Budapest–Balaton-bringaút: sikertörténet kék-zöld foltokkal
2022. december 30. – 12:50
Az érdeklődés, a forgalom és a visszajelzések alapján a nyár végén átadott Budapest–Balaton-kerékpárút az év legnépszerűbb, emellett a legtöbb vitát kiváltó biciklis fejlesztése. Azon kár lenne merengeni, hogy az etyeki dombvidéken kerülő nyomvonal jó vagy kevésbé jó, mert az út már oda épült. Az viszont, hogy egyes szakaszai mennyire balesetveszélyesek, és hogyan lehetne kevésbé veszélyessé tenni, akut kérdés, amire eddig csak olyan, nem túl jó válaszok születtek, mint a kajászói küszöbszörny.
Mint írtuk, a BuBa mentén, völgyben fekvő kajászói önkormányzat október elején megelégelte, hogy a faluba vezető kanyargós, lejtőkön esnek-kelnek a kerékpárosok: aszfaltból bukkanókat, saját megfogalmazás szerint forgalomlassító küszöböket, lényegében fekvőrendőröket telepített a kerékpárútra. A kerékpáros fórumokon óriási felháborodást keltett a lépés, sokan pont azért taknyoltak el a lejtőn, mert a bukkanó kiütötte a kezükből a kormányt; az önkormányzat viszont azzal érvelt: épp a bicikliseket védik.
Az akkori jelenséget leíró cikkünkre érkezett egy levél egy mentőorvostól, akit helikopterrel riasztottak a kajászói kanyarba egy kerékpáros balesethez. Mint írja, az ott lévő valamennyi résztvevő, így a helyszínelő rendőrök is egyetértettek abban, hogy az adott szakasz rendkívül balesetveszélyesen lett kialakítva, mert:
- a kanyargós lejtő szűk, beláthatatlan;
- a padka murvás, kavicsos, saras, amit az eső miatti vízátfolyások vagy a padkára hajtó járművek felhordanak az aszfaltozott útfelületre, ezáltal az csúszóssá válik;
- a padka keskeny, nincs „bukótér”, az útpályáról letérve vagy lecsúszva nincs, ami biztonságosan lelassítsa a sebességet;
- az út menti, betonelemekkel burkolt árok pereme éles, az útról kicsúszó kerékpáros abban biztosan megsérül, rendkívül balesetveszélyes.
Hozzátette, maximálisan egyetért azzal, hogy az adott szakasz nem biztonságos, ahogy azzal is, hogy ezen valószínűleg csak tovább rontott az önkormányzat által kellő körültekintés nélkül telepített forgalomlassító. A biztonság növeléséhez mind a nyomvonal, mind a padka, mind az árok újragondolása lenne szükséges, de mivel ez valószínűleg túlmutat a rendelkezésre álló kereteken, vélhetően csak valamilyen jól megtervezett és szakszerűen kivitelezett lassító lehetne valódi megoldás. Ahogy az sem elhanyagolható szempont – tette hozzá –, hogy a súlyos koponyasérülések megelőzésének egyik legjobb eszköze a kerékpárossisak, amit sajnos meglepően kevés biciklisen látni mostanában.
Sárfelhordás, rövidítő autósok
De nem csak Kajászónál vannak problémák. Mint a BuBán rendszeresen bringázó, a térségben lakó olvasónk írja, az önkormányzatok kicsit egyedül vannak hagyva a BuBa problematikájával, pedig számos veszélyes gócpont van a Biatorbágy–Pázmánd-szakaszon. Az érintett önkormányzatok láthatóan igyekeznek tenni a helyzet jobbá tételéért, tehetetlenek viszont az alapvetően hibás tervezéssel, kivitelezéssel vagy üzemeltetéssel szemben.
Így az Etyek–Gyúró-szakaszon a gépjárművel közlekedők gyakorlatilag minden kanyarban felhordják az út széléről a murvát, amit kerékpárosok időről időre önkéntes alapon igyekeznek eltakarítani. Olvasónk személyesen is sodródott már le az útpadkára egy-egy ilyen murvafelhordás miatt. De ami szerinte még nagyobb baj, hogy a csapadékvíz-elvezetés ezen a szakaszon nincsen megoldva, gyakorlatilag minden komolyabban vehető eső után úgy néz ki ez a szakasz, mint a képen:
Ahol van külön csapadékvíz-elvezető árok, ott a kialakításkor nem vették figyelembe a kerékpárosok potenciális sebességét. Gyúró felől Etyekre érkezve még egy kocabiciklis is simán 50 fölé gyorsulhat, a betonárok pedig mély és tele van keresztben álló „gátakkal”. Idő kérdése, hogy mikor fog oda beesni egy bringás. Az út átadását követően kikerültek a behajtani tilos táblák, különböző kivételekkel (pl. célforgalom, mezőgazdasági járművek és kerékpár stb.), amiket az autósok és motorosok nem vesznek komolyan. Hatósági ellenőrzéssel vagy bírságolással viszont olvasónk sosem találkozott, ennek megfelelően rendszeresek az ezen az úton rövidítő autósok.
