Az USA fejlesztési ügynökségének feje: A magyar–amerikai kapcsolatok kormány általi, átpolitizált megközelítése megosztó és valótlanságokon alapszik

A héten Magyarországon tölt néhány napot az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) ügyvivője, Samantha Power. A látogatása célja, hogy hosszú távú partnerséget építsen az USA és a magyar nép között, ezért például fiatalokkal lángosozott és elsétált a Kossuth térre. A Twitteren csütörtökön arról beszélt, hogy elindítottak néhány új programot, amikkel a független médiát támogatják.

Power pénteken a Szabó Ervin Könyvtárban tartott sajtótájékoztatót. Ezt azzal nyitotta, hogy köszönetet mondott a magyar mentőcsapatoknak (és úgy általában minden mentőcsapatnak), amelyek most Törökországban segítenek a földrengés utáni mentésekben.

Azt mondta, hogy azért jött Budapestre, hogy magyarországi szervezetekkel megtárgyalja, hogyan tudná az USA támogatni a magyarokat, és hogy új együttműködési lehetőségeket találjon. Ennek az egyik eleme a demokrácia védelme.

„Azért vagyok itt, mert az amerikai-magyar kapcsolatok fontosak. Ez a kapcsolat most épp elég dinamikus, és fontos, hogy jól alakuljon. De aggódunk a dolgok állása miatt” – mondta Power.

Az LMBT+ közösség tagjaival is beszélgetett, és megígérte nekik, hogy az USA támogatja őket, hogy szabadon, előítéletek és üldöztetés nélkül élhessék életüket. Péntek este kormánytagokkal találkozik (példaként hozta Varga Judit igazságügyi és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert). Abban bízik, hogy megoszthatja velük azt, amit a magyar fiataloktól, civil szervezetektől hallott.

„Egyértelművé fogom tenni számukra, hogy a kapcsolatunk magyar kormány általi, átpolitizált megközelítése megosztó, eredménytelen, és – ahogy újra és újra láthatjuk – egyértelmű valótlanságokon alapul.”

Arra a kérdésre, hogy még plurális demokráciának tartja-e Magyarországot, azt válaszolta, hogy sokféle véleményt hallott itt Budapesten az elmúlt napokban, tehát sokan élnek a szólásszabadság és demokrácia adta jogaikkal. Ennek ellenére lát olyat, ami aggodalomra ad okot például a független média és a civil szervezetek ellehetetlenítése.

Felmerült David Pressman amerikai nagykövet és Szijjártó Péter nyilatkozatváltása is. Pressman az elmúlt hetekben – egy január 27-ei találkozó kivételével – nyilatkozatháborút vívott Szijjártó Péterrel és a magyar kormánnyal. A Politicónak azt mondta, hogy „a magyar kormány politikusai gyakran beszélnek a béke előmozdításától, de – a szankciók elítélésétől kezdve az orosz »tűzszüneti« javaslatok elfogadásáig – továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatja. Csatlakozunk a magyar kormány békefelhívásához, de ezeket a felhívásokat Vlagyimir Putyinnak kellene címezni”.

Erre Szijjártó egy videóban úgy reagált, hogy teljes mértékben érdektelen, mit gondol az amerikai nagykövet, mert nem dolga beleszólni a magyar belügyekbe. Gulyás Gergely szerint a kormány is érdektelennek találja, mit gondol Pressman. Azonban a nagykövet szerint az nem Magyarország belügye, hogy Oroszország egyoldalúan át akarja rajzolni az európai határokat.

Mikor felmerült a kérdés, hogy mit gondol arról, hogy ennyien érdektelennek tartják az amerikai nagykövetet, azt mondta, hogy Pressmant az amerikai elnök küldte, az ő nevében beszél és kiáll az amerikai érdekekért és értékekért. Pressman azt a feladatot kapta Joe Bidentől, hogy hozza helyre a magyar–amerikai kapcsolatokat, ezért van itt.

„De szerintem tisztáznunk kell, mi folyik a szomszédban. Az Orosz Föderáció évekig hazudott a szándékairól, és így tett a február 24-ét megelőző hónapokban is. Egyértelmű agressziót követ el az ENSZ egyik szuverén tagállamán. De ezen felül még szét is zúz egy energiahálózatot, a tél kellős közepén. A szomszédban élő magyarok mindenkinél jobban tudják, milyen hideg tud lenni a tél közepén”

– mondta.

Kitért arra is, hogy néhány nyilatkozatban látja, hogy van, aki aggódik amikor az Egyesült Államok támogat független szervezeteket. Kihangsúlyozta, hogy sehol nem támogatnak ellenzéki pártokat vagy politikusokat, csak és kizárólag független intézményeket. Ezeket szerinte soha nem lenne szabad összemosni az ellenzékiséggel, mert egy demokráciának lételeme, hogy a független szervezetek fékként és ellensúlyként működjenek a kormányok mellett.