Elkezdték a légitársaságok beépíteni a jegyárakba az új kerületi különadót

Noha a légitársaságok és a földi kiszolgálók is tiltakoztak a XVIII. kerület reptéri utasokat terhelő, repülésenkénti ezerforintos adója ellen, a 2022. október 27-i képviselő-testületi ülésen elfogadott rendelet (39/2022. önkormányzati rendelet) 2023. január 1-jén hatályba lépett. Ennek értelmében minden, 18 évesnél nem fiatalabb, nem kerületi lakosnak, aki magánszemélyként és nem cég által utazik, ezer forintot kell fizetnie utazásonként pluszban.

A XVIII. kerület települési adóként vetette ki ezt a plusz terhet az utasokra, arra hivatkozva, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területének nagyobb hányada az ő kerületükben van. A kerületieknek azért nem kell fizetniük légiutas-adót, mert ők elszenvedik a légi közlekedés okozta zaj- és környezetszennyezést. A települési adórendelet szerint az adó beszedése a légitársaságok és a földi kiszolgálók egyetemleges felelőssége.

A Budapest Airport a Telex megkeresésére még decemberben azt mondta: a kormányhivatalhoz fordulnak a szabályozás miatt, mert szerintük a „magyar kormány által nemrégiben bevezetett extraprofitadó mellett ez a légi közlekedést terhelő további adóteher valószínűleg komoly hatással lesz a forgalomra és a turisztikai szektorra, és a jegyárak továbbemelkedését, a rendelet körüli bizonytalanságok pedig járatok törlését eredményezheti”.

Friss kérdésünkre azt írták, tavaly év végén végül felügyeleti áljárás elindítását kezdeményezték a kormányhivatalnál. A kormányhivatal pedig arról tájékoztatta a repülőtér-üzemeltetőt, hogy az ügyben törvényességi felhívással élt, és 30 napos határidő tűzésével felkérte az önkormányzat képviselő-testületét az észlelt jogszabálysértések megszüntetésére. Hozzáteszik, az ügyben további jogi lépések várhatók.

Nyárig is elhúzódhat

Megkeresésünkre a XVIII. kerületi rendeletet előterjesztő Kőrös Péter alpolgármester megerősítette, hogy hatályba lépett a rendelet, és azt is, hogy kaptak egy úgynevezett törvényességi felhívást Budapest Főváros Kormányhivatalától. Éppen az erre fogalmazott választ, valamint a rendelet finomhangolását, módosítási javaslatát tárgyalták meg és fogadták el kedden reggel, a képviselő-testületi ülésen. „A törvényességi felhívásban nincs olyan, ami alapján törvénytelennek tartanák a rendeletet, de adatkezelési kérdésekben további pontosításokra van szükség” – mondta Kőrös Péter.

Az önkormányzatnál egyébként arra számítanak, hogy az ügy még nyárig biztosan elhúzódik, arra ugyanis kevés az esély, hogy a kormányhivatal elfogadja a válaszukat és a pontosítást. Ezután küldhetnek további észrevételeket nekik, vagy rögtön a Kúriához is fordulhatnak. Úgy tudjuk, ez utóbbi várható: ha a képviselő-testület nem szünteti meg a – kormányhivatal szerint jogsértő – rendeletet a törvényességi felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül, akkor a kormányhivatal a Kúriához fordul a rendelet megsemmisítéséért. Információink szerint olyannyira erre készülnek, hogy már az odaszánt megkeresés szövege is egyeztetés alatt áll, és akár a héten el is küldhetik.

Az alpolgármester az adó behajtásának formájáról azt mondta: már vannak olyan légitársaságok, amelyek ezt beépítették a jegyértékesítési rendszerükbe január elsejével. Ők egyébként arra számítanak, hogy a Kúria a kerülettel ért majd egyet.

