Roland Tichy: Orbán Viktor szerint tűzszünet kell, vagy Ukrajna olyan lesz, mint Afganisztán

Orbán Viktor csütörtök este a Karmelitában fogadta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiakonferenciáján részt vevő külföldi újságírók 15 fős csoportját. A beszélgetésről előbb Rod Dreher, az American Conservative felelős szerkesztője, számolt be, majd most Roland Tichy, a neves német újságíró is ezt tette.

A 67 éves Tichy több lapnak, így a rangos Wirtschaftswoche magazinnak is a főszerkesztője volt, majd 2014 és 2020 között a külpolitikai fókuszú Ludwig Erhard Alapítvány elnöke volt, de miután 2020-ban a blogjában megjelent egy külső, nőgyűlölőként kritizált szerző cikke, már nem indult újra a következő választáson. Azóta a milliós követőtáborral rendelkező Tichys Einblich online magazin alapítója, az Orbán Viktornál tett látogatásáról is itt adott hírt.

Árnyaltabb kép

A „Tűzszünet nélkül Ukrajna lesz az új Afganisztán?” című cikk nagyjából megismétli Dreher állításait, ugyanakkor pár új elem is van benne.

A legfontosabb talán az, hogy korábban az okozott diplomáciai bonyodalmat, hogy Orbán állítólag „senkiföldjének” nevezte Ukrajnát. Tichy emlékeztet rá, hogy Magyarország többször is bírálta az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit, azt állítva, hogy azok nem gyengítették jelentősen Moszkvát, viszont az európai gazdaság tönkretételével járhatnak. Ugyanakkor az említett állítást olyan értelemben idézi, hogy Oroszország célja egy ilyen senkiföldjét, vagyis ütközőzónát létrehozni Oroszország és Ukrajna között.

Tichy a cikkében egyébként tisztázta, hogy Orbán sem azt nem kérte, hogy az újságírók az elhangzott tartalmat és a megszólalót ne idézzék, de azt sem, hogy forrásmegjelölés nélkül használják csak az elhangzottakat, vagyis Orbándeklaráltan vállalta a gondolatait.

Mi Putyin célja?

Tichy is úgy emlékszik, hogy Orbán szerint arra nincsen remény, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előbb-utóbb feladja a háborút. Elvégre elnökválasztások jönnek, és a háború vesztesei nem nyerik meg a választásokat, még akkor sem, ha manipulálják őket.

Itt persze jó lenne eredetiben meghallgatni, hogy Orbán a manipulációt általában a választásokra érti, vagy itt arra utalt, hogy az orosz választásokon tart reálisnak manipulációt.

Oroszországról mindenesetre elmondja, hogy az állam közömbös a nyugati izolációval szemben, inkább csak úgy érzi, hogy a világ nem érti meg, és ezért Oroszország egyedül van. Az újságíró szerint amúgy a magyar miniszterelnök nem az az oroszbarát ember, ahogy az unióban ábrázolják. Azt mondja, ismeri a kegyetlenségüket; végül is 1956-ban az oroszok megölték az elődjét, Nagy Imre akkori miniszterelnököt.

A cikkben elhangzik egy hosszabb fejtegetés arról is, hogy Oroszország erősebb annál, mint amilyennek tűnik. Orbán szerint nincs jele az orosz gyengeségnek. A történelem csak ismétli önmagát. A háborúkban Oroszország kezdetben általában gyenge, a korrupció, a hanyagság, a hozzá nem értő parancsnokok, a szörnyű taktikai hibák eredményeképpen.

De aztán jön egy fordulat, Oroszország mozgósítja az erejét, és gyorsan tanul. Ezt a tapasztalatot a német Wehrmachtnak is meg kellett szereznie – mondta Orbán és az orosz hadigépezet működéséről és az erős hátteret jelentő lakosságról beszélt.

Természetesen a csúcstechnológiás fegyverek értékesek, de a háború végül a földön, csizmákkal dől el.

