Aki a város szélén tenné le az autót, annak gyakorlatilag nincs hova

Az agglomerációból és a Pest megye más részeiről érkező autósok egyre nehezebben tudnak leparkolni Budapesten. A tömegközlekedés jellemzően továbbra sem tudja felvenni a versenyt az autózással: lassú, elavult, időigényes és van, ahol túlzsúfolt. Aki a város szélén tenné le az autót, annak pedig gyakorlatilag nincs hova. A P+R parkolók száma korlátozott, azokból gyakran éjszakára sem tűnnek el a kocsik. Az autók száma megállás nélkül nő, pedig egyre biztosabbá válik: az ingyenes parkolásról mindenkinek le kell majd mondania a jövőben.

„Jó, de akkor mi hova rakjuk az autót?”; „Eddig a belvárosiak utáltak, de ahogy a külső kerületekbe kerültek át az utcákat P+R-nek használó autók, most már az ott élők utálnak.” Ez csak néhány észrevétel azon olvasóinktól, akik az agglomerációból és Budapest környékéről járnak a fővárosba. Korábbi cikkünkben ugyanis már részletesen foglalkoztunk azzal a problémával, hogy mivel Budapesten egyre kijjebb tolódnak a fizetős zónák, a külső városrészekből, illetve agglomerációból érkezők a még ingyenes részeken rakják le a kocsit, ezzel a kerületben élőknek jut kevesebb hely.

Hiába vannak egyre többen, akik inkább lerakják, vagy leraknák a város szélén, egy közlekedési csomóponthoz közel az autót. Az ilyen típusú parkolásra kitalált P+R parkolókból aligha lett több az utóbbi években. A már megépültek száma pedig elenyésző az autók számához képest, ráadásul sokan vannak, akik nem az eredeti céljukra használják ezeket a helyeket.

Budapest nem áll jól nagyobb parkolókból

A P+R egy angol kifejezés, az utóbbi évtizedben terjedt el Magyarországon. Jelentése Park and Ride, azaz parkolj és utazz. A P+R-eket a városok külterületén, általában nagyobb tömegközlekedési csomópontok közelében alakítják ki. Ezzel az a cél, hogy az agglomerációból vagy vidékről a városba tartók ott leparkoljanak, onnantól pedig tömegközlekedéssel utazzanak tovább. Ezeknek a parkolóknak a jelentős része ingyenes, de van fizetős és őrzött verzió is. Még a fizetős verzió is előnyös lehet, mivel általában olcsóbb a belvárosi parkolásnál. A másik előny, hogy ezzel elérhető (lenne), hogy a városban kisebb legyen a forgalom, ezáltal pedig a légszennyezés is.

Nem véletlen, hogy ezek a parkolók Budapesten is a nagyobb közlekedési csomópontok környékén lettek kialakítva, igaz egyelőre viszonylag csekély számban és alacsony kapacitással. Van többek közt Kelenföld Vasútállomás környékén, Újpest Városkapunál, a KÖKI-nél és Hűvösvölgynél is (ezen a linken találhatóak a BKK által összegyűjtött parkolók).

Csakhogy Budapestre naponta több százezer autó érkezik, aminek jelentős része Pest megyéből, illetve az agglomerációból áramlik a fővárosba.

A BKK honlapján található adatok alapján a fővárosban jelenleg 31 ilyen parkoló található, ezeknek a kapacitása eltérő: van, ahol 80 autó fér el, de olyan is, ahol ezernél is több. Viszont ez összesen sem haladja meg a 6000 parkolóhelyet, ebből pedig közel 2000 fizetős.

Valójában nincs szabályozva, ki parkolhat P+R-ben

A kapacitáshiány mellett ezekkel a P+R parkolókkal újra és újra előkerülő probléma, hogy többet is hosszabb távú parkolásra használnak. Olvasónk arról számolt be, hogy ismerőse

három autója közül kettőt ilyen parkolókban tárol, onnan csak ritkán hozza ki őket, amikor éppen szükség van rá. Előfordult az is, hogy egy cég tárolta ott autóit, természetesen teljesen ingyen.

Megnéztük a sokszor negatív példaként előkerülő, az egyelőre még ingyenes kelenföldi P+R parkolókat reggel, napközben és késő este is. Valóban az látszott, hogy

• már reggel hét órakor alig találni helyet, a kora reggeli órákban teljesen telítődik az egész, 1500 fős parkoló.
• Napközben – nem meglepő módon – változatlan a helyzet, hosszabb keringés után lehet csak helyet találni, leginkább akkor, ha valaki távozik, és felszabadul egy hely.
• A valódi probléma este mutatkozik meg: este kilenc óra után már találni helyet, viszont továbbra is rengeteg az autó.

Ha valóban az ingázók használnák ezeket a parkolókat, akkor délután öt-hat óra magasságában, a munkaidő lejárta után ki kellett volna ürülnie a területnek. Ami szintén árulkodó volt, hogy több a parkolóban az olyan autó, amin látszik, hogy nem az elmúlt órákban hagyta ott a tulajdonosa.

A P+R parkolók jelentős részét a Budapest Közút Zrt. üzemelteti. A több mint 4000 helyért felelős vállalat a Telex kérdéseire küldött válaszában felhívta arra a figyelmet, hogy a P+R parkolók pontos használata sehol sincs a KRESZ-ben vagy törvényben szabályozva: „nincs olyan egzakt jogi szabályozás, mely alapján eldönthető, hogy az adott gépjármű elhelyezése a P+R parkolóban a KRESZ szerint várakozásnak, vagy gépjárműtárolásnak minősül” – írták.

