Szegeden a gyermekintézmények és a tömegközlekedés működését gátolhatja az állami támogatások kiesése
2023. február 9. – 14:18
Botka László nyilvánosan bemutatta a város idei költségvetésének tervezetét, amiről a jövő héten döntenek majd az önkormányzati képviselők. A polgármester szerint a kormány annyi pénzt vesz el Szegedtől, hogy az elvonások az energiaárak növekedésével és az inflációval együtt már súlyos gondokat okozhatnak az önkormányzatnak, és most az uniós pályázatokat is hiába várják.
Botka László a városházán mutatta be Szeged 2023-as költségvetésének tervét. Az előadásra meghívottak között voltak az úgynevezett „nagy adózók”, azoknak a vállalkozásoknak a vezetői, amelyek a legtöbb helyi adót fizetik be a város pénztárába. Megjelentek az önkormányzati cégek és intézmények vezetői, továbbá a polgármestert támogató képviselők és a városházi tisztségviselők egy része is, de valószínűleg nem jött el minden meghívott, mert jó néhány hely üresen maradt. Az éves költségvetés első, nyilvános bemutatását Botka már régóta így folytatta, de a járvány időszakában nem lehetett személyes találkozókat tartani.
A tervezetet a február 17-i közgyűlésen terjesztik a képviselők elé, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a február 8-i ülésén megvitatta és támogatta, és a város honlapján elolvasható.
A polgármester elmondta, hogy a város ez évi összes bevételét-kiadását nettó 70.5 milliárd forintra tervezik. Míg a korábbi években többet költöttek a fejlesztésekre, mint a város működésére, ez az arány az idén megváltozik. A megnövekedett energiaköltségek és az infláció miatt már sokkal többe kerül a működés, ezért a fejlesztési kiadások aránya 28 százalékos lehet.
Az egyik legsúlyosabb érvágás, hogy az éves energiaköltségek elérik a 13 milliárd forintot, ebbe a kormányzati térítés csak a tizedét teszi bele, azaz még az áfát sem adja vissza
– állítja a polgármester. Ezért az önkormányzati cégek rezsikiadásaira nyolcmilliárd forintos alapot képeznek Szeged idei költségvetésében, közben tovább takarékoskodnak: a középületek díszkivilágítását nem fogják felkapcsolni a téli kényszerszünet után sem.
Botka szerint a fejlesztéseket azért is kénytelenek visszafogni, mert a kormány és az Európai Unió közötti viták miatt újabb uniós pályázatokon sem lehet most indulni, így Szegedre is kevesebb EU-támogatás érkezik. Továbbá, a kormányzat a tavalyi 873 milliárdról 731-re csökkenti a települési önkormányzatok állami normatívájára szánt támogatást, ami a növekvő kiadások miatt mindenhol éreztetni fogja a hátrányát.
Szeged esetében 12 százalékos az állami normatíva csökkentése, ami az energiaköltségekkel és a magas inflációval együtt még nagyobb arányú kiesést jelent, mondta.
Közben egyre több a segélyre szoruló
A város pénztárcája amiatt is laposabb, mert a kormány egyre többet von el Szegedtől az önkormányzat saját bevételeiből, sorolta a polgármester. Míg tavaly 1,9 milliárd, az idén már 2,9 milliárd forint a kormány által „elkért” szolidaritási adó. Botka arra emlékeztetett, hogy a járványra hivatkozva 2020-ban a kormány elvette Szegedtől – és más önkormányzatoktól is – a gépjárműadót, megszüntette a helyi tömegközlekedés állami támogatását, és többet szed be vízi-közmű adó fejében, mindez együttesen évi másfél milliárdos kiesést jelent.
A tanulók és a nyugdíjasok bérleteinek állami támogatásából várható ugyan idén 800 millió forint, azon felül a városnak kell fedeznie a tömegközlekedés 10,7 milliárdos kiadását, ami függ az áram árától is, hiszen a villamosok és a trolibuszok nagy fogyasztók. Ezeket a város saját közlekedési cége működteti, a szegedi autóbuszjáratokat pedig Volánbusz Zrt., aminek az árát az önkormányzat kifizeti az állami cégnek.
Az önkormányzatnak és az intézményeinek összesen 5300 dolgozója van, a város az egyik legnagyobb munkaadó. A bérek szinten tartására az idén egymilliárdos pluszkiadást fordítanak, ami saját forrásból származik. A szociális célú önkormányzati kiadásokat pedig 2,1 milliárdra növelik. Ezen belül, mivel egyre több rászoruló kér támogatást, a segélyezésre az idén 1,5 milliárdot terveznek, 300 millióval többet, mint tavaly. Ebből a keretből juttat a város 9 ezer általános iskolás gyereknek ősszel az idén megemelt, 15 ezres beiskolázási támogatást, továbbá 38 ezer nyugdíjasnak és rokkantsági ellátottnak évi szintén 15 ezer forintos segélyt.
A bevétel legnagyobb tétele az a 19 milliárd forint, ami a helyi adók és központi adók, bírságok és pótlékok címszó alatt szerepel. A tulajdonosi bevételek további 3,5 milliárdot hozhatnak a Csongrád vármegyei városnak. Botka László azt mondta, a bevételeket igen óvatosan tervezték, azaz azt reméli, hogy ennél valamivel jobban is alakulhatnak Szeged pénzügyei.
A nagyobb idei beruházások egyike a „Tisza Szeged főutcája” nevű projekt, erre 200 millió jut. A rakpart fejlesztésének tervezésére már kiírták a közbeszerzési pályázatot. A városi út- és csatornahálózat javítására-felújítására 1,1 milliárdot költenek. A város négy terét és több lakótelepi parkolóját is felújítják, összesen félmilliárdból.
Botka László írásos előterjesztése azzal zárul, hogy a városi közfeladatok ellátásában „magas fokú kockázat van”, mert a bölcsődék, az óvodák és a helyi közlekedés kiadásait akkor tudja fedezni az önkormányzat, ha azokra valóban megkapja Szeged az idei költségvetésébe betervezett kormányzati támogatást. A működési bevételek sorában szerepel az elméletileg 1,3 milliárdos állami rezsitámogatás, amire Botka szerint „csak egy gyenge ígéret van a kormánytól”.
Ezzel nyilvánvalóan összefügg, hogy egy korábbi bejelentés szerint a 45 önkormányzati óvodából négy, a csökkenő gyermeklétszám miatt alacsony fokon kihasznált gyermekintézmény bezárását tervezik az idén őszre, hiszen városszerte 580 üres hely van.
Mindebből látható: az, hogy az összes szolgáltatást az idén is meg tudják-e a korábbi színvonalon tartani, csak az év során derülhet ki. Az állami támogatások elmaradása vagy beérkezése, és energiaárak további alakulása egyaránt okozhat még kínos vagy éppen kellemesebb meglepetéseket is.
