Debrecen: a város vizét félti az akkumulátorgyártól a helyi ellenzék

„A debreceniek joggal érezhetik, hogy a fejük felett döntöttek egy olyan beruházásról, amelyikről alig tudunk valamit” – mondta a Cívishir tudósítása szerint Gondola Zsolt Zoárd ellenzéki önkormányzati képviselő egy keddi sajtótájékoztatón a kínai CATL vállalat városban tervezett akkumulátorgyára körüli aggályokról.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, pénteken jelentették be a kínai gigaberuházást, amellyel a CATL (Contemporary Amperex Technology Co., Limited) a németországi után a második európai üzemét építi fel Debrecenben egy 221 hektáros területen, 3000 milliárd forint értékben.

Gondola Zsolt Zoárd szerint azonban a gyár „borzasztóan sok vizet fog igényelni”, amely így a város vízkészletét fogja veszélyeztetni.

„Debrecen alapvető ökoszisztémáját azok a Tisza felől táplált réteg- és talajvizek határozzák meg, amelyek az évtizedek óta halogatott Civaqua-program hiányában elapadóban vannak. Erre a helyzetre egy nagy vízigényű gyár telepítése nem megfelelő lépés, hiszen a mai ismereteink alapján veszélyezteti Debrecen vízkészletét, elszívva a lappangó rétegvizeket” – mondta a képviselő.

Az esetleges vízellátási problémák mellett a politikus a város Civaqua-programját is bírálta, amellyel a városvezetés a Keleti-főcsatorna vizét elvezető vezetékkel kívánja pótolni a Debrecen körül kiszáradt tavakat – az idén kiszáradt Vekeri-tó múltjáról itt írtunk – és több zöldterületet is a városban.

Gondola sajtótájékoztatójára a városházáról egy hosszú közlemény formájában érkezett válasz. Ebben a beruházás jelentőségét emelték ki, valamint azt, hogy „hamisnak tartják azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet”.

Mint írták: „Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak.” Közleményükben megjegyzik, Európában csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült az elmúlt éveben, köztük a dél-európai és a környezetvédelemre különösen figyelő skandináv országokban is.

A városvezetés szerint „Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik, az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve tervezték meg, valamint a város gazdasága és a lakosság vízigénye is teljes mértékben kiszolgálható”. Mint írják, még a mostani extrém száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést bevezetniük.

A Civaqua-program első ütemének köszönhetően az önkormányzat szerint a város vízgazdálkodási pozíciói is javultak, Debrecen ezáltal „15 ezer liter/perc (napi 21 600 köbméter) vízhozamú vízutánpótlást kap. A Civaqua-program második üteme a tervek szerint megtriplázza ezt a kapacitást.”

A gyár helyét ért kritikára így reagáltak: a „déli iparterület 2001-ben gazdasági rendeltetésű területként került be a város szerkezeti tervébe, ennek megfelelően 2003-tól a szabályozási tervben is így szerepel. Több mint két évtizede ismert tény, hogy a terület, alkalmassága révén, ipari beruházások fogadására van kijelölve.”

Az ellenzéki képviselők további kritikájára azonban nem érkezett válasz a városvezetéstől. Gondola Zsolt Zoárd azt mondta, a tervek szerint a 9000 embert foglalkoztató gyárba részben külföldi, zömmel ázsiai dolgozókat hoznak majd.

„Szeretnénk tisztán látni, hogy valós-e ez az információ. Amennyiben az, miként fogja beilleszteni őket a városvezetés a helyi kultúrába, hogyan gondoskodnak a közlekedésükről, a lakhatásukról?” – tette fel a kérdést a képviselő, akinek az augusztus 18-i közgyűlés egyik előterjesztésével is fenntartásai vannak.

Papp László polgármester beadványának lényege szerint ugyanis az önkormányzat értékesítené a Déli Gazdasági Övezet egy 37 hektáros területét saját vállalata, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. számára nettó 1,66 milliárd forintért, amely adásvétellel Gondola szerint így a terület kikerülne a közgyűlés közvetlen hatóköréből.

A gyárral kapcsolatban korábban egy másik önkormányzati képviselő, az MSZP-s Madarasi István is levélben fordult Papp László polgármesterhez, amelyben az ügy sürgősségi megvitatását kérte a polgármestertől – írja a Debreciner. A képviselőt főként a cég álláshirdetései érdekelték, amelyben a CATL „olyan mérnököket keres, akiknek fő feladata a vízellátás és -elvezetés, valamint a víz- és villamosenergia-rendszer tervének elkészítése”. A képviselő szerint „két olyan téma, amely mindenkit foglalkoztat: víz és energiaellátás Magyarországon, ezen belül különösen Debrecenben”. A polgármester a csütörtöki közgyűlésre ígért tájékoztatást a képviselőnek az ügyben.

„