Környezetvédelmi beruházástól vonta el az állami támogatást Lázár János minisztériuma

Hódmezővásárhelyen már több mint tíz éve tervezik, hogy felújítják a városi szennyvíztisztítót, és fejlesztik a hálózatot, erről 2010-ben döntött a város önkormányzata. Sikerült minkettőre EU-támogatást nyerni, ebből 2014-2015-ben – a polgármesteri poszton Lázár Jánost követő, szintén fideszes Almási István idejében – kötöttek be a szennyvízcsatorna-hálózatba az egyik városrészben, Kishomokon több mint hatszáz házat, mintegy 900 milliós összegből. Ezután akarták a szennyvíztisztító telepet fejleszteni, a megmaradt 1,5 milliárd forint uniós támogatással, és új, biológiai tisztítómű kiépítését is tervezték.

2017-ben már 3,8 milliárd forintból próbálták volna megoldani a telep korszerűsítését, de a fideszes polgármestert nem segítette ki az Orbán-kormány, a pénz hiányában pedig a közbeszerzés eredménytelen lett. Ezt követően szinte kétévente írtak ki újabb pályázatokat. 2020-ban már a független Márki-Zay Péter – későbbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt – volt a polgármester, amikor az önkormányzat sikeres közbeszerzésben 4,8 milliárdos árajánlat után kért kormányzati támogatást, de nem kapott.

Az 1990-es évek elején épült tisztítómű felett alaposan eljárt az idő. A teljesítménye változatlan, de a környezetvédelmi szabályok átalakulása miatt már nem felel meg az előírásoknak. Emiatt az Alföldvíz Zrt., amely a telepet működteti, milliós bírságokat fizetett az államkasszába: például

2019-ben 14 millió forintos büntetést szabott ki a környezetvédelmi hatóság.

Ennek oka, hogy a tisztítás után a szennyvíz a Hódtói csatornán keresztül az élő Tiszába folyik, és a megengedett határértékek feletti mennyiségben tartalmaz a környezetre káros anyagokat, például nitrogént és foszfort.

Kormányzati ígéret és a visszavont milliárdok

Meglepetésre 2021-ben a kormány beígért 6 milliárd forint támogatást a telep korszerűsítésére, ugyanakkor egyúttal magához vonta a pályáztatást, ami azt jelenti, hogy azután már nem helyben tervezték meg, milyen munkálatokra lesz szükség a felújítás-korszerűsítés során. A legutóbbi, már állami közbeszerzésre a legolcsóbb árajánlat tavaly majdnem 16,1 milliárd forintról szólt. Ezzel szemben 2020-ban még 4,7 milliárdért vállalta volna a munkát egy másik cég, azaz két év alatt háromszorosnál is nagyobb volt az áremelkedés a közbeszerzési árajánlatokban.

Lázár János, aki jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője – korábban pedig ő volt Hódmezővásárhely polgármestere, sőt, ma is a város választókörzetének országgyűlési képviselője – miniszterként nem támogatta a szennyvíztelep felújítási tervét: a beruházást kivették az állami támogatású fejlesztések listájáról. A korszerűsítéshez EU-támogatást is igénybe akartak venni, de így az sem teljesülhet. Közben sem a város önkormányzatának, sem a telepet működtető Alföldvíz Zrt.-nek nincs elég pénze a költséges beruházásra.

Az állami támogatás visszavonásának részben az az indoklása, hogy jelenleg fontosabb

„Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése”.

Hogy a folyamatos környezetszennyezést miért nem vették figyelembe a beruházás leállítása során, arról a Telex elküldte kérdéseit az Építési és Közlekedési Minisztériumnak. Ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Ki tehet róla?

Hódmezővásárhelyen többféle nézettel lehet találkozni a beruházás állami támogatásának megvonása kapcsán. A Promenád nevű helyi hírportál, amely gyakran és nagy terjedelemben közli Lázár János nyilatkozatait, több cikkében is azt állítja: Márki-Zay Péter polgármester hibája, hogy elmarad a szennyvíztelep fejlesztése, és így az továbbra sem teljesíti a szennyvízkezelésre vonatkozó európai uniós előírásokat. A lap tulajdonosa a Dél-alföldi Média Centrum Kft., a cégjegyzésre jogosult Göbl Vilmos, aki Lázár János sajtós munkatársa, a főszerkesztő pedig Pintér M. Lajos, aki korábban a szegedi Fideszhez közel álló Szeged Ma hírportál vezetője volt.

Mások úgy vélik, Lázár János szándékosan tett keresztbe a Fideszhez hűtlen városnak és az ellenzéki Márki-Zay Péter polgármesternek. És vannak, akik azt hiszik, Mészáros Lőrinc egyik cége akart nagyot kaszálni a 16 milliárdos beruházással, de akkorát, hogy az már Lázárnak vagy a kormánynak is túl sok volt.

Márki-Zay Péter polgármester a Telexnek azt mondta, ha a kormány nem vette volna el a közbeszerzést a várostól, és a 2021-ben ígért 6 milliárdot valóban biztosította volna, sikerült volna a beruházás. Ezzel együtt ő

nem tartja Lázár bosszújának a támogatás megvonását, hiszen a kormány nagyon nehéz pénzügyi helyzetben van, ezért takarékoskodnia kell, az állami beruházásokat országszerte visszafogják.