Amerika, Európa

Orbán ebből az elemzésből vonja le a következtetéseit. Szerinte sem az Egyesült Államoknak, és természetesen sem az EU-nak nem volt más észrevehető stratégiája, mint Ukrajna ellenállásának erősítése.

„Először 5000 sisak, most már tankok, már keresik a vadászgépeket”

– ironizált a Scholz-kormány fokozatos eszkalációján.

Szerinte Oroszország háborús terve már nem Ukrajna meghódítása, mert azt azonnal könyörtelen gerillaháború követné. A háború borzalmai leromboltak Ukrajnában minden hajlandóságot egy Oroszországtól függő bábkormány elfogadására.

Oroszországnak fel kellett adnia kezdeti céljait, Oroszország most egy ütközőzóna létrehozását célozza meg, nagyjából a vitatott donbászi vonal mentén. A brutális pusztítás, a szó szerint felperzselt föld, és ahogy az orosz hadsereg beássa magát mind azt jelzik, hogy Oroszország egyfajta „halálzónát” épít önmaga és Nyugat-Ukrajna, illetve a NATO, közé.

Tichy szerint Orbán azonnali tűzszünetet szorgalmaz, de azt is tudja, hogy egy ilyen tűzszünetet elfogadhatatlan Kijev számára, amely az Oroszország által megszállt területek visszafoglalását tűzte ki célul, de szerinte elfogadhatatlan az az Egyesült Államok számára is.

Európában ezzel Németország a nagy vesztes:

olcsó vezetékes gáz helyett drága LNG-t kell vásárolnia az USA-ból; elvesztette kiváltságos helyzetét az Egyesült Államok partnereként Lengyelországgal szemben, Németország szenved. Nemzeti érdeke egyértelmű, de nem tudja követni. Azért is, mert a zöldek bebizonyították, hogy ők Amerika legjobb barátai a német történelemben.

Orbán kifejezetten hivatkozott Klaus von Dohnanyira és a Nemzeti érdekek című könyvére .

„Nem Európa számít egy orosz támadás esetén, csak az Egyesült Államok biztonsága! Európa teljes pusztulásának valós veszélye abból fakad, hogy Európa elsősorban az Egyesült Államok geopolitikai érdeke. Egy orosz támadás esetén az amerikai és a NATO stratégia szerint Európa lenne a háború egyetlen színtere, anélkül, hogy a háború közvetlen kockázatot jelentene a z amerikaiak hazája, vagyis az USA számára. Németország azonban, mint feltehetően központi ellátóbázis, azonnali rakétatámadásoknak lenne kitéve.”

Az unióról

Orbán a beszélgetésen az unióról is véleményt alkotott. A német újságíró nem ír olyan kategorikusan Orbán kijelentéseiről az uniós tagságot illetően. De arra ő is emlékezik, hogy a magyar kormányfő elutasította az egységes uniós államot, és kitartott a szuverén államok uniójának eredeti koncepciója mellett.

A migráció szempontjából Orbán nem akar tömeges bevándorlást, mint Németország vagy Franciaország; és elutasítja a szociálpolitika szexuális kisebbségek felé orientálódását, valamint a gender-politikát a családorientáció helyett.

Mint olvasható Orbán kifigurázta az EU iránti vak lelkesedést, de elutasította a kilépést is. A szerző szerint itt a miniszterelnök hevesebben gúnyolódott.

Brüsszelben ki veszi komolyan a választási eredményeket?

Végül a cikk szerint Orbán az Ukrajnával kapcsolatos sérelmeit is előhozta:

Ukrajna törvényei nemcsak az orosz nyelv használatát tiltották meg, hanem a magyar nyelv használatát is, amely Ukrajnában mintegy negyedmillió magyart érint. Ezzel a témával azonban csak a háború után lehet majd foglalkozni. Kijev leszereltette a magyar földön legendás turult is, mert Ukrajnában semmi sem emlékeztethet a történelmi eredetre.

Az ukrán háború újra felszínre hozza a régi konfliktusokat, miközben fiatal (részben magyar) katonák halnak meg. A sírban pedig mindenki egyformán néma.

– zárja emlékeit Orbán Viktor gondolatairól Roland Tichy.