Nem számít a természeti érték, egy mocsarat is lecsapolnak, hogy legyen víz a Velencei-tóban
2023. március 4. – 15:28
Egy védelem alatt álló mocsaras területet, a Csákvár közelében lévő Csíkvarsai-rétet is részlegesen lecsapolják, hogy a Velencei-tó vízszintjét emeljék. A területet kezelő Pro Vértes szerint az a mennyiség, amit a rétről le tudnak vezetni, akár egy nap alatt képes elpárologni, miközben a csákvári vizes élőhelyen is ugyanolyan szükség van rá.
Az elmúlt két évben rekordalacsony vízállásai miatt a Velencei-tó folyamatos témát szolgáltatott, de végre érkezett egy csapadékos tél, amely segítheti a tó regenerációját is. A Velencei-tavat a Pátkai-víztározóból töltik fel, amennyire csak lehetséges, már ha van elég víz a tározóban. A télen elég sok összegyűlt, és január végén a vízügy el is kezdte a vízeresztést. Akkor azt közölték a Telexnek, hogy bő egymillió köbméternyi víz kerülhet bele így a tóba. Bő egy hónap alatt a Velencei-tó vízállása 87 centiméterről 100-ra emelkedett.
Ez nem katasztrofális érték, de mivel az utóbbi hetek megint csak szárazak voltak, új forrásokat kerestek a tó tápláláshoz, így került sorra a Csíkvarsai-rét is, amelyről 4 évtizede nem eresztettek ki vizet. Nem feltétlenül volt ez meglepetés, hiszen Tessely Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője már január végén jelezte, hogy megvizsgálják, hogyan tudnának a Pátkai-tározón kívüli egyéb eltárolt, pangó vizeket a tóba juttatni. Külön megemlítette a Csíkvarsai-rétet, ahol tudomása szerint sok problémát okoz a talajvízszint, és azt a felesleget inkább a Velencei-tóban látná.
A Csíkvarsai-rét körülbelül 600 hektáros területet foglal magában, a Vértes karsztvize és a hegyekről lefutó csapadékok és kisvízfolyások táplálják. A szétterülő víz változatos vizes élőhelyet hozott létre, a Magyarországra egykor nagyon jellemző mocsárvilág egy darabja elevenedett meg, fokozottan védett valamint Natura 2000-es besorolású területek is vannak a réten, számos védett faj búvó-, táplálkozó- és fészkelőhelye van itt. A mocsaras, lápos terület élőhelyrekonstrukciója még az 1980-as évek elején kezdődött, és 2010-11-ben egy európai uniós projekt keretében nyerte el mai formáját, a víz leeresztésével az azóta elért eredmények kerülhetnek veszélybe.
A területet kezelő Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány elnöke, Viszló Levente szerint a Csíkvarsai-rét látványa is sokakat megtéveszthetett. „Láttak egy nagy vízfelületet, és azt gondolhatták, ebből rengeteget lehetne a Velencei-tóba juttatni, csak azzal nem számoltak, hogy átlagosan tízcentis a vízmélység. A Velencei-tó parti települések polgármesterei lobbiztak a vizek bevezetéséért, ami aztán felsőbb szintekről is támogatást kapott. Amennyit leeresztenek majd a rétről, az nem éri el az egy centit a Velencei-tó vízszintjén, de ennyi egy melegebb vagy szelesebb napon el is párologhat” – mondta Viszló. A Pro Vértes vezetője úgy látja, hogy most csak a turizmus érdekeit nézték, akik így döntöttek, ráadásul a Velencei-tó történelme azt mutatja, hogy kisvizes időszakok után önmagától is képes a tó regenerálódni, és alacsony vízállásnál is működik a tó ökoszisztémája, ezért sem érti, hogy a Csíkvarsai-rét csekély vízmennyiségére miért van ekkora szükség.
A rét zsilipjét csütörtökön emelte ki egy traktor, és azóta a Császár-vízen keresztül már a Zámolyi- és Pátkai-tározókba folyik a víz. Viszló azt mondta, a rétre már megérkeztek az első költöző vízimadarak, elkezdődött a kétéltűek szaporodási időszaka is, így maga az időzítés sem jó, hiszen éppen abban az időszakban vagyunk, amikor a vízimadarak visszatérnek és költeni kezdenek. Tehát a Csíkvarsai-réten is azon élőlénycsoportok és fajok érdekei sérülnek, amelyek a Velencei-tónál vannak.
Viszló arról tájékoztatott, hogy a Pro Vértes tulajdonában álló vizet nem engedik le, csak a vízjogi engedélyben foglalt bevezetett időarányos részét eresztik le.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságot levélben kérdeztük arról, hogy mi indokolja a vízeresztést, összesen mennyi vizet terveznek leereszteni a rétről, és hogy a Csíkvarsai-réten kívül más a vízgyűjtőn található víztestek is sorra kerülhetnek-e. Konkrét válaszokat nem kaptunk, csak azt közölték, hogy „jelenleg is zajlik a Velencei-tó vízgyűjtő területén engedélyezett vízhasználatok hatósági felülvizsgálata, melyet a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság végez. Az ezzel kapcsolatos bővebb
információkkal ők szolgálhatnak.” A katasztrófavédelem sem szolgált túl sok részlettel és indoklással: „A vízpótlás komplex rendszer keretében biztosítható, ezért volt szükség a vízügyi hatóság közreműködésére és támogató munkájára. A vonatkozó jogszabály alapján az ökológiai állapotot nem veszélyeztető mértékű vízleengedés történhet.”
Viszló azt mondta, hogy a vízgazdálkodási törvénynek is ellentmond a mostani vízeresztés, mert az egyik paragrafusa az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz az ingatlan tulajdonosának a tulajdonát képezik. De ebből a törvényből olvasta ki azt is, hogy a természetvédelmi célú vízigények kielégítése előrébb való, mint az idegenforgalmi céloké. Viszló szerint csak egy indoka lehetne a Csíkvarsai-rét lecsapolásának, ha vízügyi szempontból veszélyhelyzet alakult volna ki, de ilyet nem lát, hiszen a sokéves tapasztalatok és a vízügyi Igazgatóság mostani szintezése szerint sem veszélyezteti Csákvárt a rét vízszintje, hiszen annak helyén az 1764-ben történő lecsapolásáig egy 600 hektáros tó volt.