Mindegyik lábával sántít a magyar gyógyászatisegédeszköz-ellátás

2022 végére igen nehéz helyzetbe került a szegedi Tisza Ortopédtechnika Kft. A kisebb-nagyobb nehézségeket már megszokták, ám december elején azzal kellett szembenéznie a cég vezetőjének, hogy nem tudja kifizetni a béreket és a számlákat. A kormányzati felelős, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, azaz a NEAK nem utalta át a szerződésben garantált állami támogatást a korábbi teljesítményük után, ezért a szegedi gyártónak ebből a tevékenységből két hónapig semmi bevétele nem volt.

Próbáltak tájékozódni, de a NEAK-nál sem kaptak megnyugtató választ arra, mikor jutnak a pénzükhöz. Dr. Károlyi Dezső, a vállalkozás ügyvezetője a Telex kérdésére elmondta,

december közepén az erre használt folyószámlájuk hiteléből tudták a béreket és a beszállítók számláit kifizetni, és a termelés költségeit fedezni.

Ez a vállalkozás gyógyászati segédeszközöket gyárt és forgalmaz, hatvan munkatársa és több telephelye is van, majdnem húsz éve működik ebben az ágazatban. A saját termékeik között vannak művégtagok, ortopéd cipők, a járást segítő eszközök, gyógyászati fűzők és hasonló, a beteg emberek életét megkönnyítő segédeszközök. A gyógyászati segédeszközökkel való ellátás mögött meghatározott rendszer működik: a betegek fizetnek bizonyos arányú önrészt, míg a tb-támogatású eszközök árának egy részét, jellemzően a 80 százalékát az állami egészségügyi kassza téríti meg a gyártóknak, illetve a forgalmazóknak.

Mintegy 200 gyártó kisüzeme dolgozik országszerte ebben az ágazatban, és mint december elején kiderült, a nekik járó támogatást – összesen mintegy 2 milliárd forintot – nem fizette meg határidőre az állam. Az igazolt teljesítmények alapján már hetekkel korábban ki kellett volna fizetni a pénzt, ezért az egész ágazat nehéz helyzetbe került. A cégek 80 százaléka magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozás, országszerte 12 ezer ember dolgozik ezen a területen, a beszállítókkal további 30 ezer munkavállaló kapcsolódik az ágazathoz.

Az állam az erősebb

A gyógyászatisegédeszköz-gyártók ugyanakkor december 22-én megkapták az addig elmaradt állami támogatást. A Telex kérdésére a NEAK azt válaszolta, hogy tavaly összesen 84 milliárd forint támogatást fizettek ki 3500 patikának és gyógyászatisegédeszköz-forgalmazónak, azaz minden járandóságot kiegyenlítettek. Eközben a szegedi vállalkozás vezetője úgy látja, az ágazatot sújtó gondok része, hogy az állami szereplők működése nehezen kiszámítható, és hiányos vagy gyakran el is marad a tájékoztatás.

Súlyos problémájuk, hogy nem tudják a költségeik növekedését az áraikban érvényesíteni. Így a béreket sem képesek a jó szakemberek megtartásához szükséges mértékben emelni. A betegeket mindenképp el kell látni, mert erre szerződtek, de sok saját termékük évek óta veszteséges, ami a gazdaságosan előállítható gyártmányok hasznát emészti fel.

Nem jobb a helyzet a máshonnan beszerzett eszközöknél sem. Az ügyvezető szerint az általuk forgalmazott, külföldről beszerzett sorozatgyártású termékek 60 százaléka részben a forint romlása, részben a szállítási költségek nagyarányú emelkedése miatt tavaly már ráfizetéses volt. Így ezek egy részét már nem tudták biztosítani a betegeknek, mert a cég nem bírta fedezni a veszteséget, de árat a betegeknek ők nem emelhettek.

A gyógyászati segédeszközöknek két nagy csoportjuk van: a sorozatgyártású eszközök, és az egyedi gyártásúak, utóbbiakat a beteg saját méretére szabják. Például az ortopéd cipőknek pontosan kell illeszkedniük a beteg lábára. Ám egyre kevesebb a szakember, aki képes gyógycipőt készíteni az érzékeny lábakra.

Szakmai képzés a gyógyászati területeken hosszú évek óta nincs, így elfogyhatnak a hozzáértő mesterek, ha jobb fizetésért más ágazatba mennek dolgozni, vagy ha nyugdíjasok lesznek.