Arra, hogy ez mekkora bevételt jelenthet a kerületnek, azt mondta: ha a céges utazókat (ami az utazók 25-30 százalékát is érintheti), a 18 év alattiakat és a XVIII. kerületieket nem számítják, akkor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalmának 45-55 százalékát kell alapul venni. Az alpolgármester szerint 2022-ben 12-13 millió utas fordult meg ott, de idén ez több lehet: ha a felét vesszük, akkor olyan kb. 7 millió utassal kell számolni, ezt megszorozva ezer forinttal, nagyjából 7 milliárd forintot tesz ki. Ezt a kerület a szabályozás értelmében nem költheti bármire: infrastruktúrára és szociális támogatásra fordíthatja.

Az adóval kapcsolatban a héten a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is közleményt adott ki, amiben azt írták, az adó ellen szerintük szükséges a fogyasztóvédelem és az adatvédelmi hatóság fellépése is. A rendelet értelmében az adó beszedéséért a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet felelős, akinek így nyilvántartást kell vezetnie az adó alanyairól, amiben olyan adatok szerepelnek, mint a név, lakcím, születési hely, anyja neve stb. „Ez a rendelkezés – finoman szólva is – elég sok kérdést felvet. Például honnan jut hozzá ezekhez az adatokhoz a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amikor a repülőjegy megvásárlásakor kizárólag az utas nevét, születési dátumát kell megadni?” – írja a FEOSZ.

Már ott a különadó-ráterhelés is

A kerületi intézkedést számos kritika érte, azért is, mert a kormány különadót vetett ki több szektorra, köztük a légitársaságokra is. A különadót a légitársaságok 2022-ben még az utasok száma után fizették meg, 2023. januártól azonban ez károsanyagkibocsátás-alapú. A különadót a Ryanair elég hamar ráterhelte az utasokra, amire válaszul fogyasztóvédelmi eljárás indult Varga Judit igazságügy-miniszter kezdeményezésére.

Ennek meg is lett az eredménye: a Ryanair augusztus 8-án, az eljárás következtében 300 milliós bírságot kapott a különadó utasokra való áthárítása miatt. A cég ez ellen rögtön fellebbezett, álláspontjuk szerint egy uniós jogszabály lehetővé teszi számukra, hogy ráterheljék az utasokra az adót. A cég szerint azért ostobaság az intézkedés, mert „a magyar kormány olyan extraprofitra akar adót kivetni, amely a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatt nem létezik az ágazatban”. A Ryanair vezére aztán Budapesten jelentette be, hogy hét útvonalon csökkenti a budapesti járatainak a számát a téli szezonban.

Aztán Ujhelyi István EP-képviselő kérdésére Adina Vălean közlekedésért felelős uniós biztos azt válaszolta, hogy „a hatályos rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a légitársaságokat abban, hogy az adókat átvigyék a jegyárba, amennyiben ez átlátható és megkülönböztetésmentes módon történik”. Ujhelyi akkor Facebook-posztjában azt írta, az Európai Parlament közlekedési és turizmus szakbizottságának első alelnökeként arra várt választ a Bizottságtól, hogy ütközik-e bármilyen hatályos rendelkezésbe néhány légitársaság gyakorlata, ami alapján visszamenőlegesen is az utasokra hárítják át az adott tagállamban a gazdasági válság kezelésének részeként kivetett rendkívüli különadók összegét.

Az önkormányzat csak maga szedheti be az adót

A települési adókkal kapcsolatos közleményében a Niveus Consulting Group azt írta: hiába vet ki jogszerűen települési adót egy önkormányzat, annak beszedésére nem kötelezhet mást (így például a légitársaságot), az adót csak az önkormányzat saját maga szedheti be adókivetés, vagy az érintettekre telepített bevallási kötelezettség útján. A Niveus azt írja: önmagában az adó alanyától eltérő személyre telepített adóbeszedés nem szokatlan. A szintén az önkormányzatokat megillető idegenforgalmi adó beszedésére például a szállásadó kötelezett. „Csakhogy ezt a kötelezettséget törvény – a helyi adókról szóló törvény – írja elő, nem pedig önkormányzati rendelet. Az említett települési adók esetében viszont nem törvény, hanem rendelet kötelezi az érintett cégeket adóbeszedésre, amire az önkormányzatnak nincs joga” – fogalmaznak.

Az új adó melletti érvekkel és az ellenérvekkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk korábban részletesen.