Már az is hír, ha nem zár be egy étterem: Sopront, majd Győrt is elérte a vendéglátóipar válsága

„Kedves Vendégeink! A híresztelések ellenére nem zárunk be!” – ezt egy győrújbaráti, népszerű étterem posztolta a Facebookon néhány napja. Nem ők voltak az egyetlenek. Akik bezárnak, az utolsó pillanatig igyekeznek visszatartani az információt a vendégek és a konkurencia elől, mígnem megjelenik az ehhez hasonló poszt:

„Most eljött a búcsú pillanata. Köszönök minden egyes napot Nektek! Ha akarnék, sem tudnék többet írni, nem megy, ezt bocsássátok meg nekem!”

Ezt a 14 évet élt győri gyorsétterem, a hatalmas hamburgereiről híres Mackó Kuckó tulajdonosa írta január 2-án. A helyet országosan ismertté tette 2013-ban Fekete László, a világ egykori legerősebb embere, amikor megette itt a 2,5 kilós Grizzly Burgert.

Sopronban nyáron, Győrben most durvult be a helyzet

A nyugati megyén belül Sopronban indult a hullám: még áprilisban bezárta kapuit egy 36 éves népszerű hely, a Puskás Étterem.

„Az állandó munkaerőhiány és az elmúlt közel két év nyitás-zárás bizonytalanságai döntésre kényszerítettek minket”

– ">indokolták a döntést a Facebookon. Nyár végén a szintén soproni Várkert Café & Restaurant, majd a Graben Étterem csukott be, követte őket a Rózsakert Étterem, a Vadászkürt Vendéglő, a Hotel Lővér, a Levendula fagyizó, a Café Nana és fertőrákosi Noah. Szeptemberben a mosonmagyaróvári Franky-s Food Truck étterem jelezte, hogy bizonytalan időre bezár.

Novemberben jártunk, amikor a hullám elérte Győr környékét, és éppen az egyik legjobb étterem kezdte a sort: a pannonhalmi főapátság által fenntartott Viator azóta már csak konferencia- és rendezvényközpontként működik. Ezután jött a győri Arrabona Ételbár, amelynek a legendás gombás melegszendvicséért folytatott utolsó rohamokról a Telex is beszámolt.

A háttér is ismert: már nyár óta szivárogtak ki hírek arról, hogy a háromszintes áruház emeletét jelentősen átalakítja a tulajdonosi kör, és ennek az ételbár 2023-ban áldozatául esne. Mivel a bizonytalanság miatt több dolgozó távozott, az energiaválság telét már nem várta meg a tulajdonos a búcsúszerenáddal. Neki legyen mondva: az ünnepek között az épület tulajdonosa lezáratta az áruház második emeletét, ahol az ételbár működött, az árusokat így az első emeletre költöztették.

Decemberben az 1986-tól működő győri Benedetto Cukrászda és a vámosszabadi Vidra Csárda zárt be, újév után pedig már kettesével születtek a búcsúposztok. A győri belvárosi Szürkebarát, a Kálvária Street, a cikk elején említett Mackó Kuckó, a győrújbaráti Mákos Guba.

Egyelőre bizonytalan a helyzete a mosonmagyaróvári Kránitz Cukrászdának és Pékségnek, tavaszig köszönt el a Golden Ball, és az új tulajdonos reményei szerint szintén csak ideiglenesen zár a nemrég teljesen átalakított Erzsébet Liget Étterem.

Beleölök nyolc-tízmilliót, és nem lesz vendég?

Szinte mindegyik vendéglátóipari egységet erős nosztalgia övezi, kérdés, az képes-e eltartani egy helyet. A Benedetto Cukrászda valósággal berobbant a nyolcvanas években, fagylaltkelyhei és gesztenyepüréi miatt családok százai indultak el fagyizni a belvárosból ebbe a városrészbe. Az 1986-ban nyílt cukrászdát 1991-ben vette át a mostani tulajdonos. Cukrászüzemének boltja továbbra is működik.

„Minket mindig a baráti áraink miatt szerettek a városban. Adhatom én a sétálókelyhet 1800 helyett 3600 forintért, de ki venné meg? – teszi fel a kérést Cseh István tulajdonos. – Sajnos felettünk is eljárt már az idő, én hatvanhárom éves vagyok, és tizennégy éves korom óta dolgozom a vendéglátásban reggeltől késő estig. Persze ha nem jön az energiaválság, akkor fenntartottam volna még a Benedettót, de azt nem vállalhatom, hogy beleinvesztálok valamibe hat-nyolcmillió forintot, majd kinyitunk áprilisban, és kiderül, hogy nem jön a vendég.”

Alkalmazkodni, alkalmazkodni, alkalmazkodni

Vajon leegyszerűsíthető-e a bezárási hullám olyan módon, hogy vannak fiatal, rugalmas vállalkozók, és vannak idősek, nehezebben alkalmazkodók? A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pintér-Péntek Imre nemrég a Győr Plusz Híradónak adott interjúban azt fejtegette, hogy sok helyen nem történt meg a generációváltás, és nem mindegy, hogy egy válságos helyzet milyen korban ér valakit. „Azok a cégek képesek átvészelni a mostani helyzetet, amik ebben a megszorításokkal teli időszakban is tudnak alkalmazkodni” – vélte a kamarai elnök.

Az egyik győri szakember szerint a kérdés nem egyszerűsíthető le az öreges és a fiatalos temperamentum szembeállítására.

