Ingerszegény, nyugodt élet, amire nem mindenki vágyik – ezért hagyják el a Dél-Alföldet a fiatalok?
2023. március 5. – 16:11
A Dél-Alföld áll a harmadik legrosszabb helyen az Eurostat elvándorlásról szóló adatai szerint Magyarországon. A jelenség kiemelten a vidéki városokra igaz, ahonnan a fiatalok elsősorban a jobban fizető munkahelyek reményében mennek el, de ezen belül jellemző az is, hogy az egyre több ideig egyetemre járók szeretnének minél hamarabb nemcsak saját lábukra állni, de jó megélhetést is találni. A szakemberek szerint nem elkeserítő a helyzet, a témában megkérdezett fiatalok azonban hiába látják a térséget családalapításhoz kitűnőnek, szerintük másra nem ideális.
A lakosságszám csökkenésének legfontosabb okai a természetes fogyás, az elöregedő társadalom és az állampolgárok külföldre települése, főként gazdasági okokból. Egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon, egyre később kötünk házasságot, és mivel utóbbi ideje kitolódik, az első gyermek születése is várat magára, ráadásul kevesebb család vállal kettőnél több gyereket, így a nagycsaládok száma is csökken.
Öregecskedő Alföld
Ennek következménye az átlagéletkor emelkedése, a nyugdíjasok a lakosság egészének egyre nagyobb részét teszik ki, és ezzel együtt csökken a fiatalok aránya is. Abban pedig nincs újdonság, hogy elsősorban a nagyobb kereset és a jobb életszínvonal reményében költözünk el itthonról.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik friss, népszámlálási adatokat bemutató kiadványa szerint Magyarország lakossága több mint 300 ezer fővel csökkent 11 év alatt, a táblázatokat tovább görgetve pedig az is kiderül, hogy
a Dél-Alföldről több mint 160 ezer ember tűnt el 2001 óta.
A Dél-Alföldön a 2022-es adatok szerint valamivel több mint 1,2 millió ember él, és az látható, hogy Szegeden például évente átlagosan 1,7 százalékkal csökkent a fiatalok száma 2011 óta, az időseké pedig 2,2 százalékkal nőtt. A KSH friss demográfiai adatairól a Telexen ebben a cikkben lehet bővebben olvasni.
Racionális döntést hoznak
Hogy miért tűnnek el a fiatalok nagymértékben a régióból, arról megkérdeztük Katona Tamást, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Statisztikai és Demográfiai Tanszékének professzor emeritusát, aki szerint a csökkenés nem kirívó: „Bács-Kiskun megyében az országos átlagnál magasabb, a régióhoz tartozó másik két megyében az országos átlagnál alacsonyabb a fiatalok aránya a megyei népességen belül, és ennek csökkenése egyik megyében sem kirívó mértékű.”
A demográfus a hosszú távon is fenntartható és kiszámítható népességpolitikában, a munkahelyteremtésben és a gyermekvállalás körülményeinek könnyítésében látja a helyzet megoldását. Szerinte mindez nem elsősorban az önkormányzatok, hanem inkább a kormány feladata lenne, a települések vezetői leginkább az adott közeg élhetőbbé tételével járulhatnak hozzá a családalapítások és a népesség növekedéséhez.
„A KSH adatai szerint az 1980-as évek közepe óta nem volt annyi belföldi vándorló, mint 2021-ben – 307 ezren változtattak állandó és 302 ezren ideiglenes lakóhelyet –, kiemelten a vidéki városokat jellemzi az elvándorlás”
– mondta Fekete Mariann, az SZTE Szociológiai Tanszékének adjunktusa.
Regionális szinten az alföldi régiókra és Észak-Magyarországra jellemző az elvándorlás. A vándorlási veszteség az azt megelőző évhez viszonyítva is nőtt, vagyis a szakember szerint az Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje tekinthető a leggyengébbnek.
A belső vagy akár külső elvándorlások legfőbb oka a munkahelyek és a tanulmányok kérdésköre. „Az egyre tovább tanuló fiatalok befektetése az oktatásukba, képzésükbe jelentős anyagi terheket jelent, közvetett és közvetlen költségeket, mint például a tandíj, más oktatási költségek, ruházkodás, kollégium vagy albérlet, étkezés, utazás, vagy az elmaradt jövedelem, amit a tanulmányok miatt nem kerestek meg teljes állásban” – fejtette ki Fekete.
Szerinte teljesen érthető motiváció, ha a frissen diplomázott emberek a felsőoktatásukra fordított költségeik mihamarabbi megtérülését szeretnék elérni,
„racionális döntést hoznak tehát, ha oda vándorolnak, ahol a munkabérek a gyorsabb megtérülést garantálják, adott esetben külföldön”.
A szociológus azt mondja, akár az itthon, akár a külföldre történő költözési számokat is jelentősen lehetne csökkenteni megfelelő mennyiségű és minőségű munkahelyteremtő program segítségével.
Ingerszegény vagy inkább nyugodt élet
A régió elhagyásával kapcsolatban olyanokat is megkerestünk, akik már túlestek azon. „A térség, Szeged, Hódmezővásárhely vagy akár Kecskemét levegője kifejezetten élhető és kényelmes életet biztosít a nyugdíjasoknak és a családosoknak. Mindezt a helyi politikai döntések is kiszolgálják, erősítik, de
a végzős középiskolás, egyetemista rétegnek fojtogató ez a légkör”
– osztotta meg velünk gondolatait egy jelenleg Budapesten élő, hódmezővásárhelyi származású kezdő tanár. „Babakocsi-tologatásra, kutyasétáltatásra és pletyizésre ezek kitűnő helyek, lehetőségek vannak, de azok a fiatalok, akiknek most nyílik ki a világ, idővel szabadulni akarnak majd innen” – vélekedett.
Hogy a Dél-Alföld békés, de a fiatalság számára korlátozó, azt többen is kiemelték. Egy korábban Szegváron, most Pécsen élő fiatal férfi szerint „egy itteni fiatalnak sokkal korlátozottabbak a lehetőségei, mint azoknak, akik a fővárosba vagy Nyugat-Magyarországra születtek. Több munkalehetőség, komolyabb éjszakai élet, több nagyváros.
Szegeden kívül szinte nincs más komolyan vehető város az Alföldön, nyugatabbra sokkal jobban pezseg az élet, itt inkább csak gyereket lehet nevelni, de amúgy elég ingerszegény a közeg”.
Hasonlóan érvelt egy szintén a dél-alföldi régióból korábban a fővárosba költözött fiatal is. „Budapesten kering az ország vére, itt lent csak csendes életre van lehetőség, amire nem minden fiatal vágyik” – foglalta össze.
Szegeden az elmúlt évtizedben nemcsak a fiatalok, hanem a teljes népesség száma is jelentősen csökkent az Eurostat adatai szerint: míg a városban 2011-ben 168 048-an éltek, ez a szám 2021-re már csak 159 074 volt, ami 5,4 százalékos csökkenés. A fiatalok (0–19) aránya 2011-ben 19,7 százalék (33 159 fő) volt, ez a szám 2021-ben 17,4 százalék (27 753 fő), a változás mértéke –16,3 százalék.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