A P+R-ekben kialakult hosszú távú parkolással kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy a nem rendeltetésszerű használatot tapasztalják a kelenföldi parkolóknál, azonban a jogi szabályozás hiányában nem tudnak mit kezdeni a helyzettel.

A megoldást az üzemeltetésért felelős vállalat szerint a fizetőssé tétel jelenthet majd, amit július 1-től – egy korábbi fővárosi döntés értelmében – be is vezetnek Kelenföldön is.

A probléma egyébként abszolút nem új keletű, a Közlekedő Tömeg elnevezésű szervezet már öt évvel ezelőtt, 2018-ban azt javasolta, hogy vezessenek be kizárólagos, az ingázóknak szánt parkolást az elvileg erre a célra létrehozott területeken. Ahogy írták, már akkoriban általánossá vált, hogy tartós lakossági és üzleti célokra használják a P+R parkolókat. Ez a tendencia pedig az utóbbi években nem javult, ha mégis, akkor is csak a díjfizetés bevezetése lett a megoldás.

Csakhogy tavaly új, egységes parkolási rendszert vezettek be az egész fővárosban. Ezzel együtt járt az is, hogy a fizetős zónák határait kijjebb tolták, és jelentősen megdrágult a parkolás, főleg a belsőbb kerületekben. Ennek következménye, hogy akik eddig bementek autóval a belvárosba, azok ma már inkább kint hagyják a város szélén. A módosított és egyre növekvő fizetős zónáknak miatt pedig sokan olyan területeken keresnek parkolót, ahol egyelőre ingyenes a parkolás.

Azt a Budapest Közút is elismerte, hogy a díjfizetéses közterületi parkolás bevezetésének hatása volt például az említett kelenföldi ingyenes P+R parkolók nem P+R jellegű használatára. A főváros a kelenföldi P+R parkolókat már egyszer fizetőssé alakította volna, a parkolási rendeletben meghatározott díjak mértékéig. Végül viszont a kerületi polgármester előterjesztését elfogadva ezt a döntést elhalasztották. Az indoklás szerint azért vették ki a tervezetből tavaly októberben a fizetőssé tételt, mert az „önkormányzat meg akarja tárgyalni a fővárossal a pontos elképzeléseket”.

Az ilyen, uniós pénzből készült parkolók többségénél előírás, hogy a megvalósulást követő öt évben ingyenes maradjon a használat. Kelenföldön ez az öt év járt le, ezt használná most ki a főváros és a kerület.

A parkolóhelyek száma nagyon lassan, az autóké gyorsan nő

Budapesten és Pest megyében valamivel több mint hárommillió ember él a KSH 2021-es adatai alapján, ez a szám bő húsz évvel ezelőtt nagyjából 2,8 millió volt. Az autók viszont gyorsabban szaporodtak az elmúlt két évtizedben:

2001-ben 873 ezer autó volt Pest megyében és a fővárosban, ez 2021-ben már 1,3 millió.

Az egész régióban utoljára a 2008-as válság után vett fordulatot a személygépjármű-növekedés – ez a 2008-as válságot követően kezdődött és egészen 2012-ig tartott. Ezután az egész folyamat visszafordult, azóta folyton növekszik a kocsik száma. Egy 2019-es Eurostat-felmérés alapján Magyarországon viszonylag kevés autó jut ezer főre vetítve: Olaszországban például 663 jutott, Magyarországon viszont csak 390. Amennyiben azonban a tendencia követi az európai trendeket, akkor az autók számának növekedése a következő években csak nőni fog.

A főváros autós terhelésére az egyik megoldás a P+R parkolók bővítése lehetne, viszont ilyen beruházás jelenleg sem a fővárosban, sem az ország többi részén nem fog megvalósulni a következő időszakban. Ezt bizonyítja, hogy Lázár János a tervezett és folyamatban lévő beruházások listáján egyértelmű, nagybetűs „NEM”-et kapott az agglomerációs és megyei parkolófejlesztés.

A beruházási miniszter egy 50 helyszínes P+R fejlesztést húzott le a papírról, amivel 3000 parkolóhelyre mondott nemet.

Ennek a projektnek az előkészítése egyébként már 60 százalékon állt, és a minisztert figyelmeztették is: a kötöttpályás közlekedés így kevésbé lesz vonzó, és tovább nőhet a közúti kapacitáshiány is.

A P+R parkolók nem rendeltetésszerű használatára eközben megoldást jelenthet a fizetőssé tétel, amivel viszont még inkább a kinti területekre terelhetik az ingyenes parkolót kereső sofőröket. Egyre inkább úgy néz ki, hogy erről le kell majd mondaniuk az autósoknak: korábban már Csepel és Soroksár is jelezte, hogy belefulladnak az érkező autókba, így ők is gondolkodnak a fizetős parkoláson.

Megoldás lehetne a parkolófejlesztéseken kívül a tömegközlekedés korszerűsítése az agglomerációban. Csakhogy Lázár János listáján a ráckevei és csepeli HÉV-ek meghosszabbítása szintén „nem”-et kapott, és az, hogy mi lesz a meglévő, 40-50 éves szerelvényekkel működő vonalakkal, az egyelőre kérdés.