Még mindig történnek súlyos balesetek
De vissza a kajászói küszöbszörnyként elhíresült bukkanókhoz. Mint Kocsis Zoltán alpolgármester kérdésünkre elmondta, október óta volt egyeztetés a minisztériummal, a kiérkező szakértők is kipróbálták különböző sebességgel a küszöböket. Változás annyi történt, hogy 10 km/órára vitték le a sebességkorlátozást a szakaszon.
Kocsis Zoltán kérdésre közölte, hogy az úgynevezett engedélyes és célforgalomhoz tartozó autók is használják az utat, igaz, elismerte azt is, hogy engedélyt még nem váltott ki erre senki. A legnagyobb problémát az alpolgármester most abban látja, hogy az arra tekerő bringások szemetelnek, odaürítenek az út menti földekre. (Ezért a helyi gazdák le akarják keríteni a földjeik határát.)
Novemberben érezhetően csökkent a biciklis forgalom a Budapest–Balaton-kerékpárúton, de a baleseteknek nem akar vége szakadni. Legutóbb egy profi bringásnak, Czéczei Flórának, a Ride for Women Cycling Project versenyzőjének verte ki a kezéből a kormányt a kajászói küszöb. A kórházban tudta meg, hogy kerékpárossisakja valószínűleg az életét mentette meg.
Glász Attila, a Miniszterelnökség kerékpár koordinációs referense megkeresésünkre elmondta, hogy a sajnálatos probléma előttünk is ismert. Több egyeztetést – köztük helyszínbejárást is – szerveztek, hogy megtalálják a jó megoldást. Az egyeztetésekbe az érintett önkormányzatot, a Magyar Közút NZrt.-t, a Magyar Kerékpárosklubot, illetve egy tapasztalt közlekedésbiztonsági auditort is bevontak. Az egyeztetések alapján körvonalazódott egy olyan megoldás, amely a korábban tapasztalt kisodródásos jellegű baleseteket oly módon szüntetheti meg, hogy az alkalmazott sebességcsillapító beavatkozások se okozzanak további balesetveszélyt.
Tavaszra megszülethet a biztonságosabb megoldás
Mint Glász hozzátette: a várható tervezési és kivitelezési feladatokra egyaránt rendelkezésre áll a becsült mértékű pénzügyi forrás, de a feladatok szakszerű és jogszerű elvégzéséhez idő szükséges. A kivitelezést hátráltathatja, hogy burkolatfestési és aszfaltozási munkákat hideg és/vagy csapadékos időben egyáltalán nem vagy korlátozottan lehet végezni. Mindent megtesznek azonban azért, hogy a tavaszi kerékpáros szezonra a szükséges átalakítások elkészüljenek.
A több helyen is tapasztalt murva- és sárfelhordással kapcsolatban közölte: az út menti padka hátránya, hogy az üzemeltetés korai szakaszában fokozottan számítani kell arra, hogy az úttestre kerül valamennyi padkaanyag. Ennek eltávolítása az útkezelő, jelen esetben az érintett önkormányzat feladata. Az idő előrehaladtával azonban a referens szerint az útpadka jobban összeáll majd, ennek következtében a fokozott kipergés megszűnik. Csakúgy, mint a jelenlegi földfelhordás, ha ott a talajt benövi majd a növényzet. Addig is a sárfelhordás eltávolítása is az érintett útkezelő feladata, ha pedig járművel kerül sár az útra, úgy azt a jármű vezetőjének kell eltávolítania.
Glász Attila elmondta azt is, hogy a Budapest–Balaton kerékpáros útvonalon többféle létesítménytípus szolgálja a kerékpáros-forgalom haladását. A gyalog- és kerékpárút, a kerékpárút és a kerékpársáv mellett, hosszabb szakaszokon a korábban meglévő mezőgazdasági utak épültek át, így ezeken a szakaszokon a gépjárműforgalommal közös felületen haladhat a kerékpáros-forgalom. A Kajászó és Tordas, valamint a Kajászó és Pázmánd közötti szakaszok is ez utóbbi kategóriába tartoznak, az útra korlátozottan behajthatnak gépjárművek is (mezőgazdasági járművek, engedéllyel rendelkező járművek, célforgalom), illetve természetesen a kerékpárral közlekedők is. Az említett útszakaszokon az általános sebességkorlátozás 30 km/h (a balesetekkel érintett szakaszon jelenleg 10 km/h). Minden közlekedőnek kötelessége ennek megfelelően, a KRESZ szabályait betartva közlekedni.
