Határozatban üzent a főváros: egyeztetés nélkül nem épülhet akkumulátorgyár Budapesten

„Budapest közigazgatási területén az érintett lakosok beleegyezése nélkül nem létesülhet akkumulátorgyár” – áll a Fővárosi Közgyűlés többsége által elfogadott javaslatban. A határozati javaslatnak jogi következménye nincs, inkább üzenetértékű. A Fidesz képviselői szerint politikai indíttatású előterjesztésről van szó.

Szaniszló Sándor, a javaslat egyik benyújtója azt mondta: ezzel biztosítani tudják a budapestieket, hogy a főváros közigazgatási területén belül vita nélkül nem épülhet ilyen gyár. Szerinte ezzel a határozattal kicsit azokat is támogatják, ahol folyamatban van ilyen beruházás, emellett együttérzését fejezte ki Debrecennel, ahol már elindult az akkumulátorgyár építése. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes szerint elszomorító, hogy ilyen beruházásokkal akarják meghatározni Magyarország jövőjét.

Kerpel-Fronius szerint van másik út, és nem akarják azt, ami Gödön megtörtént, mégpedig hogy a gyáraknak van városuk, és nem fordítva.

Hozzátette: el tudják fogadni, hogy akkumulátorgyárak épüljenek, de csak úgy, hogy közben óvják a környezetet, betartják a szabályokat, és kikérik az emberek véleményét.

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester szerint Magyarországon nincsenek rendesen szabályozva a veszélyes üzemekre vonatkozó előírások. Ezért egy olyan kiegészítővel szerette volna módosítani a javaslatot, hogy közepes és magas veszélyességi besorolású gyárak se létesülhessenek Budapesten. Karácsony azt mondta, hogy nagyon fontosnak tartja a kérdést, és a jövőben mindenképp egyeztetni fognak Baranyi javaslatáról is.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint a határozati javaslat csak egy politikai előterjesztés.

Hozzátette: Karácsony Gergely környezetvédelmi programjából három év alatt semmi sem valósult meg. Hibásnak gondolja, hogy egy adott technológiát emelnek ki, ezért örült Baranyi Krisztina hozzászólásának.

A döntésnek jogi következménye nincs, a képviselők és polgármesterek többsége azonban ezzel vállalta, hogy széles körű társadalmi egyeztetést kezdeményeznek, ha ilyen gyár építését terveznék Budapesten. A javaslatot 17 igen szavazattal elfogadták, a kormánypárti képviselők nem szavaztak.

Az akkumulátorgyárakról szóló cikksorozatunk első részében a téma globális és hazai gazdasági hátterét elemeztük ki, a második részben pedig az akkugyártás technológiai hátterét mutattuk be. A harmadik részben a magyar akkugyárakat körülvevő intézményi környezetet és a társadalmi ellenállás lehetőségeit mutattuk be.