Debreceni akkumulátorgyár-vita: a polgármester visszavonulna, ha a kormány elvenné a várostól a gyárat

2022. augusztus 18. – 15:29

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Közel másfél órás vitát váltott ki a debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén a kínai CATL akkumulátorgyár ügye. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a héten több ellenzéki képviselő is tiltakozott a gyár debreceni beruházása ellen, amelyet augusztus 12-én Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára jelentett be.

Az ellenzékiek többek között a város vízellátását féltik az akkumulátorgyár vízigénye és a kilencezer fős létszáma miatt, az LMP egy helyi népszavazás lehetőségét is belengette az ügyben (bár eddig még nem fogalmazták meg kérdésüket). A városvezetés ezeket az aggályokat már egy keddi közleményben cáfolta, de a téma a közgyűlésen is előjött.

Papp László polgármester a kilencezres munkavállalói létszámról azt mondta a vitában: ezt elérni hosszú folyamat lesz, a gyár több egységben fog megvalósulni, tehát 2024-ben még nem lesz kész. További területeket nem fognak bevonni az akkumulátorgyárhoz, ígérte a polgármester, és a BMW-vel szemben itt nem is termőterületeket minősítenek át a gyárépítés miatt.

Több ellenzéki képviselő a közgyűlésen is firtatta a vízellátás ügyét. Jánki József, a DK önkormányzati képviselője a jövőbeni vízellátási helyzetről érdeklődött, arról, hogy mi lesz 15 év múlva az aszályosabb időszakban. A Momentum önkormányzati képviselője, Szabó Bence pedig azt kérdezte: mekkora vízmennyiséget használ majd fel a gyár naponta.

A polgármester utóbbi kérdésre válaszolva egy korábbi, többek közt a Momentum által is elfogadott közgyűlési döntést idézett fel, amelyben kikötötték, hogy óránként legfeljebb 1080 köbméter vizet lehet használni az egész ipari parkban, és ehhez a CATL-nek is igazodnia kell.

Szerinte a gyár azért sem veszélyezteti Debrecen vízellátását, mert az üzemnek szigorú magyar és uniós környezetvédelmi jogszabályoknak kell majd megfelelnie, mint ahogy az történt a CATL németországi, jelenleg tesztüzemben működő gyárában is. A vízfelhasználással kapcsolatos aggályok miatt a közgyűlésen egy diagramot is bemutattak, amely szerint a város napi vízfelhasználása jelenleg napi 40 ezer köbméter, szemben azzal, hogy a 80-as években még napi 90 ezer köbméter volt, a napi ipari vízfelhasználás nem éri el a 10 ezer köbmétert.

A polgármester érvelésének egyik eleme az volt, hogy bár jelenleg aszály van, 2020-ban volt olyan nyár, hogy szinte mindennap esett. Szerinte a feladat annyi, hogy nem szabad elvezetni a vizet a városból, hanem ott kell tárolni és később felhasználni azt. Hogy a város környékén kiszáradt tavakat feltölteni hivatott a Civaqua-program a CATL miatt nem indult volna el, azt ostobaságnak nevezte.

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Egyesület Debrecen képviselője viszont szkeptikusabb volt: azt kérdezte, mi lesz, ha a kínai cégnek az óránkénti 1080 köbméternél jóval több vízre lesz szüksége, illetve ha a magyar kormány – a gödi példához hasonlóan – különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a beruházást, amelynek értelmében elkerülhet a gyár a várostól.

A kínai fél extra vízigényével kapcsolatos aggályokat a polgármester elhárította. A kormány Gondola által felvetett esetleges lépésére pedig úgy felelt: „ez legrosszabb rémálmában sem merült fel eddig”, de amennyiben ez megtörténne – mint fogalmazott –,

„abban a pillanatban fejezném be a politikai pályafutásomat”.

Hozzátette, nem tart a kormány ezen lépésétől, sőt „zéró esélyt” lát erre, amely pontnál a kormánnyal való eddigi jó együttműködésüket hangsúlyozta.

Gondola Zsolt Zoárd egy másik kérdésére, miszerint érkeznek-e külföldi munkavállalók, az uniós szabad munkaerő-áramlásra hivatkozva igennel felelt Papp László, de azt mondta: főként a debrecenieket és az ide költözőket szeretnék foglalkoztatni. Madarasi István (MSZP) kérdésére kifejtette: képzéseket is fognak igazítani a CATL-hez, akárcsak a BMW-hez, ezek az alakítások már most megkezdődtek, mind a középiskolai, mind az egyetemi képzéseknél.

A gödi helyzet a vitában más szempontból is felvetődött. Az ellenzéki politikusok többször emlegették a gödi Samsung-gyár esetét is. A fővárosi agglomerációban lévő város kútjaiban ugyanis májusban lítiumot találtak. A városvezetés szerint itt ilyen aggály sincs: a gyár kijelölt területe ugyanis három kilométerre van a legközelebbi lakóhelytől.

Papp László azt ugyanakkor elismerte, hogy még nem ismert minden részlet a beruházással kapcsolatban, különösen a műszaki paramétereket illetően, de amint információk lesznek, tájékoztatni fogják a lakosságot és a közgyűlést is, ahogyan azt a BMW-gyár kapcsán is tették. Emellett a képviselőknek ígéretet tett a további egyeztetésekre, arra, hogy konzultációt szervez a Debreceni Vízmű igazgatójával, akivel előzetesen ő is egyeztetett a város vízfelhasználásáról.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!