Győr gyászol: 42 év után bezár a retró ételbár, de még mindenki enni akar egy utolsó gombás melegszendvicset

Augusztusban vált nyilvánvalóvá, hogy teljesen átalakul az 1980-ban megnyitott, háromszintes Arrabona áruház, a Skála győri szövetségese, ami hajdan árnyékába parancsolta a győri korzó valamennyi áruházát. Áldozatául esik a tulajdonosok terveinek az ételbár az étlapjával együtt, amit még egykor a megyei pártfőtitkár is lapozgatott.

Negyvenkét éves a recept, a sütő

Az Arrabonában ehhez a helyhez ragaszkodnak a győriek leghevesebben, főként mióta a cégvezető bejelentette, hogy ennyi viszontagság között nem várja meg a jövő évre ígért végítéletet, és november 26-án végleg bezár. Olyan roham indult két hete a böllérmájért és a pataházi szeletért, de mindenekelőtt a gombás melegszendvicsért, amit utoljára csak a nyolcvanas években láttak.

A szendvics receptjét még az ételbár első vezetője, Pető István győri Venesz József-díjas mesterszakács találta ki 1980-ban. Az elkészítési eljáráson minimális mértékben változtattak, de az íz ugyanaz, és ugyanabban a sütőben is sütik 42 éve. A szendvicskrém receptjét Pető István és Horváth Csaba engedélyével később el is áruljuk, Horváthék cége ugyanis a Pető-féle recept alapján készült gombakrémet már napi három mázsával külön gyártja a boltoknak. Ma már megyerikum, vagyis felvették a megyei értéktárba.

Jó pár ízletes fogás űz még gúnyt a hazai gasztroforradalomból: többféle szendvics, rántott máj, roston máj, pacal szerepel az étlapon. A „retró” jelzőtől az Arrabona Ételbár nem félt, sőt védjegyévé tette. Volt idő, hogy Győrben csak itt lehetett kapni Traubisodát.

A pincérnők nem engedték kidobni az alutálcákat

A hely is olyan, mint 1980-ban. Csak egy méternyivel megtoldották a teret, és áthúzták a kárpitot, de a bútor 42 éves. Nyitás óta uralja a bárt az 1566-os Győrt ábrázoló metszet, s a falon egy centivel sem tették arrébb a menütáblát, amiknek rézlapocskáin csak az ár változott. A személyzet is csak most nyáron kezdett megfogyatkozni a küszöbönálló bezárás bizonytalansága miatt, az egyik pincérnő most 54 éves, belépésekor 14 volt. Az üzletvezető, Mike Zoltán 1982-ben kezdett itt szakácsként, 1990 óta ő a főnök. Az itt felejtett kellékek sorába tartoznak még az alutálcák: ilyeneket Győrben talán sehol nem használnak már.

„Sokszor hoztunk új tálcákat, de a felszolgálók mindig visszacsempészték, és gondosan megragasztgatták a régit. Ezek jó könnyűek, szeretnek velük dolgozni. Az eredeti étlapot sem cseréljük már le erre a pár napra, szegény teljesen elrongyolódott” – mondja Mike Zoltán.

Mindenki most akar egy utolsót enni

Amikor pedig éppen megcsappant a személyzet, akkor 30-35 éve nem látott roham érte az ételbárt a bezárás hírére: egy sütőben napi 400 szendvics készül. Az 1980-as években a jobb napokon 1000 darab sült két sütőben, de jóval több dolgozó keze alatt.

„Reggeltől este hatig folyamatos a roham, és hatalmas a sor. A szokásosnál kétszer-háromszor több vendégünk van, és hatból öten melegszendvicset esznek még utoljára. Múlt szombaton megtörtént, hogy kifogytunk, ez negyvenkét év alatt még nem fordult elő” – meséli Mike Zoltán.

Mike szerint sajnos nagyon jó döntés volt, hogy november 26-án bezárnak. Ők fájlalják a legjobban, de nem lehetett megbirkózni az energiaszámlák és az alapanyagár-emelkedés mellett még a bizonytalansággal is, ami a létszámot leapasztotta.

„Elképesztő a forgalmunk, de ha bejelentenénk, hogy minden marad a régiben, ennek a tömegnek a töredéke sem jönne be”

– véli Mike Zoltán.

Szóbeszéd indult, Dézsi cáfolja, hogy érdekelt volna

A szendvicskultuszt a városházáról is látják, Dézsi Csaba András polgármester még augusztus 17-én – amikor még nem volt ennyire konkrét a bezárás ténye – posztolt a Facebookon arról, hogy „meg kell menteni a helyet”. Ám a tulajdonosi kör már döntött az átalakításról, így az ételbárt legfeljebb átmenteni lehetne.

Ezzel kapcsolatban többen is szkeptikusak: feltámasztható-e egy legendás hely egy másik „helyen”? És mivel a kiszivárgott hírek szerint csak a földszinti Spar marad, a másodikon pedig állítólag klinikát, egészségszolgáltatót fog működtetni valamelyik bérlő, a Facebookon többek gyanúja az orvos-polgármesterre terelődött, és ott terjed, hogy érdekelt a beruházásban. A polgármester ezt most a győri Új Szó Nálunk portál megkeresésére határozottan cáfolta.

