Orbán Viktor: Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háború világháború legyen

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország és a Vatikán az egyetlen békepárti államok Európában, rajtuk kívül csak az arabok, a türkök, a kínaiak és az afrikaiak szeretnének valójában békét. Gyermekvédelemben semmiképp nem szeretnének engedni Brüsszelnek, az infláció pedig decemberre mindenképp 10 százalék alatt lesz – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel.

„Egy éve mindannyian abba reménykedtünk, hogy ez a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik igazi háborúvá, de a háború sokkal durvább és kegyetlenebb, mint ahogy kezdődött” – reagált Orbán Viktor arra a bejelentésre, hogy összeállt az Ukrajnának elküldött első Leopard-harckocsiszázad. A miniszterelnök arról beszélt, hogy mindkét oldalon százezer ember lehet a veszteség.

„A nemzetközi közvélemény élesen kettévált. Van a Nyugat és a többiek: a türkök, az arabok, a kínaiak és az afrikaiak, ők szorgalmazzák a tűzszünetet és a béketárgyalásokat” – tette hozzá.

Orbán szerint ők főleg az élelmiszerhiány és a gazdasági hiányok miatt szenvednek, de a Nyugat vezetői háborús lázban égnek. „A németek sisakokkal kezdték, most a tankoknál tartanak, most az a bevett téma, hogy vadászgépek küldése lenne a feladat” – mondta.

Orbán azt sem tartja kizártnak, hogy Ukrajnával szövetséges országok katonái lépjék át az ukrán határt. „Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háború világháború legyen” – tette hozzá. Szerinte Európában csak a Vatikán és Magyarország akar valójában békét, az Európai Unión belül pedig csak hazánk. Arról is beszélt, hogy különböző, például gazdasági érdekek is húzódnak amögött, hogy mely országok támogatják a háborút.

„Magyarország veszített területeket, mi tudjuk, milyen az, ha nem vagy elég erős” – indokolta azon kijelentését Orbán, hogy „szárazon kell tartani a puskaport”, és erős hadsereg fejlesztésére van szükség Magyarországon. Szerinte mindenkinek rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy tudja, mit kell tenni, ha baj van. „Ebben Magyarország most nem áll olyan jól, mivel nem számítottunk arra, hogy újra háború lesz Európában.” Ezt a tudást újra szeretnék éleszteni, ezt országvédelmi tervnek nevezte.

„Fontos az is, hogy a honvédség ütőképes legyen, ne csak egy kokárda legyen a mellkasunkon.”

A kormányfő szerint folyton fejleszteni kell a katonaságot, Magyarországnak is modern haderőt kell előállítania, mert csak ezzel, azaz modern technológiával lehet megvédeni az országot. „Mi nem kegyelmet kérünk, nem azért akarunk békét, mert nem tudjuk megvédeni magunkat, hanem azért, mert a háború rossz, a béke jó.” Orbán szerint a baloldal háborúpárti, mert nekik ez az érdekük, és folyton azt akarják elérni, hogy belesodorják Magyarországot a konfliktusba.

A 2024-es amerikai elnökválasztás hatással lehet a háború kimenetelére

Gazdasági kérdésekről a miniszterelnök azt mondta, hogy arról csak úgy lehet beszélni, ha a háború kimeneteléről is beszélünk. Erről egyelőre nem szeretne spekulálni a nyilvánosság előtt, de egy dolgot biztosnak tart: hatalmas lehetőség nyílt ki azok előtt, akik megváltoztatnák a hagyományos erőviszonyokat. A kormányfő arról beszélt, hogy a német–francia tengely a jelenlegi vezető, de ez akár meg is változhat.

Orbán szerint Ukrajna csak addig tud harcolni, amíg az Egyesült Államok erre igent mond. „Trump elnök úr – aki újraindul – szeretné a tűzszünetet” – mondta. Orbán szerint a háború miatt jelenleg az amerikaiak részt vesznek az európai politika alakításában, így meg kell majd várni, hogy mi lesz a 2024-es amerikai elnökválasztás eredménye. „Ez akár a háború kimenetelét is befolyásolhatja” – tette hozzá.

„Az infláció mértéke 10 százalék alá megy decemberre”

– ismételte meg korábbi ígéretét a miniszterelnök. Azt egyelőre nem tudják, hogy milyen ütemben érthetik el ezt a célt, de a szükséges intézkedéseket megtették, ezek Magyarországon „széles körű elfogadottságot élveznek”.

A szankciókról – amik Orbán szerint befolyással vannak az inflációra – azt mondta, hogy amennyiben azokat holnap megszüntetnék, akkor szinte azonnal megfeleződne az infláció. Orbán a szankciók eltörlésében látja az infláció megoldását, erre azonban nem lát azonnali lehetőséget. „Tíz véres csatán vagyunk túl Magyarország védelmében, ezeket a csatákat sikeresen lehoztuk” – mondta az eddig elfogadott tíz szankciós csomagról és az azok ellen benyújtott magyar vétókról.

A gyermekvédelem kérdésében nem engedünk Brüsszelnek

A gyermekvédelmi törvény tervezett módosításáról azt mondta, hogy a „genderügy”, azaz a gyermekvédelem ügye feloldhatatlan konfliktus Brüsszellel. A kormányfő szerint abból nem fognak engedni, hogy a magyar gyerekek nem kaphatnak olyan oktatást az iskolában, amihez a szülők nem járultak hozzá. „Ezeket sikeresen ki is tiltottuk onnan, ezeket most Brüsszel vissza akarja hozni” – mondta Orbán. Attól tart, ha beengedik a genderpropagandát az iskolákba, akkor megnő a pedofil esetek száma.

„A szülők joggal várják el, hogy a kormány megvédje a gyerekeket. ebből biztosan nem fogunk engedni Brüsszelnek”

– tette hozzá. Megemlítette, hogy Magyarországnak több nehezen feloldható konfliktusa is van az Európai Bizottsággal, köztük a migránsok kezelése. Orbán szerint Brüsszel azért akarja büntetni Magyarországot, mert nem vagyunk hajlandóak bárkit beengedni az ország területére. A másik „békíthetetlennek tűnő ügy” a háború kérdése.

Orbán Viktor csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján mondott beszédet. A miniszterelnök arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború csak a felszín, valójában pedig újjászerkesztik Európa hatalmi szerkezetét. Ez Orbán szerint azzal jár, hogy a 40 milliós Lengyelország és a 30 milliós Ukrajna egy új gazdasági, biztonsági, katonai térséget fog jelenteni.

Beszélt többek közt arról, hogy az országnak félmillió új munkavállalóra van szüksége. Az évadnyitón, ahol nem csak gazdasági kérdésekről volt szó, azt is mondta, hogy egy ideig teljesen abszurdnak tűnt Ukrajna NATO-tagsága, ma viszont szerinte tényleg erről van szó. Orbán kifejtette, hogy szerinte kívánatos lenne visszaépíteni az Oroszország felé fennálló európai gazdasági kapcsolatokat, de ennek megvalósulásában már a kormányfő sem hisz.