A szegedi bábosokat nem tudta legyőzni a rezsidémon
2023. január 20. – 11:24
Szegeden az önkormányzati intézmények többségével együtt a bábszínház is bezárt két hónapra, a társulat tagjai egy lakásban készülnek az előadásokra. Közben a bábművészek iskolákba járnak, ahol bábkészítő foglalkozásokat és bemutatókat tartanak a gyerekeknek. Az állandó bábszínházak jórészt állami és önkormányzati támogatásokból működnek, ezekben százmilliós különbségek is vannak.
A szegedi Kövér Béla Bábszínházat, mint a szegedi önkormányzat intézményeinek többségét, az év első két hónapjában nem nyitják ki, március elejétől várják majd újra a közönséget. Az állam által előírt 25 százalékos intézményi költségcsökkentés mellett amiatt is vissza kellett fogni a kiadásokat, mert a bábszínház is alaposan felemelt áron kaphat energiát, például a gáz a 11-szeresébe kerül a korábbinak. Gázkazánnal fűtenek, és az előadásokon a színpadi lámpák sok áramot fogyasztanak. A bábszínház nagytermében százhúsz, a kisebbikben pedig ötven nézőnek van ülőhely, és persze irodák, műhelyek is vannak. Az épületben a zárlat alatt mindenhol 12 fok körül tartják a hőmérsékletet, ezt a munkatársak rendszeresen ellenőrzik.
Kiss Ágnes igazgató, aki 2020 óta vezeti az intézményt, előtte éveken át szabadúszó bábművészként dolgozott. Megszokta, hogy rugalmasan kell kezelni az olyan váratlan helyzeteket, mint amilyen most az energiaárak emelése miatt állt elő, így most is sokféle ötletet talált ki a nehéz időszakra. A Telex kérdésére elmondta, hogy a munka nem állt le: az év első két hónapjára a vendégművészeknek fenntartott, alacsony rezsijű lakásba helyezték át a bábkészítő műhelyt és több más munkafolyamatot is. Most az „Egy kupac Kufli” – című, Dániel András meséje alapján írt új darabhoz készülnek a figurák. Közben a bábosok rendszeresen járnak a szegedi általános iskolákba, naponta több helyre is elmennek, kisebb bemutatókat, bábsimogató és bábkészítő foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek, ezzel a leendő előadások iránt is igyekeznek felkelteni az érdeklődést.
Az igazgató ismeretei szerint az ország más bábszínházaiban különféle módokon oldják meg a kiadások csökkentését: úgy értesült, van olyan hely, ahol kabátban ülnek a gyerekek nézőtéren, viszont a debreceni bábszínházat télire befogadta egy másik intézmény, míg más városokban szintén téli szünetet tartanak, mint Szegeden. Ez az utóbbi a ritkább.
Az évad szegedi előadásainak száma nem lesz kevesebb a vállaltnál, ezt úgy érik el, hogy már korábban megtervezték: tavasztól minden héten többször játszanak, mint tavaly, így nem kell meghosszabbítani az évadot. A korábbi darabjaik egy részét is műsoron tartják, így az egészen kicsi és a nagyobb gyerekeknek is kínálnak előadásokat, hogy melyiket melyik korosztálynak javasolják, azt a honlapjukon megnézhetik a szülők. Az utóbbi két évben minden új darab bemutatója idején – ősszel vagy tavasszal – elültettek egy fát közterületen, vagy egy erre jelentkező szegedi iskola udvarán. A Mondolo Egyesület nevű természetvédelmi közösséggel is terveznek közös programot.
Márciusban nagyszabású előadásuk lesz a pécsi Bóbita Bábszínházzal együtt. Közös próbákat már tartottak, a Robin Hood-ot a szegedi Szent Györgyi Albert Agóra művelődési központban fogják bemutatni, ahol sokkal több nézőnek van hely, mint a saját épületben. Nagy meglepetéssel készülnek március 21-re a bábszínházi világnapra, azt még nem árulta el Kiss Ágnes, hogy az mi lesz. Áprilisban kezdődik a Színházi Olimpia, amire sokféle programot terveznek, a kecskeméti Ciróka és a békéscsabai Napsugár Bábszínházzal vannak egy csapatban, amit TRIOLA-nak neveztek el.