„Az egyik legnagyobb baj, hogy egyáltalán nem tudunk előre kalkulálni semmivel” – mondta az élelmiszergyártóként is dolgozó győri mesterszakács, Horváth Csaba.

Örülünk, ha engedélyt kapunk, nemhogy bővítsünk!

„Az alapanyagárak döbbenetesek, képtelenség érvényesíteni őket az árban, és még sejteni sem lehet, hogy meddig tart a folyamat. De ez csak az egyik ok: ott a durván nyolcszorosára dráguló energia, aminek díját most a legtöbb esetben előre kéri a szolgáltató, pedig jobban belegondolva én sem számlázhatok semmit előre” – fűzi hozzá ehhez Horváth Csaba.

A vendéglátósok már ott tartanak, hogy inkább mondjon a szolgáltató magas árat, de akkor az legalább legyen stabil. A nagyobb baj, hogy nem is lehet szerződést kötni, mindenki futja ez ügyben a köreit, várja, mi lesz a vége, és így a bezárások különböző időpontja mögött valójában az áll, hogy a szolgáltatókkal kötött szerződések is különböző időpontokban járnak le. Hiszen ez határozza most meg egy vállalkozás jövőjét: hogy hogyan tud spórolni, hogyan tud technológiát váltani, eszközöket váltani, munkaerőt foglalkoztatni – magyarázza Horváth Csaba.

„Nem hiszem, hogy olyan egyszerűen elintézhető a kérdés, hogy váltsunk technológiát, álljon át mindenki villamosenergiára, mert ez a költségek mellett szinte biztosan teljesítménybővítést is igényel. Márpedig jelenleg a vállalkozó annak örül, ha egyáltalán energiát kap, és hiú ábrádnak tűnik számomra, hogy valaki most áll elő még a bővítési szándékkal is. Képzeljük csak, milyen nehéz lesz majd engedélyt kapni, amikor mindenütt megszaporodik a kérelmek száma” – jegyzi meg.

És akkor csak ezután kell belegondolni abba, hogy valaki hat-nyolc vagy több millió forintot elkölt, nehezen összegyűjtött tőkéjét belapátolja a cégbe akkor, amikor még a jövő hét is bizonytalan. Ezt a bizonytalanságot pedig tovább fokozza majd a forgalom várható visszaesése, mert még csak most szembesülnek a fogyasztók a január kilencedikéig otthon töltött idő fűtési költségével.

„Ki fog februárban étterembe menni?” – sorolja a szakmát legkeményebben szorongató kérdéseket Horváth Csaba.

A szakácsok elhagyják a pályát, bemennek a gyárba

A szakember rendszeresen tartja a kapcsolatot a vendéglátósokkal és a szakácsokkal. Úgy látja: csak Győrben mintegy 40-50 éttermi dolgozó maradhatott munka nélkül, miután bezártak a helyek. Minden jel arra mutat, hogy el is hagyták a pályát.

„Sokan sajnos már a Covid idején is lemorzsolódtak, és rájöttek, hogy jobb nekik a gyárakban vagy futárként, sofőrként. Akik kitartottak, azokon most még egyet teker ez a mostani helyzet” – mondja Horváth. Akad, aki Ausztriába megy 2500 eurós fizetésért, de egy biztos: itt már szakácsként nem bukkan fel. „Ezt onnan tudom, hogy közben munkaerőhiány van, én sem találok embert. Szállodák, éttermek keresik Győrben a szakácsokat, és nem jelentkezik senki. Akkor ők hova lettek?” – teszi fel a kérdést.

Akadnak véglegesen bezárók és olyanok is, akik kivárnak. Márciustól vagy májustól szeretnének újra nyitni, vagy csak annyit írnak ki az ajtóra, hogy „felújítás vagy karbantartás miatt” tavaszig zárva. Jellemző megoldás a nyitvatartási idő szűkítése is: elengedik a hét első felét, amikor úgyis pang a hely.

Alapvetően megváltozhatnak a nyitvatartási szokások

Győrben a már 47 éve működő Márka Étterem jelenlegi tulajdonosa, Süveges Attila elmondta: nem zár be, de a helynek igen nagy előnye, hogy koncentrált időben van nyitva 11-től 3-ig. A pár éve beszerelt két nagy teljesítményű klíma a szükséges mértékben átfűti ennyi időre a helyet, nincs meleg, de a szokásos gyors étkezéssel a kényelmetlenség elkerülhető.

„Szerencsére a szolgáltató rugalmas volt, és mindössze egy héten belül lecsatlakozhattam a központi fűtésről. Az áramszámla magas, de a koncentrált forgalom mellett kitermelhető” – mondja Süveges, aki arra számít, hogy a hazai vendéglátás gyakorlata átalakul: a mediterrán országokéhoz fog hasonlítani.

„Az egész napos és hetes nyitvatartás alighanem a múlté lesz, és az éttermek ez ebéd- és vacsoraidőben fognak kinyitni, teljes gőzzel pedig csak a hétvégét fogják megtolni. Sajnos a létszámot is ehhez kell igazítani ott, ahol eddig reggeltől estig nyitva voltak.”

Azt, hogy ez a bizonytalanság miként befolyásolja a vendégek gondolkodását, jól példázza ez a bejegyzés az egyik győri nyilvános Facebook-csoportban:

„Ballagásra keresek éttermet, amelyik még nem zárt be és fogadnak minket.”