Debrecen: a város vizét félti az akkumulátorgyártól a helyi ellenzék

2022. augusztus 17. – 08:22

frissítve

Debrecen: a város vizét félti az akkumulátorgyártól a helyi ellenzék
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„A debreceniek joggal érezhetik, hogy a fejük felett döntöttek egy olyan beruházásról, amelyikről alig tudunk valamit” – mondta a Cívishir tudósítása szerint Gondola Zsolt Zoárd ellenzéki önkormányzati képviselő egy keddi sajtótájékoztatón a kínai CATL vállalat városban tervezett akkumulátorgyára körüli aggályokról.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, pénteken jelentették be a kínai gigaberuházást, amellyel a CATL (Contemporary Amperex Technology Co., Limited) a németországi után a második európai üzemét építi fel Debrecenben egy 221 hektáros területen, 3000 milliárd forint értékben.

Gondola Zsolt Zoárd szerint azonban a gyár „borzasztóan sok vizet fog igényelni”, amely így a város vízkészletét fogja veszélyeztetni.

„Debrecen alapvető ökoszisztémáját azok a Tisza felől táplált réteg- és talajvizek határozzák meg, amelyek az évtizedek óta halogatott Civaqua-program hiányában elapadóban vannak. Erre a helyzetre egy nagy vízigényű gyár telepítése nem megfelelő lépés, hiszen a mai ismereteink alapján veszélyezteti Debrecen vízkészletét, elszívva a lappangó rétegvizeket” – mondta a képviselő.

Az esetleges vízellátási problémák mellett a politikus a város Civaqua-programját is bírálta, amellyel a városvezetés a Keleti-főcsatorna vizét elvezető vezetékkel kívánja pótolni a Debrecen körül kiszáradt tavakat – az idén kiszáradt Vekeri-tó múltjáról itt írtunk – és több zöldterületet is a városban.

Gondola Zsolt Zoárd 2019 októberében Papp László polgármesterrel – Fotó: Civil Fórum Debrecen Egyesület Facebook-oldala
Gondola Zsolt Zoárd 2019 októberében Papp László polgármesterrel – Fotó: Civil Fórum Debrecen Egyesület Facebook-oldala

Gondola sajtótájékoztatójára a városházáról egy hosszú közlemény formájában érkezett válasz. Ebben a beruházás jelentőségét emelték ki, valamint azt, hogy „hamisnak tartják azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet”.

Mint írták: „Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak.” Közleményükben megjegyzik, Európában csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült az elmúlt éveben, köztük a dél-európai és a környezetvédelemre különösen figyelő skandináv országokban is.

A városvezetés szerint „Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik, az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve tervezték meg, valamint a város gazdasága és a lakosság vízigénye is teljes mértékben kiszolgálható”. Mint írják, még a mostani extrém száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést bevezetniük.

A Civaqua-program első ütemének köszönhetően az önkormányzat szerint a város vízgazdálkodási pozíciói is javultak, Debrecen ezáltal „15 ezer liter/perc (napi 21 600 köbméter) vízhozamú vízutánpótlást kap. A Civaqua-program második üteme a tervek szerint megtriplázza ezt a kapacitást.”

A gyár helyét ért kritikára így reagáltak: a „déli iparterület 2001-ben gazdasági rendeltetésű területként került be a város szerkezeti tervébe, ennek megfelelően 2003-tól a szabályozási tervben is így szerepel. Több mint két évtizede ismert tény, hogy a terület, alkalmassága révén, ipari beruházások fogadására van kijelölve.”

Az ellenzéki képviselők további kritikájára azonban nem érkezett válasz a városvezetéstől. Gondola Zsolt Zoárd azt mondta, a tervek szerint a 9000 embert foglalkoztató gyárba részben külföldi, zömmel ázsiai dolgozókat hoznak majd.

„Szeretnénk tisztán látni, hogy valós-e ez az információ. Amennyiben az, miként fogja beilleszteni őket a városvezetés a helyi kultúrába, hogyan gondoskodnak a közlekedésükről, a lakhatásukról?” – tette fel a kérdést a képviselő, akinek az augusztus 18-i közgyűlés egyik előterjesztésével is fenntartásai vannak.

Papp László polgármester beadványának lényege szerint ugyanis az önkormányzat értékesítené a Déli Gazdasági Övezet egy 37 hektáros területét saját vállalata, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. számára nettó 1,66 milliárd forintért, amely adásvétellel Gondola szerint így a terület kikerülne a közgyűlés közvetlen hatóköréből.

A gyárral kapcsolatban korábban egy másik önkormányzati képviselő, az MSZP-s Madarasi István is levélben fordult Papp László polgármesterhez, amelyben az ügy sürgősségi megvitatását kérte a polgármestertől – írja a Debreciner. A képviselőt főként a cég álláshirdetései érdekelték, amelyben a CATL „olyan mérnököket keres, akiknek fő feladata a vízellátás és -elvezetés, valamint a víz- és villamosenergia-rendszer tervének elkészítése”. A képviselő szerint „két olyan téma, amely mindenkit foglalkoztat: víz és energiaellátás Magyarországon, ezen belül különösen Debrecenben”. A polgármester a csütörtöki közgyűlésre ígért tájékoztatást a képviselőnek az ügyben.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!