Nőttek a gyártási költségek? Jó, négy év múlva az árak is követik

A gyártók költségei folyamatosan nőnek, a forint árfolyamának romlása, az alapanyagok és az energia drágulása is sújtja őket. Közben az egészségügyi kormányzat évek óta igényli informatikai rendszereik és a programok fejlesztését, ami további kiadásokkal jár. Az ágazat gondjairól 2020-ban 25 oldalas elemzés és átalakítási javaslat készült, a kivonata itt olvasható. E szerint az ágazat már akkor a működőképessége határán volt.

Az árak, amelyeken a termékeiket értékesíteni tudták, 2003-tól 2020-ig jórészt változatlanok voltak.

2003-ban egy euró 250 forint volt, ma pedig 400.

A különféle gyógyászati segédeszközökre hazánkban mintegy egymillió embernek van szüksége. A tb-támogatott gyógyászati segédeszközök listája több mint háromezer különféle eszközt tartalmaz, az ezekkel való ellátás állami kötelezettség. A legnagyobb felhasználócsoportok 2021-ben:

• a nem végtagprotéziseket 200 ezren vették igénybe,
• vérelemző eszközöket 175 ezren használtak,
• hallásjavító felszerelésre 170 ezer,
• inkontinenciabetétre pedig 160 ezer embernek volt szüksége a tb-támogatott ellátás körében.

Kellenek eszközök a cukorbetegeknek is, és még sokféle betegség tüneteit enyhítik gyógyászati segédeszközökkel. A tb-támogatású eszközökre szoruló betegek zömének alacsony a jövedelme, így nagyon fontos a számukra, hogy mennyit fizetnek a segédeszközökért.

Az utóbbi években, bizonyos egyedi gyártású termékeknél-termékcsoportoknál – a NEAK-nál a cégek kérelmére indított eljárásokban – volt néhány kisebb áremelés az állam által elfogadott árakban, de egy ilyen korrekció gyakran hónapokon vagy éveken át húzódik, azaz nem tudja követni a költségek gyors változásait. Például több egyedi gyártású gyógyászatisegédeszköz-termékcsoportnál is előfordult, hogy a 2016-ban kérelmezett áremelések csak 2020-ban valósulhattak meg.

A veszteséges forgalmazás elkerülése érdekében – a gyártói-forgalmazói érdekképviseletek kezdeményezésére – főként a mozgás segédeszközeinél emelt árat az állam, és ki is fizette az akkor felemelt árakból a rá eső emelt részeket. Ám az idén az állami támogatást a felemelt árú eszközöknél a korábbi százalékos mértékre csökkentették vissza, ezzel megemelték a betegek által fizetendő önrészt.

A betegek így többet fizetnek saját zsebből, míg az állam terhei csökkennek.

A gyártók azt szeretnék elérni, hogy az állam elismerje a költségeik növekedését, és az árakat minden évben korrigálják például az inflációval arányosan, hosszadalmas egyeztetési eljárások nélkül.

Már évek óta tárgyalnak az állami szervezetekkel az árak és a támogatások kérdéseiről – magyarázta a Telex tudósítójának Barcsay András, aki segédeszközöket gyártó és forgalmazó céget vezet, továbbá a Tisza Ortopédtechnika Kft. tanácsadója, és az Orvostechnikai Szövetség alelnöke. A gyártók érdekvédőinek a minisztériumok és más állami szervezetek között kell ingázniuk, hogy meggyőzzék a döntéshozókat, de igazi átalakítást eddig nem, csak néhány kompromisszumos megoldást sikerült elérniük.

Mindez a betegeknek lehet a legrosszabb, mert ha fogynak a szakemberek és a gyártók, azzal nőnek a várakozási idők, ha pedig tönkremegy néhány cég, akkor azok, akiknek szükségük van rá, nehezebben kapják meg a gyógyászati segédeszközt. Ha a ráfizetéses termékeket egyre kevesebb cég fogja gyártani, illetve forgalmazni, előfordulhat, hogy a betegeknek távolabbi városba kell utazniuk gyógyászati segédeszközért.

Szegeden nemrég bezárták az egyik gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cég üzletét, hogy miért, azt nem tudni. Az ajtóra tűzött papírlap szerint technikai okokból van zárva, ugyanott hirdetik a kiadó üzlethelyiséget. A neten még látható a honlapja, de a telefonokat nem veszik fel, az ügyvezetőt sem lehet elérni. A vállalkozás múltja a Magyarországon 1915-ben, elsőként alapított Gyógyászati Segédeszközök Gyárának szegedi fiókvállalatáig nyúlik vissza. Egy nyilvános adatbázis szerint a cégnek 2021-ben mintegy 800 milliós árbevétele, és negyven-ötven alkalmazottja volt, akik több telephelyen dolgoztak.