A győri áruház átalakulása a válság miatt késlekedik: ezt a Spar nyilatkozatából lehet tudni, amely a földszintet bérli továbbra is. Fölötte a szebb napokat látott két emeleten a friss karácsonyi dekoráció meleget, a radiátor hideget áraszt, az élelmiszer-áruház kivételével már semmit nem fűtenek. A lefelé tartó mozgólépcső előtt szalag zárja el az utat: „technikai okból” nem üzemel (felfelé még működik). Ez sem fordult elő 1980 óta, márpedig a vevőkör idősödik.

Vissza a mozgólépcsőn, ezért volt jó az Arrabona

És ha valami, hát a mozgólépcső jelképe volt az Arrabonának 1980 óta. Képzeletben rálépve visszautazhatunk a Skálák fénykorába. Akkoriban vidéken a mozgólépcső „pesti élménynek” számított, a gyerekeket 1980-tól emiatt könnyű volt becsalni az Arrabonába, a nagymamának pedig a légkondicionáló nyújtott enyhülést a nyári szünidőben.

Ezt a mozgólépcsőt akkor haladó módon úgy tervezték, hogy az első emeleten a továbbhaladáshoz át kelljen szelni a nőiruha-osztályt. Azóta is női cikkeket árulnak ezen a részen, mert a vevőpörgető trükk a férfiaknál már akkor sem működött: loholtak tovább a szabadidőosztályra.

A lépcső csak két hónappal az 1980. április 29-i nyitás után érkezett meg Zágrábból, de így is ezrek tolongtak tavasszal az utcán és két és fél ezren már odabent a 9300 négyzetméteren – ezt az első igazgató, Berki Ernő mesélte a Telexnek.

A hajdani dekoratőr, Hamama Fadi pedig azt idézte fel, hogy első nap az Alma szappan volt a sláger. El is kellett tüntetni a tornyosuló raklapokat, mert túl nagy volt a tömeg – mondta Hamama Fadi, aki akkoriban az adott szezonnak megfelelően öltöztette az Arrabona próbababáit.

És ez kemény munka volt. Amíg ugyanis a legtöbb áruházban csak néhány próbababa lehetett a kirakatban, az Arrabona 25 lengyel próbababára kapott engedélyt.

Non plus ultra volt az áruház, sok kiváltsággal. Például közvetlenül szerződhetett több gyártóval, feldobva a mindenütt egyforma nagykerválasztékot. Importálhatott a szocialista országoktól, s egy kicsit még Ausztriából is. És a tetejében viszonylag magas valutakerettel gazdálkodhatott, ennek köszönhetően decemberben az utcafrontján narancsot, mandarint árult a tolongó tömegnek.

Kiss László, aki hajdan a regionális Fűszért Nagykereskedelmi Vállalat vezetője volt, úgy emlékezett: a nyitás után derült ki, hogy az Arrabona még annál is szerencsésebb helyzetben van, mint ahogy a minisztériumban sejtették. Mert a nyugati megye lakossága nézni tudta az osztrák tévét, így a szexi reklámokból már megismerték a Fa dezodort, amit megigézve vártak, míg ennek másutt kevésbé volt keletje. De a Nyugat közelsége kétélű volt, mert a világútlevél hatására a varázs hamarabb el is illant a híradástechnikai osztályon, a „felnőttek játékboltjában”. Ott, ahol elkeltek a színes tévék, az Akai, Tesla és Panasonic lemezjátszók, a JVC magnók és a Commodore számítógépek.

A szövetkezeti áruház 1990-ben alakult részvénytársassággá és – Berki Ernőtől tudjuk – ezután a szövetkezetek, majd a magánszemélyek is eladták a részüket egy, a rendszerváltáskor megjelent német vállalatnak. Ez a cég szervezte aztán kétfelé az élelmiszert és a többi osztályt: lett külön Kaisers és Skála, a Spar pedig tíz évvel később jelent meg az áruház földszintjén.

Itt a vége, itt a recept

És akkor most, a cikk elején ígértük, megosztjuk generációknak élményt jelentő, legendás győri retró gombás melegszendvics receptjét. A most eltűnő ételbár szendvicsét ipari sütőben lehet csak igazán roppanósra sütni, trappistával megszórva. De a recept atyja elárulta: ha nincs ipari sütőnk, puha kenyérre kenve is ugyanolyan finom a krém. Csak legyen hozzá – 10 adagra vetítve:

30 deka jó minőségű gomba, 1 csomag friss petrezselyemzöld, 5 deka vaj, 7 deka liszt, 3 deci tej, fél deci olaj, 15 deka vöröshagyma és teáskanálnyi fűszerpaprika, teáskanálnyi bors, só, delikát.

A szakács hagymán megpirította a gombát, ráolvasztotta a vajat, meghintette a tetejét liszttel, ízesítette, s amikor a liszt a vajat és az olajat átitatta és felhozta a massza tetejére, felöntötte hideg tejjel. Elkeverte, és közben forralta, reszelt sajttal kenyérre kenve megsütötte, és 42 éven át a vendég mind megette.