A Kövér Béla Bábszínház 2021-ben volt 75 éves, eredetileg családi játszóhelyként indult, később önkormányzati intézmény lett, és az alapító leszármazottja vezette. Az utóbbi két évben, mióta Kiss Ágnes az igazgató, a szokásos bábelőadásoknál sokkal többféle programot kínáltak. Felnőtteknek is tartottak műsorokat, vendégelőadásokat hívtak, ezek teltházzal mentek, ezért folytatják.
A városi rendezvényeken gyakran megjelentek a különleges, több ember mozgatta óriásbábokkal. Ezekből újabbat is terveznek, eddig négyet készítettek el: az egyik a tiszavirág, azaz a kérész nevű tiszai rovar, van ponty és sirály figura, valamint egy hajó alakú is. Ezek mindegyike Szegedhez kapcsolódik, és országszerte bemutatták őket fesztiválokon, például Kapolcson is.
Százmilliós különbség az állami támogatásban: Szegednek volt a legkevesebb
A 13 állandó hazai bábszínház egyike sem él meg a jegybevételekből – Szegeden egy belépő ára most 1200 forint –, így négyféle forrásból biztosíthatják a kiadásaik fedezetét. A jegyek és bérletek árán kívül az állam és külön a város önkormányzata is ad támogatást, továbbá jó esetben pályázati pénzeket is lehívhatnak. A korábbi években sorozatosan a szegedi intézmény kapta a legkisebb állami juttatást, tavaly 35 millió forintot, míg a debreceni a legtöbbet, 171 milliót. A többieknek a kettő közötti értékben utaltak állami költségtérítést, érdekes, hogy a Szegednél kisebb lélekszámú Békéscsaba társulata is többet kapott a működésre. A szegedi önkormányzat tavaly 63 millióval járult hozzá a kiadásokhoz.
2021-ben még sikerült szakmai pályázatokon húszmilliós összeget elnyernie Szegednek, de tavaly már alig 4 milliót, mert egyre ritkább az ilyen lehetőség, ezért nagyon várják az újakat. 2022-ben a jegybevételük 19 millió volt. Tavaly a bábszínházak országszerte pályázhattak a kulturális-művészeti ágazatok munkatársainak 20 százalékos béremelésére, a szegediek nyertek, és csak ebből tudták a béreket fejleszteni. Várhatóan az idei állami támogatásban a tavaly megemelt fizetés fedezete már eleve benne lesz.
A szegedi bábszínház elmúlt évi összes bevétele-kiadása 142 millió forint volt, ez az idén már kevés lenne, ha tartani akarják a bemutatók mennyiségét és a nézőszámot, ami tavaly majdnem 30 ezer jegyvásárlót jelentett. A bábosoknál egy új darab bemutatója azt jelenti, hogy a próbák előtt minden „szereplőt” el kell készíteni aprólékos munkával, és ki kell alakítani az új díszletet is. Mindez az emelkedő árak miatt egyre nagyobb anyagköltségeket jelent. A hazai bábszakma képviselői szeretnék, hogy a következő években az állami támogatás mindenhol a nézők számával legyen arányos, ez eddig nem így volt.
A Kövér Béla Bábszínház eddig is nagyon takarékosan, kis létszámmal, kevés szakemberrel működött. Az igazgató azt szeretné, ha országszerte, sőt nemzetközi szinten ismert és jó hírű lenne a társulat – ez a nézők számában is sokat jelenthetne. Ehhez a mostaninál több, a szakmában elismert bábművész munkája kell, ami további kiadásokkal jár. A hároméves állami támogatási megállapodás tavaly év végén lejárt. Kiss Ágnes abban reménykedik, hogy ezután a korábbinál nagyobb állami juttatást kapnak majd, amit a költségek növekedése is indokol. Az összegről még folynak a tárgyalások a minisztériummal.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.