Keleti műszaki fejlesztés visszafelé: legyen még olcsóbb!

A hazánkban forgalmazott sorozatgyártású gyógyászati termékek, mint például a járóbotok, a kerekesszékek vagy az elektromos hajtású mopedek, jórészt a Távol-Keleten készülnek.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a MEOSZ, 2021-ben beadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához a gyógyászati segédeszközök ügyében. A MEOSZ a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető eszközök minőségének javítását, és a tb-támogatási rendszer átalakítását is kérte. Úgy vélik: a támogatási rendszer rossz működése sérti a betegek jogait, pedig a megfelelő ellátás állami kötelesség.

A MEOSZ tagjainak tapasztalatai alapján:

2001-ben 45, 2011-ben 37, 2020-ban már csak 25 kilométert lehetett megtenni egy töltéssel a tb-támogatott elektromos kerekesszékkel.

Ráadásul a 8 éves kihordási időre a tb-támogatással kapott utcai elektromos kerekesszékek közül sok mintegy 4 év alatt tönkremegy úgy, hogy már megjavítani sem lehet. Ilyenkor vagy a saját pénzéből vesz újat a moped nélkül mozgásképtelen ember, vagy kivár négy évet.

Egy kínai gyártmányú utcai elektromos moped ára most 400 és 800 ezer forint között van, aminek a 20 százalékát fizeti a beteg, ha a gépet tb-támogatással kapja. Valószínű, hogy érdemesebb lenne drágább, de tovább használható és javítható gépeket venni, ehhez viszont nagyobb állami kiadásra lenne szükség. A MEOSZ beadványa hosszan sorolja a gondokat, amelyek a gyógyászati segédeszközök és a hozzájutás kapcsán gyakran előállnak.

A NEAK főigazgatójának válasza szerint azonban e gondok nagy része túlmutat a NEAK hatáskörén, a beadvány az egészségpolitikai elveket és a jogszabályi kereteket kérdőjelezi meg. A panaszt véleményezte az egészségügyi államtitkár és az érintett szakmai szervezetek képviselői is. A forgalmazók és a gyártók úgy vélik, a támogatási rendszer átfogó felülvizsgálata és megújítása szükséges.

A MEOSZ beadványára Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa úgy döntött:

„felkérem a belügyminisztert, hogy biztosítsa és támogassa a szaktárca által felállított munkacsoport feladatának ütemterv szerinti működését, valamint a munkacsoport által, a hazai gyógyászati segédeszköz ellátási rendszer javítását célzó javaslatok megvalósulását”.

Mindebből világos, hogy a gyógyászati segédeszközökkel való ellátás nem működik megfelelően, amiről az állam is több oldalról tisztában van. Ám az eddigi gondok mellett már újabbak is felmerültek.

A rendőrség csalás miatt nyomoz

A NEAK bűncselekményekre és az előirányzott éves támogatási összeg túllépésére hivatkozott a sajtóban annak magyarázataként, miért késleltette a decemberi kifizetéseket azoknak a cégeknek az esetében is, amelyeknél semmiféle gyanú nem merült fel.

Decemberben számolt be arról a rendőrség, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatásai alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálattal együtt országszerte akciókat tartottak a rendőrök gyógyászati segédeszközökkel elkövetett csalások gyanúja miatt. Az ügynek akkor nyolc gyanúsítottja volt, és a rendőrök egyszerre nyolc megyében, köztük Csongrád-Csanádban is, összesen 45 helyszínen tartottak házkutatásokat, iratokat és más dokumentumokat foglaltak le.

A gyanú szerint 200 millió forint értékben törvénysértő módon hívtak le az egészségbiztosítási alapból támogatásokat gyógyászati segédeszközöket gyártó cégek. A nyolc gyanúsított közül hetet előzetes letartóztatásba helyeztek, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá vettek. A Telex érdeklődésére januárban közölték, hogy a nyomozás még folyik.

Kérdés, ha a vizsgálat idejére, vagy a bűncselekmények bizonyítása esetén kizárnak egyes cégeket az ellátásból, azok hogyan pótolhatók a gondokkal küszködő, veszteséges ágazatban.