Lázár János csak a fővárosban nyolcvan fejlesztési tervet állított le, tehát a spórolás látványos. Azt pedig Márki-Zay szinte már megszokta, bár el nem fogadja, hogy 2018-tól, mióta ő a polgármester, Hódmezővásárhely nem kap vagy alig kap állami támogatásokat. A polgármester úgy véli, a város szennyvize ugyanúgy lefolyik ezután is, ahogyan eddig, a vásárhelyieknek semmi kára nem lesz abból, ha elmarad a telep korszerűsítése és az új biológiai tisztítómű kiépítése. Ám azt nem tartja helyesnek, hogy egy ekkora település szennyvize áthágja az uniós előírásokat. Ezért cselekedni fog annak érdekében, hogy a környezetvédelmi szabályokat betartsa a telep, ha másképp nem megy, feljelentést tesz az önkormányzat, és a polgármester reméli, hogy előbb-utóbb megvalósul majd a korszerűsítés.

A telep ugyan Hódmezővásárhely önkormányzatának tulajdona, ám a működtetője az Alföldvíz Zrt. Ez a cég korábban a szolgáltatásait – ivóvíz biztosítása és a szennyvíz elvezetése – használó békési, bács-kiskuni, hajdú-bihari és csongrád-csanádi települések önkormányzatainak közös tulajdonában állt, de régóta pénzügyi gondokkal küzdött. Az Alföldvíz Zrt. oldalán az olvasható, hogy a cég részben az állami elvonások miatt:

„évekig veszteségesen működött, egyfelől a területi növekedés miatt megemelkedett közműadó, másfelől pedig a rezsicsökkentés lehetetlenítette el a gazdaságos működését.”

2021 nyarán a résztulajdonos önkormányzatok bejelentették, hogy tovább nem tudják pótolni az Alföldvíz pénzügyi veszteségeit. A kormány 2022-ben állami tulajdonba vette át a önkormányzatoktól a szolgáltató tulajdonrészének 90 százalékát. Hódmezővásárhely azonban nem adta át a szennyvíztisztító telep tulajdonjogát, így az a városé maradt, de a működését a ma már állami tulajdonú Alföldvíz Zrt. biztosítja. Ez azt jelenti:

ha a hatóságok betartják a szabályokat, és megbüntetik a vásárhelyi telep károsanyag-kibocsátása miatt az Alföldvíz Zrt.-t, akkor az állam egy állami céget bírságol meg.

Egyébként pedig a korszerűsítési közbeszerzés nyertese a hiedelmekkel ellentétben nem Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó cége lett volna. Az ő egyik cégéhez igen hasonló nevű, de teljesen más tulajdonosi hátterű A-Híd Zrt. adta a nyertes árajánlatot – mint utóbb kiderült, hiába. A Telex megkérdezte a fővárosi Lánchíd felújításán is dolgozó céget, 2022-ben mi került volna szerintük 16 milliárdba abban beruházásban, amire két évvel korábban még 4,7 milliárdos volt a nyertes ajánlat.

Az A-Híd Zrt. munkatársa azt válaszolta, hogy a kisebb értékű ajánlatot ugyan nem ők adták 2020-ban, de ismereteik szerint az eltelt két év alatt nagymértékben megváltozott a „műszaki tartalom”, azaz újabban már nagyobb teljesítményű és nagyobb méretű, továbbá bőségesebb gépészeti felszerelésű szennyvíztisztító telepre van szükség Vásárhelyen, mint korábban. Emiatt kalkuláltak 16 milliárdos árat, ami még így is a legolcsóbb volt.

Háromszoros lélekszám-növekedés fokozza majd a szennyvíztisztító terhelését?

Fontos, hogy a 2020-as pályázat idején még a hódmezővásárhelyi önkormányzat volt az ajánlatkérő, azután az állam magához vonta a közbeszerzést, és a kormányzati szakértők állapították meg az újabb követelményeket, amelyek szintje növekedett. Így például 2020-ban még csak nyitott iszaptárolót terveztek, de 2022-ben már fedett, zárt iszaptároló megépítése volt az elvárás, ami persze sokkal drágább egy összesen 15 ezer négyzetméteres tárolórendszer esetében.

Talán furcsább kérdés, hogy hány ember szennyvizének a kezelésére kellett volna alkalmassá tenni a korszerűsítése során a telepet. A 2022-es állami pályáztatás dokumentációja szerint 141 ezer embert kiszolgáló létesítményt akartak kiépíttetni. Ezzel szemben Hódmezővásárhely lakossága 42 ezer fő. Márki-Zay Péter a Telex kérdésére azt mondta,

fogalma sincsen arról, ugyan miért kellene nekik egy 141 ezer főt kiszolgáló szennyvíztelep.

A polgármester szerint az önkormányzatnál nem tervezik újabb utcák bekötését a városi csatornahálózatba, nincs ilyen igény. A lélekszám évek óta csökken, így a vízfogyasztás is, egyelőre az ipar sem igényel többet, és a környékbeli kisebb településeknek van saját szennyvíztisztítója. Ezért nem érthető, honnan kerülhetne elő százezer új, „szennyvíz-előállító” ember. Márki-Zay Péter reméli, hogy nem akkumulátorgyárat vagy hasonlóan vízigényes és nagy szennyvíztermelő beruházást tervez a kormány Vásárhely környékére, a polgármester eddig semmi ilyesmiről nem értesült.

Más források szerint ipari parkot szeretne majd oda telepíteni a kormány. A Hódpress önkormányzati portál azt írja, egy 2020-as belügyminisztériumi tanulmány szerint

„2027-re a negyedével növekszik majd a hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító terhelése a 2013-ban mért szinthez képest”, ezért a telep tisztítási kapacitását a két és félszeresére kell növelni.

Hogy azonban – mint az a polgármester nyilatkozatából is kitűnik – a minisztériumban ezt mire alapozták, az nem világos, pedig fontos tényező. Erről a Telex megkérdezte a Belügyminisztériumot, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük. A megnövelt elvárási szint lehet ugyanis az árajánlatoknál látható nagyarányú emelkedés kulcsa, ami az állami támogatás megvonásának egyik oka lehetett.