig azt kérdezte: mekkora vízmennyiséget használ majd fel a gyár naponta.

A polgármester utóbbi kérdésre válaszolva egy korábbi, többek közt a Momentum által is elfogadott közgyűlési döntést idézett fel, amelyben kikötötték, hogy óránként legfeljebb 1080 köbméter vizet lehet használni az egész ipari parkban, és ehhez a CATL-nek is igazodnia kell.

Szerinte a gyár azért sem veszélyezteti Debrecen vízellátását, mert az üzemnek szigorú magyar és uniós környezetvédelmi jogszabályoknak kell majd megfelelnie, mint ahogy az történt a CATL németországi, jelenleg tesztüzemben működő gyárában is. A vízfelhasználással kapcsolatos aggályok miatt a közgyűlésen egy diagramot is bemutattak, amely szerint a város napi vízfelhasználása jelenleg napi 40 ezer köbméter, szemben azzal, hogy a 80-as években még napi 90 ezer köbméter volt, a napi ipari vízfelhasználás nem éri el a 10 ezer köbmétert.

A polgármester érvelésének egyik eleme az volt, hogy bár jelenleg aszály van, 2020-ban volt olyan nyár, hogy szinte mindennap esett. Szerinte a feladat annyi, hogy nem szabad elvezetni a vizet a városból, hanem ott kell tárolni és később felhasználni azt. Hogy a város környékén kiszáradt tavakat feltölteni hivatott a Civaqua-program a CATL miatt nem indult volna el, azt ostobaságnak nevezte.

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Egyesület Debrecen képviselője viszont szkeptikusabb volt: azt kérdezte, mi lesz, ha a kínai cégnek az óránkénti 1080 köbméternél jóval több vízre lesz szüksége, illetve ha a magyar kormány – a gödi példához hasonlóan – különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a beruházást, amelynek értelmében elkerülhet a gyár a várostól.

A kínai fél extra vízigényével kapcsolatos aggályokat a polgármester elhárította. A kormány Gondola által felvetett esetleges lépésére pedig úgy felelt: „ez legrosszabb rémálmában sem merült fel eddig”, de amennyiben ez megtörténne – mint fogalmazott –,

„abban a pillanatban fejezném be a politikai pályafutásomat”.

Hozzátette, nem tart a kormány ezen lépésétől, sőt „zéró esélyt” lát erre, amely pontnál a kormánnyal való eddigi jó együttműködésüket hangsúlyozta.

Gondola Zsolt Zoárd egy másik kérdésére, miszerint érkeznek-e külföldi munkavállalók, az uniós szabad munkaerő-áramlásra hivatkozva igennel felelt Papp László, de azt mondta: főként a debrecenieket és az ide költözőket szeretnék foglalkoztatni. Madarasi István (MSZP) kérdésére kifejtette: képzéseket is fognak igazítani a CATL-hez, akárcsak a BMW-hez, ezek az alakítások már most megkezdődtek, mind a középiskolai, mind az egyetemi képzéseknél.

A gödi helyzet a vitában más szempontból is felvetődött. Az ellenzéki politikusok többször emlegették a gödi Samsung-gyár esetét is. A fővárosi agglomerációban lévő város kútjaiban ugyanis májusban lítiumot találtak. A városvezetés szerint itt ilyen aggály sincs: a gyár kijelölt területe ugyanis három kilométerre van a legközelebbi lakóhelytől.

Papp László azt ugyanakkor elismerte, hogy még nem ismert minden részlet a beruházással kapcsolatban, különösen a műszaki paramétereket illetően, de amint információk lesznek, tájékoztatni fogják a lakosságot és a közgyűlést is, ahogyan azt a BMW-gyár kapcsán is tették. Emellett a képviselőknek ígéretet tett a további egyeztetésekre, arra, hogy konzultációt szervez a Debreceni Vízmű igazgatójával, akivel előzetesen ő is egyeztetett a város vízfelhasználásáról.